Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-10 / 228. szám

LO. Szeged, 1914. szop te; mbar 10. DÉLMAGYARORSZAG 7. bcz, hegy rakják el •tálLre ia főzeléket és gyü­mölcsöt szárítva v«gy befőzve. Aki micliit gou­ucskodik téli készletéről, annak nem kell .unajid akikor iá piacon beszerezni és igy a. fo­gyasztás kisebb .lévén, kisebbek lesznek az árak is. És tailáin lesiz egyeseknék oly bő készletük is, hogy abból scgitheit 0 betegeken •és éhezőkön. :E szép és helyes akciót a ma­gyar királyi földművelésügyi miniszter is támogatja, Ghillámy Ilmro báró miniszter le­iratot intézett Szeged vámosához és felszólítja a lakosságiot, hogy lehetőleíg konzerválja a zöldséget ós a gyümölcsöt, Az egyes gaizcia­sági Intézeteket pedig ifelhivja, hogy asziailó­kéiszülékeit ©mgoidjék át használatra a közön­ségnek. , — Kirendelés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Scossa Dezső királyi taná­csos, tanfelügyelőt a háború tartamára To­i'ontálmegyébe rendelte és az ottani királyi tanfelügyelőség vezetésével megbízta. Mint­hogy Scossa hosszabb ideig szolgált már Torontálban s a nemzetiségi viszonyoknak is alapos ismerője, bizonyára jó szolgálato­kat fog tehetni ezen a nehéz pozíción a je­lenlegi zavaros viszonyok között. uaaaBaBaaBBaBaaaaaaaaBaaBBanaaaaaBBBBBBaaaBBBaaaBBH Hadiköltségek egykor és most. * Mibe kerül a háború? (Saját tudósítónktól,) .A most folyó hábo­rú, amely .a hadlviíselő államokra és még na­- gyobb mértékben magukra a lakosságokra oly borzasztó áldozatokat zudit, aktuálissá, teszi azt a kérdést, hogy a múlt idők nagy háborúi /milyen költségekbe kerültek. És egyszersmind azt is, hogy iá mostani világ­háború, ha hosszabb ideig .tart, milyen össze­geket fog elnyelni. Ha a uralt és jövő hadi költségeit vizs­gálat .alá vesszük, mieg keilll különböztetni a közvetetten költségeket, amelyek a háborúra, az otthonmaradt, népesség támogatására, kártérítésnél stb. fordíttatnak és azt a kátség­telenül sóikkal nagyobb költséget, amelyet a nemzetek a forgalom teljes megakadásával és más társadalmi károkkal szenvednek a hadviselés folytán. Nagyon természetes, hogy •ezek az utóbbi veszteségeik ínég sokkal nehe­zebbem állapithatók meg, mint a tulajdon ké­Peni haidiköltségeik. Érthető, liogy a francia forradalom es az első császárság háborúi folyamán előállott 'költségekre vonatkozólag csak hiányos szám­adataink vannak. De némi fogalmat mégis szerezhetünk a nemzeteik borzasztó kiadásai­ról, ha meggondoljuk, hogy ezalatt az idő alatt Angliának 26 milliárd frank hadi ki­adása volt. Oroszországnak Franciaország eillen foly­atott. háborúja, az 1812—1815-iki, 602 millió Bankba került. A krimi hadjáratiban, arésztvett államok, Anglia, 'Franciaország, Oroszország, Ausz­tria, Törökország és Szardínia. 8500 millió frankot költöttek, lEz ia bábon) Európa adós­ságait 8 és fél milliárd frankkal emelte. Borz asztó áldozatokat követelt az észaikame­'rikai Egyesült Államok potligánháboruja, a •nely négy évig tartott. Az északii államok 'közvetettem kiadásai mintegy 14 milliárd tankra rúgtak és körülbelül ennyi volt a déli államok kiadása is. A közvetett, károk azonban több mint 50 milliárdra is rúghat­tak. Az 1866. évi porosz-osztrák háború 1650 billió frankot emésztett föl. ^ Az 1870—71. évi német-francia háború Gyiaiuán Németország hadii és okkupációs költség fejében 5628 millió frankot ki tudott "ffyan szedni Franciaországtól, amiből Pái-is te több más város 251 millió frankot fizetett. Annál súlyosabban terhelte ez FraincLaorszá­mert. éhben a háborúban a saját had­viselése és a Német .országnak fizetett hadi­áré 12.667 millió frankot emésztett föl. Az 1877—78. évi orosz-körük háború a két államnak 6452 millió frankjába került, 1852—78-ig, tehát egy negyedszázad alatt ezek a főbb háborúk az európai államoknak 30.534 millió frankba kerültek. Ami ia jövő háború költségét illeti, az 1911. évi „Handhueli dar iFrieidenabewegnng" (A. békemozgalom kézikönyve) a .következő adatokat- tartalmaizza: Blcch számítása szerint az előbbi háború 'költségeinek .figyelembe vétieiével a hármas és kettős szövetség közötti bábom naponta Németországra 20 millió márka Franciaországra 20 „ „ Oroszországra 22'/" „ „ Ausztria-Magyarországra 101/"' „ Olaszországra 10 „ „ 83 millió márka mint 1 korona 20 Összesen tehát napi (Egy márka annyi, fillér.) Ha a hálboru csak egy 'éviig tart, ami katonai szakembereik nézete szerint niaigyon vailóizinü, akikor a tisztán katonai kiadások jóval túlhaladják .a 30 milliárdot s ékkor még egyáltalán nlem vesszük számításba a pusztítást, a kexieskedielem kárait, a köz- és magánvagyon és az emberéilet veszteségeit, 1910. április 22-ón az osztrák honvédelmi miniszter a képviselőházban kijelentette, hogy a háború a monarchiára nézve napi. 25 millió korona kiadást, hat hónap alatt tehát körülbelül 4.3 milliárdot jelent. Ebb-e azon­ban nincsenek beleszámitva az özvegyek, ár­vák és roklkainitalk nyugdijai, a fölsiztenelés és hadiszerek pótlására vailó költségek, a külön kártérítések és tegyék veszteségek. Oratmmond a „Quaterly íReview" 1910. októberi számában .a iNémetcrszág elilen egy évig tartó győzelmes (!) angol háború költ­ségeit 10 milliárd, a kereskedelem vesztesé­geit 160 milliárd márkára teszi. Hogy egy veszteséggel járó háború .mennyibe kerülne a brit, birodalomnak, azt nem merte még •sejteni sem. A német-francia, a bu.r- és .az orosz-japán háború adataira támaszkodva, Rieszer tainár Németország jövendő háborújának költségét havi 500 millió, évi 6 és fél milliárd márká­ra becsüli. Itt csak a hadsereg föntartásáról van szó, más szerző azonban .magasabb ered­ményekre jutna. Igy ia „Kreuzzeiitung" Rie­szer könyvéről szóló birálaitáiban a mandzsú­riai háború tapasztalataira alapítva, Német­ország hákonujárnak évi költségét 20 milliárd márkára becsüli. Rieszer szerint ta német birodalomnak a hadüzenettől számított első hat hétben, kerek számban két és fél milliárd hadiköltségre van szüksége. DOBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca 1. sz. Telefon 34. Bútorszállításokat hely ben és vidékre, berak­tározást száraz raktár helyiségben eszközöl M - - - - ' | cipísz «5 orlhopíd Vénig Gyula SZEGED, Jókai-utca. Mérték utáni megrendelések a leg­jobb anyagoól, kizárólagosan a láb fekvése szerint jutányosán készülnek. — A vadász urak figyelmét felhivom vízhatlan cipőimre és csizmáimra. ! Szeged szab. kir. város felügye­lete alatt álló nyelviskola igazgatóságaiéi. Szeged szab. kir. város felügyelete alatt álló nyelviskola igazgatósága tisz­telettel értesiti a közönséget, hogy a nyelviskolában német, angol, francia és olasz nyelvű kezdő és haladó kurzusai szeptember hó első napjaiban okvetlenül megnyilnak. Tekintettel arra, hogy sok iskolában a rendes tanitás még bizonytalan s igy a tanuló ifjúságnak alkalmat ad arra, hogy a nyelvek tanulásával hasznosan töltse el idejét. Beiratások (nyelvtanitónői és tanitói kurzusokra is) naponként délelőtt 9-től este 7 óráig. APRÓHIRDETÉSEK, Modern képkereteket] legfinomabb kivitelben I a legrövidebb idő alat HOFFERj ÉS TÁRSAI készít Iskola-utca 18.1 5 M FÉRFI SZABÓ S Oroszlifl-IL ÉS Bajza-U. sarok (Politzer-ház.) Izzad valamely test­része? Ugy használja a dr.Leinnzinger-féle kipró­bált szert. Üvegje 60 fü­lérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 SZABOTT ARAK! VERSENYARUHAZ h Raf ima'us palota — Gőzfürdővel szemben. B o b < N (fi Alkalmi vételek! Vászon blousok K 1.50 Hímzett női ingek 1.96 Cloth női kötények 1.96 Mosó pongyolák 3.50 Női fodros nadrágok 1.96 Női cloth alsók 1.96 ETTAMINOK, SZÁDAK, CREPEK, KARTONOK. VÁSZNAK, IMÖI SZÖVETEK HÍMZÉSEK. KEZTVÜK, HARISNYÁK ÉS SOK EZER MÁS CZIKKEK bámulatos olcsó árban lesznek elárusítva. SZABOTT ÁRAK ! (fi N > 63 © h h ta. 50 > (fi N > 00 o h -4 j» a

Next

/
Thumbnails
Contents