Délmagyarország, 1914. október (3. évfolyam, 248-278. szám)

1914-10-20 / 267. szám

Szeged, 1914. .október 22. DKLMAGYARÖESZAG 3 A rettegő Berlin, október 19. Londonban azokat a vendéglősöket, akik nem akartak a helyisé­gek világításának korlátozására vonatkozó parancsnak engedelmeskedni, egyenkint öt font sterling pénzbüntetésre ítélték. London, október 19. (Rómán át.) Nagy figyelmet keltett Churchill lordnak az angol flottatanácsban mondott beszéde. Eszerint Nagybrittánia kormányának tudomása van arról, hogy teljes lehetetlenség — dacára az általuk kifejtett nagy igyekezetnek — bele­vinni Itáliát az Ausztria-Magyarország elle­ni tengeri háborúba' és szárazföldé akcióba. Amidőn ezt Anglia tudomásul veszi, kijelenti, hogy az angol admiralitás tervei ezen tudo­más alapján baziroznak és Churchill isiimétél­ten csak azt kívánja hangsúlyozni a legna­gyobb nyugodtsággal és biztonsággal, hogy az angol flottának operációinál nincsen szük­sége az olasz flotta támogatására. Berlin, október 19. Kopenhúgán át jelen­tik Londonból: Az angolok izgatottsága, a melyet a német tengeralattjáró hajóiknak a finn tengeröbölben és. imiost is'mét az Északi­tengeren elért sikerei ébresztettek bennük, borzalmas méreteket kezd ölteni. A legelőke­lőbb újságok, mint aminő a Times és a Mor­ningpost, a leghevesebb szemrehányásokkal illetik Churchillt és á tengerészeti parancs­nokságot azért a gondatlanságért, amellyel a német csatahajók munkáját nézik. Mások­(Saját tudósítónktól.) A háború egyik legfontosabb problémája az élelmezés kérdé­se. Ép ezért a hadiviselés és a polgárőrség érdiekében a kormánynak kötelessége gon­doskodni arról, hogy mindenki tisztában le­gyen azzal, milyen cikkekben kell takarékos­kodnia, melyekben célszerű nagyobb beruhá­zásokat eszközölnie lés melyek azok, \ame­c k bőségesen rendelkezésre állnak. Enélkül könnyen megtörténhetik, ihogy a tájékozatlan közönség az élelmiszerszállítás zavartalan menetét önmaga nehezíti meg, amikor súlyos következményeire felesleges rámutatni. • Annyi a laikus előtt is kétségtelen, hogy gyarmatárukban és fiiszerekben a ffiktárön levő készletekre vagyunk utalva. A béhoza­tai az Atlanti- és Indiai-oceánon majdnem lehetetlen és ha Németalföld esetleg Impor­tál. is, a kockázat nagyo'bbodása, a váltóár­fciyambeli dtoilődá'sck és a készpénzes vá­sárlás folytán ezeknek a cikkeknek az ára rohamosan emelkedni fog. Ennek megaka­dályozása céljából feltétlenül szükséges vol­na, hogy a gyarmatáruknak és fűszereknek az a vámleszállitása, melyet a Fiúimén lés Trieszten át való importnál kedvezményként engedélyeztek, az összes többi behozatali ál­lomásokra Is kiterjesztést nyerjen. importra vagyunk rászorulva déli gyü­mölcsben is, itt azonban ép ugy, mint a rizsnél, az a kedvező helyzetünk van, hogy n készleteket Olaszországból !ki fogjuk egé­szíteni. I I Gabonában, őrleményekben és hüvelyes vetemény ékben behozatalunk majdnem két­szer annyi, mint a kivitelünk. A kormány erre való tekintettel ugyan eltiltotta mindezeknek a cikkeknek bárhová való kivitelét, ennek ellenére is azonban bi­zonyos importra van szükségünk. Cukorban eddig köze! háromszáz milliós kivitelünk volt, ami azonban a világháború kitörése folytán majdnem' teljesen megszűnik. Ez a körülmény cukoriparunkra ugyan nagy veszteséget jelent, máshol azonban a köz­élelmezés szempontiából előnyösnek tekint­hető. London. han ismét azért kél elégedetlenség, mert ki­derült, hogy az angol tengerészeti főparancs­nokság a német tengeralattjáró hajóktól v:aló félelmében csak a legrégibb csatahajókat bo­csátja a tengerre, hogy a modern hadihajók­nak semmi baja se történjék. A Hawke és a Theseus is ilyen régimódi csatahajó és az an­gol közönség körében általános a nézet, hogy az admiralitás jól tenné, ha uj hajóit bocsáta­ná a németek ellen, mert hiszen ezek a mo­dem hadihajók képesek volnának felvenni a harcot az ellenség pompás flottájával. Berlin, október 19. Londoni jelentések, szerint az angol közönség, melyet hazug győ­zelmi hirekkel állandóan félrevezettek, kezd eszméletre térni. A diadalmas jelentések las­sanként elmaradnak, sőt egyáltalán nincse­nek híradások, ugy, hogy az angol üzletem­ber nem tud) tájékozódni. A cenzúra olyan szigorúan működik, hogy például a francia— német harcokról 'hetek óta nem hoz mást, minthogy a helyzet változatlan. Már hetek előtt megígérték, hogy egy csomó angol hadi­tudósító utazhat az angol hadsereghez, de még mindig nem indították útnak őket, mert — állítólag — Joffre nehézségeket támasz­tott. A végén azonban az angol hadügymi­nisztériuim tiltotta még nekik az elutazást. Azóta ép ugv, mint azelőtt, csak a hivatalos jelentések érkeznek, amelyek azonban olyan kétértelműek, hogy ma már Londonban az emberek kezdik elveszteni a fejüket. Igen sok család már elutazott Skóciába és Íror­szágba, hogy az esetleges német betörés elöl idején biztonságba kerüljön. háborti idejjée, Takarmánynemiiekben ez idén olyan jó termésünk volt, hogy hiánytól nem kell tar­tani. Ugyanez a helyzet a burgonyában is, amelyben relative kielégítő termés várható, mindenesetre azonban behozatalra is rá fo­gunk szorulni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a kormány az emberi táplálkozásra al­kalmas burgonyának szeszgyártási célokra, használatát tiltsa el, amint azt a szakkörök már ismételten sürgették és amit a kormány csak részben foganatosított. Ebben az eseben a lakosságnak elegendő burgonya fog rendel­kezésére állani. Gyümölcsben nem lesz hiány, noha kiviteli tilalmat a kormány nemi lépte­tett életbe és elég tekintélyes exportra van kilátásunk. Elegendő tojás, vágóállat és baromfi is van, mindenesetre azonban edidigi jelentékeny exportunkat csökkenteni keli, hogy a belföldi szükségletet kielégítsük. Ezek szerint egyelőre mindén tekintet­ben bőségesen el vagyunk látva, kivéve azo­kat a luxuscikkeket, amikre a lakosság nagy tömegének szüksége nincs. Neini szabad azon­ban megfeledkeznünk arról, hogy a háború előrelátható 'hosszú tartama folytán feltétle­nül szükséges, hogy megfelelő tartalékról gondoskodjunk és egyfelől az árak hatósági szabályozásával! mtisnészt az .export csök­kentésével, harmadttoron pedig-a beviteli le­hetőségek szaporításával, gondoskodás tör­ténjék arról, hogy egy éven belül semmiféle tömeg­táplálékban hiány be ne álljon. Legfontosabb, hogy burgonya és vágó­állat fölös mennyiségben legyen, ugy a ka­tonaság, mint a polgárri lakosság élelmezése szempontjából. MEDDIG LESZ HÁBORÚ? Bukarest, október 19. A „Russkij Inva­lid" pétervári lap ideérkezett legújabb száima azt fejtegeti, hogy a keleti harctéren a háború egész télen át fog tartani, de a hideg időszak­ban nem lesz majd intenzív. Amint kitava­szodik, a háborút teljes erővel folytatják és akkor még háromi-négy hónapig fog tartani, mert — irja az orosz lap — az orosz had­vezetőség erős ellentállásra számit. Ha vá­ratlan körülmények a végső kimenetelt nem késleltetik, vagy nem siettetik, akkor a hábo­rú a kitöréstől számított egy év alatt véget fog érni. A mohamedánok szenfháborúra készölnek. Bukarest, október 19. Az orosz—török viszony végkép elmérgesedett. Konstantiná­polyban Enver pasa elnöklésével miniszter­tanács volt. A tanácskozáson a tengerészeti miniszter is részt vett egész vezérkarával. Bécs, október 19. Az orosz lapok egyér­telműen megállapítják, hogy a Dardanellák elzárásával a feszültség Oroszország és Tö­rökország között annyira kiélesedett, hogy hamarosan teljes szakításra kerül a sor, a melynek következményei beláthatatlanok lesznek. A Ruskoje Vjedamosti hosszabb cikkben arra a végeredményre jut, hogy Tö­rökországgal le kell számolni. A Dardanellá­kat a szárazföld felöl 80,000 török katona őr­zi. Szmirnában és a tengerszorosnál negy­venezer, Sziriáiban pedig 50,000 katona áll. A pánizlám propaganda félelmetes arányokat öltött. A konstantinápolyi központi szervezet ügynököket küldött Perzsiába és Kaukázus­ba, köztük a hírese mohamedán szónokot; Amernadsit, akinek tekintélye közmondásos az egész mohamedán világban. Most Perzsiá­ban van, hogy szent háborút hirdessen Orosz­ország ellen. Turkesztánban, Afganisztánban és Indiában népszónokok hirdetik a szent há­borút. Ennek a propagandának céljaira egye­dül Konstantinápolyban harmadfél millió tö­rök fontot gyűjtöttek össze. Azok, akik meg­váltják magukat a katonai szolgálattól, erre a célra is adományoznak és ilyen cimen ed­dig tebb mint három millió font jött össze. A pétervári .külügyminisztériumban na­gyon jól ismerik ezeket az adatokat és ott je­lentették ki a Ruskuje Sziovo és a Ruskoje Vjedomosti munkatársának, hogy Oroszor­szág minden szükséges intézkedést megtett a mohamedán propaganda elfojtására. Az orosz kormány a török flottának u Fekete­tengeren való puszta megjelenését is had­üzenetnek fogja tekinteni. Bukarest, október 19. Konstanzában, mint onnan táviratozzák, nagyon izgatott lett a hangulat, amikor a Fekete-tenger felől ágyú lövést hallottak. A hajókról érkező utasok hozták az első hirt úrról, hogy a török és az orosz hadihajók között nagy tengeri csata fejlődött ki. Bukarestben attól félnek, hogy a fekete-tengeri ütközet következtében a hely­zet, amely amúgy is nagyon bonyolódott, még súlyosabb lesz. Ujabb jelentések meg­erősítik, hogy tényleg nagy tengeri ütközet van folyamatban s az ágyúdörgés még szom­baton is hallatszott. Ratko Dimitriev kitüntetése. Pétervárról Bukarestbe, érekozett hivata­los' jelentés szerint a eár Ratkó Dimitriev tá­bornokot, aki mint Bulgária pétervári követe lépett be a,z orosz hadseregbe .a háború meg­kezdésekor és aki a Przeimyil ostromlott sereg vezér© volt, anjáb'b kitüntetésben rézé-

Next

/
Thumbnails
Contents