Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-11 / 228. szám

Szeged, 1914. szeptember 11. DÉLMA G Y A&OBSZ Ali Törökország készenlétben Szeged-állomáson tegnap törökök utaztak hazafelé. Törökországban általános mozgósítás volt . . . Egyik vezető török férfi lett'"telező szívességgel adott felvilágosítást kérdésünkre. Arra a kérdésre, vájjon most milyen a törölk hadsereg? — a következőként válaszolt: Kitűnő. Enver pasa, a török hadügyminiszter, az 'egész had'Si eget teljesen ujjá szervezte. Az öreg és kevés képzettségű pasáikat nyugalomba küldte s /helyettük csupa fiatal, képzelt katonákat állított az ügyek élére. Azonkívül a német misszió is nagy szolgálatokat tett a katonaságnak. Liehmann von Saiulers tábornak, a német misszió vezetője, kitűnő katona, aki egyúttal kitűnő oktató is. Jelenleg a harcra kész szárazföldi hadsereg nyolcszázezer emberből áll. Valamennyi anatóliai, tiszta mohamedán faj. Keresztényeket, zsidókat nem vettek be a hadseregbe. A katonaság felszerelése elsőrangú. A katonáik a legjobb Mauser-puskákkal rendelkeznek s a lovasság lóanyaga elsőrendű. A basibozukokat és kurdokat sem vették be a seregbe, mert ezek fegyelmezetlenek, vadak, embertelenül hadakoznak és mindent tönkre tesznek. Az ilyen elemeket legfölebb a Kaukázusban lehet majd használni. — A hadseregszáiUitásök körül nem fordulnak elő visszaélések? — Lehetetlen. Enver pasa ezt nagyon niegszigorltottía. ' Baksjisi segítségével már nem lehet rossz árut szállítani. Minden szállítást a legnagyobb aprólékosságig bizottság vizsgál meg, mély nagyon lelkiismeretesen és szigorúan végzi tisztét. Hakki pasa például, aki a hadseregnek szállított bakkancsok átvételével van megbizva, a mintabakkancsokat előbb huszonnégy órán keresztül vizben áztatja s 'aztán teljes erőből .széttépni próbálja. Ha egy pár nem állja ki a próbát: az egész szállítmányt visszaveti. — Mi van a Dardanellákkal? — A Dardanellák hossza tizenkét kilométer. Szélességük másfél és négy kilométer között váltakozik. Az egész szoros teljesen be van rakva aknákkal. Az aknafektetést a Scheiket Heisiee hajótársaság végezte. Lehetetlen lesz a Dardanellákon keresztül hajónak haladnia, hogy a levegőbe ne repüljön. Azonkívül mindkét parton számos erőd is védi a Dardanellákat. Ezek az erődök a legjobb Krupp-ágyukkal vannak felszerelve. Ki van zárva, hogy egy hajónak sikerüljön átmenni. — És a Boszporusz? — Ez is alá van aknázva és huszonhat kilométer hosszúságban szintén parti erődök védelmezik. Az oroszoknak sohasem fog sikerülni, hogy átmenjenek rajta. A Dardanellák és a Boszporusz Konstantinápolynak természetadta védő bástyái. Azonfelül a szárazföldön Csataldzsia felöl szintén áttörhetetlen gyiirü védi. Konstantinápolyt tehát idegen hatalomtól nem kell félteni. Törökőr szág készen van és csak adott jelre vár. Levél a montenegrői harctérről. Egyi'k katonánk a jóbarátjának a következő levelet küldte most haza a montenegrói vidékről: Ahol most vagyunk az Isten közvetlen közelében, 1600 méter magasságban a tenger szine felett. Deszka bódéban lakunk, ami fele van skorpióval és viperával. Minden este fél óráig tartó strózsák-'kutatást tartunk. Mondhatom, öregem, hogy ezekhez képest a bolha és a poloska jámbor (háziállat. Rettenetes hegyekkel vagyunk körülvéve. Azok a bitang íkomitácsik a mi katonáink ruháiba öltözködve közelítenek meg minket s ak'kor, közvetlen közelből 'dobják közénk a bombát. Most még a saját embereinknek is el kell tenni a fegyvert, mielőtt bajtársaik felé közelednének. Napi parancsban adták tudtunkra az oroszok felett aratott győzelmet. Örömünkben mind az egy zászlónkat kitüztük bódénk tetejére — a piros-fehér-zöldet — és mind az egy gyertyánkkal kivilágítottuk bódénk egy araszos hasadékát. Tegnap a hegyen, a hogy lőárkot csináltunk, egy csontvázat találtunk. A ruhából -nem volt meg más, mint a sapkarózsa és egy pár gomb, a rózsában három betű: F. J. I. Bizonyosan valami szegény magyar baka maradványai voltak az okkupáció idejéből. Uj sírhelyet ástunk a hős bajtársunk földi maradványainak és a sírját kereszttel láttuk el. A felhantolás után én tartottam kegyeletes hangú beszédet. Ma délfelé nagyon korgott a gyomrom s a montenegrói határon, vállamon szuronyos puskával benyitottam egy házba és burgonyát kértem. Ugy megijedt tőlem a família, hogy ingyen akart adni krumplit. De én ur voltam és egy korona értékű burgonyáért 15 vasat, két cigarettát, egy pár csirkéért pedig 25 vasat adtam, de közben a szuronyomat az adás-v-evési ügylet másik felének irányítva tartottam, mig az üzletet le nem bonyolítottam. Mert tudod öregem, fő az elegáncia! Az ember akkor se legyen snasz, ha nyakig fegyverben áll. .ölel puskaporfiistös harcos barátod, aki most indul a vén Nikita fejelágyát megtapogatni a puskatusával. De most — Ristung auí! Megyünk! libs&sabaebiibbbanaaanaaabahbuhmasabbeatiazbibakb Román önkéntesek a szerb hadifoglyokról. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön reggel a Szeged-Rókus-áMomásra hosszú sebesült és hadifogoly szállifo vonat érkezett meg. A sok kocsihoz egy pár polgári személyszállító vaggon is volt hozzákapcsolva. Mikor megkezdődött a sebesülteknek a Vörös Keresztesek általi való szállítása, a kórházakba, a hátsó kocsiból fehér vászonruhás ifjak ugrottak le s a trafikban német lapok után kutakodtak. A vitorlavásznas öltözékben jól festettek, piros csikós fehér sapkájuk s a sapka piros ellenzőjén a fekete sas sok embernek figyelmét felköltötte. Román önkéntesek voltak, kik Valonüból jöttek. Fiúmén, Dombováron, Gomboson, Szabadkán keresztül Szegedre s innen tovább hazafelé vették tójukat. Mikor pár hónappal ezelőtt Wied Vilmosnak, az ifjú albán fejedelemnek sorsa vonta a háború előtt magára a világ érdeklődését, 300 román ifjú önként jelentkezett katonai szolgálattételre s arra, hogy a román királyné unokaöcscsét, Vilmos fejedelmet minden személyes támadás ellen megvédik. Valami regényes karrierről is álmodozhattak, melyet hamar kettészakított az az elhatározás, hogy Wied herceg elhagyta sok viszontagság után uj birodalmát. Az egyik intelligens egyetemi hallgatóval, ki Párisban járt előadásokra, beszélgetésbe kezdett a Délmagyarország munkatársa, ki a perronon állva bő (nadrágjában, a mely térden alul keskenyedik s lábszárvédö takarja, sokak figyelmét magára vonta. — A románok beszámíthatatlan országnak tartják Szerbiát s mióta az Obrenovicsdinasztiát kiirtották, Oroszország játékszereivé váltak. Mindaddig nem vehetők komolyan, mig a Karagyorgyevics ház uralkodik. — A mitrovicai szép győzelem dicsőségére válik a monarchiának s az önök hadosztályparancsnoka „szép fogást" csinált a több ezer szerb hadifogoly bekerítés ével. Szabadkán beszéltem egy-két intelligensebb szerb tiszttel, kik nagyon csendesen húzódnak meg a kupé szögletébe. Nagy részük ki van éheztetve, van közöttük olyan, ki magával hozta a szerb élelem illusztrálására kenyerét: csupa korpa, élvezhetetlen. Az egyik szerb tiszt nagyon meg volt elégedve a magyarok lovagias vendégszerető fogadásával s azzal a bánásmóddal, amellyel a hadifoglyok iránt viseltetnek. — Most Romániába megyünk vissza s jelentkezünk katonai szolgálattételre. Romániában folynak a mozgósítások s a hivatalos körök monarchia-pártiak. Bár ia nép közhangulata nagyon váltakozó s a lapok naponkénti „specíalité" kiadásai különböző véleményt s hangulatot igyekeznek kelteni, az „Adeverul" számtalanszor ad naponként rendkívüli kiadásokat, melyek Olykor túlzottan ismertetik a világháború eseményeit. A vonat indulásra készen áll, a konduktor síppal jelzi, hogy beszállni, a. román önkéntes feszesen összecsapja sarkantyúját, kezet szorítunk s a már induló vonat hágcsójára lép s Arad felé robog a szerb hadifoglyokat s a román önkénteseket szállító vonat . . . sb8&rbhbbbbbbbbbbbbsbb9bbbhbbnbbbab!3bbbb9bbbbttab9síu Az önkéntesek ügye. (Saját tudósítónktól.) Csütörtöki számunkban a „Pester Lloyd" egy cikkét és utána a cikknek egy hozzánk beküldött kommentárját (közöltük. A Lloyd cikke a szerkesztőséghez intézett levél, amely az önkéntes ezredek megalakítására hívja föl a fiatalságot. Ebben az ügyben ma a következő levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztő Ur! Nagy érdeklődéssel olvastam azt ia cikket, amely a Pesten Lloydból való átültetés folytán! került a Délmiagyarországha. Egész tendeineiiáijá'vai'. és minden passzusával azonban csiak ugy érthetek egyet, ha sakkal élesebben domiborujuk ki azt (az alapgondolatot, amely véleményem szerint a cikkíró uuniak ós impulzust adott sorai megírására. A Lloyd kórdéoo cikk© abból tinidül kii, hogy nagyszámban járnak Budapest utcáin „erős, (egészséges, fiatat és nőttem emberek", akik amellett,, hogy n m katonák, ainnalk sem érzilk szükségét, bogy „valami hasznosat cseleked. jeniek." Ez az utolsó mondat szintié vádként hangzik és azt hiszem, nem kel$ túlságosam komolyam venni. Nagyon, fiatalok lehetnek azok az emberek és nem nagyon sdkan. A legtöbbjét minden bizonnyá! kevés személyi nexus fűzi a háború eseményeihez. Fiatalok és könnyelműek, de minden bizonnyal elég erősek ahoz, hegy a háború tisztító füzén edződjék lelkük az élet komolyságához nagy és szent problémáihoz. Amennyire az újságokból informálva letetek, ugy látom, hogy a. társadalom legtöbb tagja minden igyekezetével, nemes és sokszor megható áldozatkészségével van aaein, hogy valami'hasznosat cselekedjék, hogy kivegye részét abból.® munkáiból, amelynek a harcosok titáni küzdelmeibe bele kelt kapcsolódni, hogy a háború győztes lehessen. A hangsúlyt a Lloyd cikkének ezeken a mondatain találom: Erős, egészséges, fiatal és nőtlen emberek, akik nem viselnek fegyvert és uniformist. (Minden kötelesség és gondtól mentes fiatal, említenek. Azt hiszem, ha kellő helyről jövő ösztönzés fog intéztetni ezekhez a fiatal emberekhez, a legnagyobb részük nem fog habozni, liogy kötelességeitek eleget tegyen. •Seaurni kétségem az iránt, hogy sikerülni fog nemcsak Budapesten, ha-