Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-21 / 268. szám

4 DÉLMI AGY A ROR SZÁG Szegeid, 1914. cfktólbar 21. tátorok, miután a keresztény népeknél ku­daroot vallottak, most Törökország zsidó la­kosaira vetik magukat. Politikai körökben ezekre az, előreláthatólag szintén teljesen eredménytelen próbálkozásokra vonatkozólag megjegyzik, hogy az orosz felsőbb körök most közvetett uton — ugy látszik .— az oz­mán birodalomban is Ígérgetéssel környéke­zik a „kedves zsidóikat". Az oroszok kerülik Konstanti­nápolyi. Bécs, október 20. Oroszországnak és Tö­rökországnak egymáshoz való viszonyára jellemző a következő orosz intézkedés: Az orosz katonáknak, akik Dedéagacsnál patra szállnak, Ihogy hazájukba visszatérjenek, megtiltotta, hogy Konstantinápoly on át utaz­zanak. Az illető orosz utasok tékát Oede­agacsból vasúton Burgaszba, vagy Várnába mennek és csak ezekről a helyekről szállhat­nalk hajóra, hogy Oroszországba mehesse­nek. Kihallgatáson Károly román királynál. Két hamburgi előkelőség, Serenbcrg­Goszler Kornél és Eckardt szerkesztő nem­régiben 'Romániában jártak, amely alkalom­mal audiencián jelentek meg néhai Károly román királynál. Románia uralkodója mele­gen Ifoga'dta a két német állampolgárt, akiket a német államtitkár ajánlólevele kisért ut­jukba. A hamburgiak most a következőkép adják elő fogadtatásukat és a román király érdekes nyilatkozatait egy németországi táp­ban: Sok mindenről érdeklődött és nyilatko­zott Károly király. Különösen nagyon élén­ken beszélt a török—orosz háborúról, vala­mint a háború befejezése irtán folytatott tár­gyalásokról és a berlini konferenciáról. Orosz­ország nagyon hálátlanul viselkedett Romá­niával szemben, amikor területi rekompen­zációt követelt. Amikor ebbe a király nem nyugodott bele, Oroszország felszólította, hogy a román hadsereget azonnal szereljék le. A rideg .felszólítás nagy meglepetést kel­tett. Károly király sürgönyt menesztett a cárhoz, amelyben rámutatott arra, hogy ez a kegyetlen felszólítás nem lelhet komoly cél­zata, mert Romániában több ezer, az orosz Szent György-kereszttel ékesített harcos van, akiket ez a hideg hálátlanság mélyen megsértene. 'Másnap megérkezett a válasz, a melyben a cár visszavonta a felszólítást. Az egész nem volt más, mondta Károly király, mint Gortschakow alávaló iotrikája. Ké­sőbb, amikor .az oroszok elvonultak Bukarest előtt megállapodtak s olyan nyilvánvalóan fenyegető mozdulatot tettek, amelynek azt a célt kellett volna szolgálni, hogy Károly ki­rályt a tanácskozások során engedményre bírják. Románia királya is átlátta a helyzetet és hogy egy háború tehetőségét elkerülje, el­rendelte, hogy reguláris katonasága a he­gyekbe vonuljon vissza, ugyanakikor azon­ban meghagyta, hogy a milic-csapatok Bu­karest előtt üssenek tábort. Maga Károly ki­rály is a rendes katonaság után indult, mely a hegyek mögé vonult vissza. Utja közben, amikor az orosz járőrök előtt keltett elha­ladnia, igy szólt kíséretéhez: — Ha most csak egy lövés dördülne is el, elkerülhetetlen volna a háború Oroszor­szággal. A Duna-viszályokról, melyek Ausztria­Magyarország és Románia között fölmerül­tek, szintén nyilatkozott Károly király: — Amikor ezek a viszályok történtek, — mondotta, — akkoriban éppen Berlinbe kellett volna mennem Eitel Frigyes herceg kereszteiésére. Egészségem azonban meg­akadályozott ebben. Meg is irtaim ezt Bratia­m miniszterelnökömnek, aki a következőket sürgönyözte vissza: — Je vaus supplie á genoux d'aller di­reetement á Berlin et á Vienne. (Tanácsol­Igazgató VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. g** B ff 9 na * hw « un n mn Szegrdan es csütörtökön 1. Antwerpen ostroma. 2. Antwerpen kapui előtt. 3. Nehéz ütegek felvonulása. 4. A nehéz ütegek munkában. 5. Az ütegek Itatásának ellenőrzése telefon utján. 6. Vezelő nélkül elinditott mozdonyok és vo­natok, mint gátló hadieszközök. 7. Gránátok borzalmas munkája. 8. Német tengerészek Mechelnben. 9. Mecheln város a harc után. 10. Doirmau. Az oroszok pusztitási hajlamainak bizonyítéka. 11. Piactér Domnauban. May polgármester, ki az orosz fogságból megszabadult, vezeti a visszatérő menekülteket. 12. Darkechmen városa, melyet az oroszok szétdúltak. 13. Gondoskodás sebesültekről Ágost Vilmos herceg nejének védnöksége alatt. A Főher­cegnő résztvesz egy a sebesültek részére rendezett mozi előadáson. 14. Albert tizedes sirja Domnauban. Dráma 3 felvonásban MM 9 2»Ij ÉV llü S,7 ÉS 9 Hír nám, hogy egyenesen Berlinbe és Bécsbe menne.) El is utaztam. Bratianu nagy diplomata volt, megfogadtam tanácsát és csakhamar utrakeltem. Amikor megérkeztemi Bécsbe, Fe­renc József császár és király a legnagyobb tisztelettel fogadott a pályaudvaron. Elma­gyaráztam neki az egészet, a viszály okát és sikerült is békésen, nyugodtan megoldanunk a kérdést olyannyira, hogy az esti diné al­kalmával a legjobb egyetértés uralkodott kö­zöttünk. Bulgária utolsó lépése. Szófiából jelentik: A félhivatalos Narod­ni Prava mai számában vezércikket közöl a szerb-macedóniai állapotokra vonatkozólag: Európában jól ismerik Szerbiát — irja a bolgár táp. — Tudják róla, hogy a barbár szerbek királygyilkosokat nevelnek és hizlal­nak. Azonban van ennél borzalmasabb dolog Is Szerbiában. Rá kell itt miutafcmuink a szerb­macedóniai eseményekre, amelyekről már többször irtunk és amelyek állandó izgalom­ban tartják a már-már elkeseredett bolgár (közvéleményt. Macedóniában vér folyik, bol­gár testvéreink ártatlan vére. Ezek közül már néhány ezer embert öltek meg a monarchia golyói és srappnclljei. A szerb csatatereken bolgár vér folyik. Ezek a testvéreink ellen­ségei a szerbeknek. A 15—20 éves bolgáro­kat elvitték katonáknak, hogy egy barbár nemzet örült lázálmait sikerre vigyék. Mace­dóniában a szerb hatóságok hetek óta való­ságos pogromot folytatnak. Meg kell, hogy szűnjenek végre ezek az állapotok. Bulgária még egy utolsó lépést kí­sérel meg ebben az ügyben Nisben. És ha a kegyetlenkedések és sérelmeik nem szűn­nek meg, akkor bolgár golyók és srappnel­lek fütyülnek a szerb mezők felett. Ezt ve­gyék tudomásul Nisben és Retrográdon is. NÉMET TAUBÉK PÁRIS FÖLÖTT. A Le Journal irja a következőket: Ok­tóber 11-én ismét német repülőgépek, úgy­nevezett Taubék jelentek meg Páris fölött. Nem lehetett megállapítani, hogy hányan vannak, annyi azonban bizonyos, hogy husz bombát dobtak és tizenhét személyt sebesí­tettek meg súlyosabban vagy kevésbé súlyo­san. Gyönyörű idő volt és egészen bizonyos, hogy valahányszor ilyen derült lesz az ég, a német repülőgépek meglátogatják Parist. Az egyik repülőgép egyik raktár felé igye­kezett, ahol tiz aeroplámiuk állott útra ké­szen. A pilóták azonban, mivel vasárnap volt, ünnepelték és nem repülhettek ellenségeink ellen. NÉMET AVIATIKUS SIKERES HARCA. Hamburgból jelentik: Anglia egyik leg­kiválóbb pilótáját, Louis Noel-i. aki francia születésű, valamint kísérőjét, Mc. Emmy-1, — akik mindketten-felderítő szolgálatra indul­taik vollt, hogy a német hadállásokat kikém­leljék, egy német aviatikus izgalmas harc után lelőtte. Az angol gép leesett, mire a né­met aviatikus leereszkedett, hogy a benne ülő két tisztet elfogja. Erre azonban már nem volt szükség, iiniert mindkettő már halott volt. OLASZ SZIMPÁTIA. Rómából jelentik: Blazerna 'képviselő­nek, a szenátus elnökének vezetése mellett igen látogatott népgyűlés volt, amelyen töb­bek között százötven jogász és egyetemi ta­nár is részt vett. A népgyűlés szimpátiáját fejezte ki Németország és a német nép iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents