Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-02 / 219. szám

2 BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 2. te északi nagy csata Bécs, szeptember 1. A lapok haditudó­sítójának a hadisajtó sajtószállásról érkezett jelentései egyértelrniileg egyeznek abban, hogy az osztrák és magyar csapatok offen­zívája északon tartós heves harcok közben egyre előrehalad s mind az előrehaladásban, inind a kiterjedésben lényegesen megegye­zett. Az északi harcvonalon küszöbön áll a döntés. A keleti harcvonalon a helyzet vál­tozatlan, de kedvező e milliók által küzdött harcban. Az érkezett jelentések indokolttá teszik azt a feltevést, hogy az osztrák-ma­gyar csapatok azt a taktikát követik, ame­lyet a német vezérkar Franciaországgal szemben sikerrel alkalmazott. A keleti had­sereg állásai következtében erősen tartja magát az ellenség nagy túlsúlyával szem­ben. A küszöbön álló nagy döntést illetőleg, általános a kedvező kimenetel reménye. Az eddigi eredmények a zseniális vezetésen kí­vül tisztjeink és katonáink leírhatatlan halál­megvetésének köszönhetők. (Miniszterelnök­ség sajtóosztálya.) Bécs, szeptember 1. A Neue Freie Pres­se haditudósítója jelenti, hogy tegnap Lem­bergben csak négy órán át hallatszottak az ágyulövések. Ebből azt kell következtet­hetni, hogy a harcvonal Lembergtöl eltola­tott. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlinből jelentik: Hidenburg tábornok hadseregének már bejelentett győzelme sok­kal nagyobb jelentőségű, mint aminőnek ele­inte látszott, dacára annak, hogy Neiden­burg fölött ujabb ellenséges haderők léptek fel, az ellenség teljes vereséget szenvedett. Három hadtest megsemmisült és 60,000 em­ber, ezek között két tábornok esett német fogságba. Csapataink sok ágyút és tábori jelvényt zsákmányoltak. A ínég Kelet-Po­roszországban időző ellenséges csapatok megkezdték a visszavonulást. Von Stein fö­hadiszállásmester. (Közli: a miniszterelnök­ség sajtóosztálya.) Neidenburg járási székhely Kőnigsberg porosz kerületben, 6 kilométernyire az orosz határtól, vasút mellett, 4221 lakossal. Mi volt az orosz hadsereg feladata ? Az orosz hadsereg taktikája az volt, hogy Lemfeerg fölött keleti vonalon, egész Bukovina és Románia határáig lépjen a leg­erősebb offenzívába és ugy hódítsa meg Bu­kovinát és Galíciát. A terv szerint ezen a ponton kellett ellenünk támadni: a lehető legnagyobb távolságban a német-orosz ha­tártól. hogy igy lehetőleg egyedül a monar­chia hadseregével kerüljenek szembe. Az oroszok azt hitték, hogy a mi seregeink Galicia nyugati részéből, sőt Sziléziából fognak fölvonuini Oroszlengyelországba és arra szá­mítottak, hogy Lemberg fölött és Bukovina irányában csak mérsékelt erejű magyar hadsereg fogja vé­deni a határokat. A mi hadvezetőségünk bölcsesége, okos előrelátása és nagyszerű értesülései azon­ban azt eredményezték, hogy keresztül huz­hassuk az orosz számítást és teljes erővel szállhassunk szemközt az alattomos orosz offenzívával. így történt az oroszok előnyo­mulása Sokaitól Tarnopolig, sőt onnan dél­keletre Bukovina felől, de igy esett, hogy e támadás ellen fölvonult a mi haderőnk csaknem teljes erejével és ennek köszön­hető, hogy a páratlanul hosszú csatában ver­ni tudjuk az orosz offenzivát. Hogy a táma­dást balszárnyunk vezeti és a centrum és a jobbszárny csak lassan készíti elő az elő­nyomulást, annak is meg van a maga egy­szerű magyarázata. A balszárny teremtheti meg legkönnyeb­ben az együttműködés kapcsolatát a mi hős katonáink és a német hadsereg között, mely föltartózhatatlanul és diadalmasan nyomul előre az egész orosz határon, maga előtt űzve a tönkrevert öt orosz hadtestet, mely­nek francia álmok szerint az lett volna a föladata, hogy Berlint foglalja el. VILMOS CSÁSZÁR ANGOL KATONAI MÉLTÓSÁGA. A Budapesti Tudósítónak jelentik Ber­linből. hogy a német császár lemondott az angol katonai méltóságáról. mii üzleti Mim m ion Anglia üzleti háborút viv. Anglia üz­letből csinálja a háborút. A háborút azzal a kifogássál üzente meg Nagylbrittáriia két­színű külügyi államtitkára, Grey, hogy meg kell védelmezni Belgiumot. E tiszte­letreméltó szándék mögött önző üzleti ér­dekék lesik élődték, Anglia nem Belgiumot akarta megvédelmezni, 'hanem félelmetes •konkurrensét, Németországot szeretné le­győzve látni. A zavarosban akar 'halászni. Biztos jelei vannak ennék. Alig indították meg a háborúit, az an­gol kereskedelemügyi minisztériumban egy uj osztályt rendeztek be. Ennék az ® föl­adata, hogy beszerzi a kolóniákból a né­met áruk mintáit és kiállítja iázzál a cél­zattal, hogy az angol cégék utána csinál­ják majd a német készítményeket. A keres­kedelemügyi miniszter pedig egy köriratot intézett a keresikedővilághoz és figyelmez­tette őket, hogy a mai kedvező konjunktú­rákat használják ki. Ez Anglia! Anglia szégyenletes politikáját leg­jobban elárulja az, amit megbízható new­yortei értesítések jelentenek legújabban. Anglia megtiltotta kereskedőinek, hogy né­met kereskedőkkel üzleteket kössenek, to­vább. ment. megtiltotta, hogy . minden olyan külföldi firmával, amelynek német részvényesei vannak, vagy csak egy né­met részvényese is van, bármilyen üzleti összeköttetést létesítsenek. Igy kalkulál: Németország tengeri kereskedölme e pilla­natban teljesen le van kötve. A németek nem tudnak semmit exportálni. Ki kell használni a 'kedvező konjunlkiiurát. Most van az egyetlen alkalom arra, hogy a brit­tek megszerezhessék azt az óriási keres­kedő tábort, amely a világforgalomban a németeknek áll rendelkezésére. Hiszen tud­nivaló, hogy németország ma már csak­nem túlhaladta Anglia külkereskedelmi for­galmát, a németek kereskedelmileg ép oly győzedelmesen haladnak előre, mint ha­daikkal az európai harcterületen. Anglia abban reménykedik, hogy a hosszú háború alatt sikerül megszereznie Németországnak egész kereskedelmi for­galmát, hiszen egyedül áll a világpiacon. Ezért menlt bele a háborúba, ez volt erköl­csi alapja a háborújának. De rosszul szá­mított. Négy hete áll a háború és Nómet­szág máris oly eredményeket mutat föl a monarchiával együtt, hogy Anglia biztos lehet abban, hogy számításait elvesztette. AZ ANGOLOK MEGSZÁLLOTTÁK OSTENDÉT. Bécsből jelentik: Mint a Fremdenblatt közli, az angolok megszállották Ostendét. Annál inkább megszánhatták az ango­lok az észak-belga kikötőt és tengeri für­dőt, mert hisz senki nem védte. ELSÜLYESZTETT ANGOL HADIHAJÓ. A Zeit-nek jelentik Berlinből: Szanfran­ciskó mellett egy német cirkáló elsülyesz­tett egy angol hadihajót. A románokat üldözik Orosz­országnan. Bukarestből jelentik: Itteni politikai körökben nagyon fél vannak háborodva azon, hagy a románokat Oroszországban üldözik. A pétervári román követ már fel­világosítást is kért az orosz kormánytól a román alattvalóknak Oroszországból és különösképen Besszarábiából való kitiltása miatt. Igen sóik románt kémkedés gyanúja miatt elfogtak, többet agyon is lőttek. Az orosz kormány hivatkozással a még folya­matban levő vizsgálatra, a föívilágositások megadását későbbre halasztotta. A román követ azt az utasítást 'kapta kormányától, hogy igen erélyesen lépjen föl a pétervári kormánynál. MINDENÉRT A FRANCIÁK ÉS BELGÁK FELELŐSEK. Berlinből jelentik: Német kormánykö­rökben az a fölfogás, hogy Franciaország­nak és Belgiumnak kell felelnie azokért a károkért is, melyeket szövetségesei, Anglia és Oroszország okoztak. NEM MŰKÖDIK AZ ESKÜDTBÍRÓSÁG. Bécsből táviratozza tudósítónk, hogy őfelsége az osztrák esküdtbiróságokat be­szüntette. Minden jel szerint nemcsak Ausz­triában, de Magyarországon is érvénybe lép erre nézve az uralkodói intézkedés. A NÉMETEK MEGSZÁLLTÁK BELCHENT. A MagyarTávirati Iroda jelenti: A né­metek megszállották Belekent és ágyúzzák üéraromert. 'Miilhausiennel szemben, közel a német határhoz a Fekete-erdőnek második legmaga­sabb csúcsa Belcheti, 1415 méter magas. Rajta fontos francia erődítmények vannak. íbbbbbbbsbbsbbbess Férfiak és nők, kik hajlandók lapot árusitani, napi 2-3 órai foglalkozással, naponta 4-5 koronát kereshetnek. •tflUiiiiiMMlll üc'lllll IIMIUUU III Jt hb&00ss0bse0hees&

Next

/
Thumbnails
Contents