Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-02 / 219. szám

Szeged, 1914. szeptember 2. GBGMiAGYAiBOBSZAg Szeged százezer koronás ísegélye a hadbavonultak családtagjainak. (Saját tudósitórtktól.) 'ÁMalm éjs társadalom a hazafias lelkesedés tartós felbuzdulásával és komoly körültekintésével követnek el mindent, hogy enyhítsék azokat a csapásokat, amelyeket a ránk kényszeritett háború zúdíthat egyesekre és megelőzzék a nyomort, amely a hadbavonultak munkaerejének a gazdasági életből való kivonása nyomán támad. Ismeretesek azok az országos és helyi akciók, amelyek ennek a nagy célnak szolgálatában megindultak és még keletkezőben vannak. Keddi számunkban tüzetesen foglalkoztunk a szegedi gyűjtések eredményével, amelyről kedvező Ítéletet annak ellenére sem mondhattunk, hogy a társadalom most sokoldalulag van igénybe véve és a részvét meg a lelkesedés nagyon sokokat olyankor is késztet adakozásra, a mikor senkisem látja és ők maguk sem várják. A jótékonysági mozgalmakat kezében összpontosító központi bizottság ülésén többször hangzottak el fölszólalások, amelyek oda tendáltak, hogy takarékoskodjunk a pénzzel, talán várni is kellene a segélyezéssel, jön a tél: a minden nyomorok és szegénység réme, a segélyezéssel sokan viszsza is élhetnek. Rámutattunk már ezeknek az érveléseknek a tarthatatlanságára. A tél bizony közeledik. De mit csináljon az első hóesésig az az asszony, aki három gyermekével maradt itthon kenyér nélkül, a férje, a fivére háborúban? Visszaélések a legalaposabb körültekintés és ellenőrzés mellett is lesznek. Jól vigyázzunk, ne alázzuk a porig a szűkölködőt és el ne utasítsunk valakit, aki kenyeret kér, mert a nyomornak hiénái is támadnak. A szegedi színészet és a háború. (Saját tudósítónktól.) Ki az ördög törődik most a színházakkal? — gondolhatják nagyon sokan, olvasván e •szerény és tanulságos sorok fölé irt elmet. Pedig a 'színházakkal is törődni kell, akármilyen iát-piát. Tudjuk, hogy véreink százezrével harcolnak, fáradtnak a csata-tereken. Tudjuk, hogy az itthonmaradottak sokasága lesi lázas érdeklődéssel a harctéri híreket. Tudjuk, hogy a hadba vonultak nyomán a nyomornak sok könyoyét kell felszántanunk. De azt is tudjuk, Ihogiy a háború, ha nem is közvetlen, de közvetett oka annak, 'hogy a szegedi színház tagjai tegnap egytől-egyig kenyér nélkül maradtak. A szegedi színház tagjai — kettő kivételével —ezt a levelet kapták Almássy Endre igazgatótól: Igen tisztelt művész ur! Ismeretes ön előtt is nemcsak országunk, de az egész világrész helyzete. Őszinte sajnálattal és fájó érzéssel tudatom, hogy a Ivábor-u s az ennek nyomán- előállott „vis major" miatt a köztünk levő szerződést — annak idevágó pontja értelmében — még inkább a dolgok természeténél fogva — fel-bontottnak jelentem ki. Amennyiben önnek szándéka és körülményei ugy hozzák -magukkal, hogy — midőn színjátszásról tsmét komolyan lehet beszélni-tervezni — velem óhajt együtt működni: az adott viszonyok és akkor megállapítandó módok és lehetőségek szerint — készséA szegedi mozgalom egyébként — hihetőleg mindig szélesebb keretekben — folytatódik, a vezetés és irányítás munkája az eddigi jelek szerint jó kezekben van. Több oldalról érkezett már hozzánk kérdés az iránt, hogy a város miért nem vesz részt nagyobb összeggel az adakozók sorában. A kérdés indokoltnak és fölötte aktuálisnak látszott. Utánajártunk tehát a dolognak és megtudtuk, hogy Szeged az állami segélyezés megkezdése és a társadalmi támogatás lebonyolítása, illetve esetleges kimerülése esetén százezer koronával fog a hadbavonultak családtagjainak segélyezésére állani. A terv impozánsnak látszott és bár forrásunk hitelességéhez a legkisebb kétség sem férhet, Bokor Pál polgármester-helyetteshez fordultunk, hogy a tervezett segélyezés ügyében részletesebb felvilágosítást kérjünk tőle. A következőket volt szíves mondani: — Nagy méretekben indult meg a társadalom akciója. Az állam minden személyt 62 fillérrel fog segélyezni. Amig ezek a nagyarányú akciók le nem bonyolódnak, addig a város nem vesz részt a segélyezésben. Akkor előrukkol. Kombináljon most már ki-ki tetszése szerint. E nyilatkozat és az itt előadottak után is egy nagyon fontos: a társadalmi segélyezésnek nem szabad ellankadnia. Es hisszük, hogy a város is tudni fogja kötelességét, ha sor kerül rá. gesen kezdek önnel a rom-o-k eltakarításához. Én, résen leszek s mihelyt remény 'lehet rá — szívesen kezdeményezem, hogy kenyeret kereshessünk. Előleg hátraléka:.. Szives üdvözlettel Almássy Endre igazgató. Kérem a címét velem állandóa-n közölni Szeged színház címén. Szabó Károly titkár. A két kivétel — Békefi Lajos és Hettai Jenő — a következő 'levelet kapták: Igen -tisztelt művész -ur! Ismeretes ön előtt is -nemcsak országunk, -de az egész világrész helyzete. Tudatom. ihogy a háború s az ennek nyomán előállott „vis major" -miatt a köztünk levő szerződést — annak idevágó pontja értelmében — még inkább a dolgok -természeténél fogva — íelbontottnak jelentem ki. Tisztelettel Almássy Endre igazgató. Anélkül, hogy ez alika-lomimal azoknak az okoknak kutatásába kezdenénk, a-melyek Almássy Endrét arra kényszeritették, hogy két, egymástól ennyire eltérő szövegezéssel adja tagjainak tudtára az örömhírt, hogy állás és kenyér nélkül -maradtak, le kell szögeznünk a következő véleményünket. Minden szerződésnek van etikai háttere. Enélkül,- tessék összetépni minden darab papírt, amelyre szerződő felek szerződésüket leirni készülnek. Igaz, hogy a színészek szerződésében benne van, Ihogy háború esetére felbomlik. De ez semmi esetre se adhatja az igazgatónak azt a jogot. — ha egyéb szerződésbontó ok nincs — hogy a háború u-tán való időre is megszabadul mi igyekezzék olyan tagjaitól. 3 akiket arra az időre még szerződés füz hozzá. A szinészegy-esület ósdi szabályai nem intézkednek arról, hogy -mi történjék, ha például három hónap miulva megszűnik a háború, de hihetőleg intézkedni fognak: -Szeged közgyűlése és hatósága. Egyébk-én-t is helytelenítjük, hogy Almássy ur igy -megfutott a küzdések -elől. Tudnánk hivatkozni igazgatókra, aki-k atyai módon gondoskodnak a mai nehéz viszonyok között tagjaikról. A színház távolról s-e szükségleti cikk és csöppet -sincs kedvünk mulatni. De vann-ak alkalmi darabok, lehet íratni ilyeneket — most- tessék nemzeti missziót teljesíteni. Sok mindent lehetett volna tenni, de az igazgató igy jobbnak találta. És ha ne-m -maradt volna kenyér nélkül annyi- sok színész igazán -nem törődnénk vele. De most a szolidaritásának annyi fényes -tanújelét adó társadalmat kérnünk kelt,"juttasson sok irányban- -lekötött figyelméből és gondoskodásából valamicskét a szegedi színészet ügyének és katonáinak is. BaaaaaaaBaaaaaaaaaBaBaBBBaaBaBBaaaaBaaaBaaaaaaaaBaa A polgárőrség felállítása és szervezete. Hétfőn kezdi meg a polgárőrség működését. (Saját tudósítónktól.) Somogyi Szilveszter dr. főkapitány már befejezte a polgárőrség szervezésére irányuló előmunkálatokat. A polgárőrség 30 emberből fog egyelőre állani és már hétfőn megkezdi működését, a mely az alábbi keretek között mozog: A hadbavonult rendőrlegénység pótlásául a város tanácsa polgárőrséget létesít a város belterületén a közbiztonság fentartása céljából. Ezt a közgyűlésnek utólag bejelenti. A polgárőrség létszámát egyelőre .30 főben állapítja meg. E szolgálat ellátása elvileg díjtalan, de aki a polgárőrök közül arra igényt tart, utólagos részletekben a rendőrfőkapitány által láttamozott nyugtára 45 koronáig terjedhető költség megtérítést kap a város pénztárából. E költség aránylagos része hetenkint is kifizethető. A polgárőrség feladata a rendőrlegénység mellett a város közbiztonságának fentartása. A rendőrfőkapitánynak van alárendelve, kinek parancsait teljesíteni tartozik. Jelvénye a város színeiből álló karszalag. Minden polgárőr a rendőrfőkapitány által kiállított arcképes igazolványt kap. Fegyvert — a tolonckiséret és egyéb szükséges alkalom kivételével — nem visel. Polgárőrnek felvehető minden 24—50 év közötti feddhetlen előéletű, ép testű férfi, magyar honos. A felvétel után egy heti kiképzésben részesül, mely után a rendőrfőkapitány előtt vizsgát tesz. E vizsga sikeres kiállása után a polgármester előtt a rendőri esküvel egyenlő jelentőségű fogadalmat tesz s ettől kezdve közhivatalnoknak tekintendő és szolgálatra beosztható. A polgárőrség a rendőrlaktanyákban helyeztetik el és a következő rendőr-szolgálatra alkalmaztatik: 1. Járőr- és mozgóörszein szolgálat. E szolgálatok alatt különösen figyelemmel kell lennie a hadiállapot által megkívánt minden körülményre, igy pl. a velünk hadban álló nemzetiségek vagy államok honosait éber figyelemmel kiséri,- vájjon azok nem teljesitenek-e kémszolgálatot, nem viseltetnek-e hűtlenséggel irántunk. E mellett őrködik a közbiztonság tekintetében a rendőrök részére megállapított szolgálati és gyakorlati szabályok ide vonatkozó részében meghatározott minden irányban. 2. Felügyeleti szolgálat. Ide tartozik a telefon-ügyeleti, laktanya-ügyeleti, piac-feliigyeleti és más hasonló szolgálat, ugy amint az a rendőri szolgálati utasitásban foglaltatik. 3. Nyomozó-szolgálat. A nyomozó-szolgalatnak különösen a megfigyelő része az, amelyre a polgárőrnek különös éber figyel-