Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-10 / 228. szám

0. DEL M A GY A BOBSZAG Szeged, 1914. szeptember 10. hogy ezek a legegyszerűbb emberek vollaihoi !).iteles és alapos .felvilágosítást .nyerjenek. Nyilvánvaló, ihlagy nem azt a néháiny fillért sajnálják, annibe egy-egy jegyzék kerül, hi­szem volt közöttük olyan ós, akii csak azért jött ba Horgosról, hagy az <u rókája iránt tu­dakozódjék. IAZ is bizonyos, hógy imindenki­atek k ötölte ségo mrtadiem felvilágosítást meg­adni, iam,it megadhat. De itallám mégis helye­sebb lenne, ba valamelyik egyesület — pél­dául: a ,Feministáik Egyesülete — vagy a rendőrség ezt hivatásszerűen elvállalná és gomdeskiadmék ennek a lehető legszélesebb körben valló közzétételéről; - Hadsegitő bizottságunk fényes ered­ménnyel folytatja működését a botvárosi óvó iskola nagytermében levő helyiségében. A város legvagyonosabb polgárainak adomá­nyai mellett dicséretreméltó módon halmozó­dik össze a legszegényebb néposztály áldo­zatkész hozzájárulása. Megható jelenetek egész sora játszódott le ma is a bizottság tagjai előtt. lEgy szegény szakácsnő szeré­nyen ajánlatta fél a vagyonában levő két párna egyikét, majd elfekszik ő ezután egy vánkosán ,is. Majd egy szegény ember álli­tatt (be, hagy néki itesz/e a téliem meleg haris­nyája, 'de ami volt, mind elhozta a harctéren küzdő katonák számára. 'A haidsegitő-hizott­ság szokásos heti ülését ima, csütörtökön dél­után 4 órakar tartja meg a ibélvárosi óvoda nagytermében. A vezetőség ezúton is kéri, hogy a bizottság tágjai 'minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg ós lehetőleg hozzák ma­gukkal a kiadott gyűjtői veket is. A műhely­ben ima a (következő hölgyek végezték a mun­kát: Orkonyi Edéné, Polgár Lászlóné, Szé­kely Gébemé, Hauser Rezső Sándorné, dr. Franz Zoltánué, 'Kisteleki Edéné, dr. Juhász Ivtvánné, Veress Károlyné, Kőnig Péterné, özvegy Juhász IMésmé, Paipp Klemima, Wíl­hélm Ella, Kisteleki Ibolyka stb. stb. A bi­zottság ezúttal a következő adományokat nyugtázza: Piickiné lAngei Irén gyűjtése: 120 kor., iAltimám Matild gyűjtése 42 K 30 f, dr. (Eisenstein Jakabné (gyűjtése 23 K, Újlaki Antálné 'gyűjtése 10 K, Vajda Ernőmé gyűj­tése 20 K 10 f, Vadász Sándorné gyűjtése 35 K, Körőssy Margit gyűjtése 2 K 40 fiit., Schaefer Marcsa igyüjtése 3 K 10 <f, özvegy B.iedl Adolfné 10 K, özvegy Keglovieh Emii­né 10 K, Söheffér 20 K, özvegy Marti ny Gyu­lámé 1 kor. Továbbá: N. N. 6 pár harisnya, N. ,N. 1 lepedő, 2 dírb szappan, Sz. J. 3 ing, N. N. 2 nadrág, N. iN. 3 pár harisnya, H. J. 2 zsebkendő, K. K. 7 ing, OB. 10 nadrág, Csö­mör 32 pár harisnya, Szdbotka DeZ'SŐné 0 péhely-vánkos, 12 huzattal, 17 fehérnemű, 3 z - tíbkendő, Szilvásii Ágnes szakácsnő 1 nagy tolás-vánkos. Kovács Károlyné 24 fehér­nemű, Rósa Ernőné 28 téli fehérnemű, két paplan, vászon darabok, Újlaki .Aortáimé _ 2 párna huzattal, 10 drb fehérnemű, 1 leabát, N. N. 2 jégtömlő, 36 fehérnemű, P.ickné An­gol Irén 23 drb fehérnemű, dr. Eisenstein Jakab né .22 drb fehérnemű, Engel Lajasné a Szegedi Napló .gyűjtéséből: 105 drb fehér­rifímű, Pataties Róza 3 vánkos 6 huzattal, 12 drb. fehérnemű, Popovits Györgyné 1 ván­kos 3 húzattál/ 2 ing, egy szegény ember 12 pár téli harisnya, Almássy Endréné 12 drb fehérnemű. — Feleség és anya tragikus halála. A torontálmegyei Csatádról jelentik: Miután a munkabíró férfiak nagy része hadbal vonult, az asszonyoknak kellett nekilátniok a mezei munka végzésének. Elég gyakori látvány, hogy asszonyok hajtják a kocsit. Tragiku­san végződött ilyen kocsihajtás a torontál­megyei Csatádon. Klein Jakab jómódú pa­rasztgazdát is fegyver alá szólították, en­nek következtében a gazdaság és két gyer­mek nevelésének gondjai az asszonyra sza­kadtak. Kukoricatörés ideje lévén, Kleinék cselédjei és napszámosai künn dolgoztak a kukoricaföldön, a letört kukoricát pedig az asszonv vitte haza szekéren. A kocsis va­lahogyan nem jól rakta föl a kukoricacsővel telt zsákokat, amelyeken az asszony ült és lecsúsztak. Velük együtt lecsúszott az asz­szony is, a lovak közé esett, azok megbok­rosodtak és átgázoltak a szekérrel az asz­szonyon, aki holtan maradt az uton. A gaz­dátlanul érkezett lovak rémséges ijedelmet keltettek Kleinék házánál. Ez az ijedelem zokogó gyászszá változott, amikor az asz­szonyt vérben fagyva találták meg a tra­gédia színhelyén. A mai válságos időkben, amikor millió meg millió itthon szomorko­dó aggódik azokért, akiknek élete állandó veszélyben forog az ellenséges ágyulövegek dörgése és puskagolyók sivitása között, ez a tragikus eset is szomorú bizonysága, mennyire a sors szeszélyétől függ az em­ber élete. Nemcsak a harcmezőn bizonytalan az emberi élet, a háborús világ zajától tá­vol is szedi áldozatait a halál. Bizonyos fa­talizmussal kell ezért tekintenünk a körü­löttünk forrongo eslangbaborult világot. A poéta Zrínyi nem hiába választotta jeligéül: Lors bona, nihil alind. — Aki nyolc napig volt tűzben. Sebe­sült magyar baka .mondta el a következőket: — 'Solk ütközetben vettem 'részi az utolsó nyolc napon, amit iaz északi harctéren töltöt­tem. Mondhatom, hogy volt alkalmam be­csülni az orosz 'gyalogost. Bizony azok jól lőnek, de jó fegyverük is van ám. Vékony, hegyes golyójuk ugy fütyül, minit egy cinke, •de ihai belevág ia húsba, átszalad rajta, mint­ha vajból volna ia.z ember. Alig marad akko­ra Jók utána >a bőrön, mint egy lencse. Ren­geteg gépfegyverrel dolgoznak. A .mieinkre kettőre hat ás jut. Már a tüzérségük nem olyan jó. Sók la rossz muníció, .ami .nem sül be. Do erről ia katonák .nteim -tehetnek. Ami­lyen vad nép a kozák, olyan szelid, istenes a gyalogos. Nem is hinné uram: engem egy orosz, gyalogos kötözött he. Msokat Is, sok (társamat, sok társával. Leüthettek vtítaa akár puskatussal!, ímert a. mieink elvonulása után már négy órája bevertünk iá tárlón s a. '.sok vérveszteségtől már jó tehetetlenek valtunk. De nem tették. Letérdelt együk mellém, ke­resztet vétett, lehozta a véres blúzomat és bekötözött. Már vagy hatunkat itálpna segí­tettek, imilkor jelekkel kértek valami enni­valót. Odiaiadtuk, amink vall, — .még az el­esettektől is elszedtük. Mohón esték neki, mint valami állatok. No, gondoltuk, most jön a leszámolás. Visznek bennünket fogolynak. Nem akartunk hinni a szamiinknielk, mikor •a fink összes zediedőáködtek, mutogatták arra felé, amerre a mieink visszavonultak, ők meg csöndesen hátat fordítottak nekünk és elere­géltek. Különbem itt vau a pajtásom. Ez orosz hadifogoly volt. Jól bánták veié, de hát mem kell magyarázni, ő mégis v.isszo­vágyódatit közibénk. Megszökött. Azt mondja, hogy biz őt lelőbette volna .az egyik orosz őr, mert nem volt .tőié száz lépésre, miker miegi iramodott, 'de az csak egyet legyintett a kezével, imintba mondta volna: nincs szük­ségeim ia be rongyos életedre... — Meghalt, mielőtt a háborúba ment volna. Szomorú sors érte Pöck István póttartalé­kos ttizérközlegényt. A 30 lóves, családos ember elindult a baranyamegyei Darázs községből, hogy ő is teljesítse kötelességét, ismét az ágyuk mellé álljon és védje a hazát. Pöck a napokban ért Szegedre és a Rókus­állomásról indult el, hogy tovább utazzék. Ismeretlen körülmény folytán a szerencsét­len tüzér kiesett" a vonatból és még mielőtt a harctérre érhetett volna, halálra zúzta magát. A mentők az életveszélyesen meg­sérült katonát beszállították a szegedi köz­kórházba, ahol meghalt anélkül, hogy kihall­gatni lehetett volna. Feleségét táviratilag értesítették a tragikus esetről. Pöck István temetése csütörtök délután 5 órakor lesz a közkórház halottas házából. — Hazafias szerbek. Szerdán délelőtt egy ó- és ujszentiváni küldöttség élén meg­jelent Gaál Endre dr. városi tanácsosnál Putnik Milos jómódú gazdaember és föl­ajánlotta a községbeli hazafias szerbek ál­dozatkészségét ahhoz a nemes és lelkes munkához, amelyben a háború okozta sebek beheggesztése céljából az egész magyar tár­sadalom részt vesz. Előadta a többi között Putnik, hogy a szentivániak nemcsak anya­gi, de véráldozattal is kiveszik részöket a monarchia háborújából. Családok házaikat ajánlották föl a háborúban megsebesült vagy lábbadozó "katonák részére. Gyűjtést indí­tottak a bevonult katonák itthonrnaradt csa­ládjainak segélyezésére s az első kimutatá­sok szerint 800 koronát gyűjtöttek mindjárt a mozgalom megindításakor. A háború se­besültjeit várják, hogy hazafias érzelmeik­nek tanújelét adva, bőkezűen láthassák el őket élelemmel . . . Sokan a küldöttség tagjai közül elemózsiával megrakottan jöttek be Szegedre s felkeresték a kórházakat s a sebesültek látogatásakor ellátták sok min­dennel és bőkezűen megvendégelték őket. — Gyalogjárók a kórházak környékén. A felsőipariskola tantermeit tudvalevőleg kórházi célokra alakították át és most azok­ban a harctéren megsebesült katonák várják az üdvözítő gyógyulást. A felsőipariskola előtt az utburkolat fel van szedve és most tessék elképzelni, milyen kellemes az oda­jutás, a ..katonák odaszállitása és milyen csendben és veszélytelenül közlekedhetnek itt a kocsik. A Katona-utca híres arról, hogy az őszi esőzések következtében teljesen jár­hatatlanná válhat. Nagyon ajánlatosnak tar­tanok, ha a hatóság a felsöipariskola környé­két sürgősen rendeztetné. — Gondoskodjunk télire gyümölcsről és főzelékről. Ez idén a gyümölcs, zöldség és főzelék-termés rendkívül jó, ugy, 'liotgy « háziasszonyok e .szükségleteiket olésó áron tudják beszerezni. .A imái nehéz viszonyok között .azeníbani, gondolni kell arra i>, hogy mii llesz a ítélem-, inam íagm.alk-e az ételtmás zerék rendkívül 'megdrágulni? A Ihmsan és kenyé­ren kiviil fontos élelmicükik a gyümöiés és a főzelék; a hő termést föl kell tehát használni arra, ihogy téléin ezekkel olcsón kielégithes­sük szükségleteinket, ,A iháboru női segi.tő­akciójának gyümölcs és főzelék szakosztálya fölhívást, bocsátott k.i a monarchia asszonyai­Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN FQszerkcreskcdé&bcn CsemegeCzIetben MINDENÜTT KÉRIEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN: ÓVAKODJÉK • I á f a S Ö r t. az UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents