Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-09 / 227. szám

Páris előtt a 42 centiméteres ágyúk. Elesett Páris egyik legfontosabb kul­csa is: Maubeuge. Negyvenezer franciát, sok tisztet, köztük három tábornokot fog­tak el a németek, egyúttal négyszáz ágyút zsákmányoltak. Hogy Páris ailatt hol álla­nak most a németek, erről haililgat Stein tábornok jelentése, de számításaink sze­rint már csak húsz kilométernyire vannak a német csapatok Páris külső erődítmé­nyeitől. Arról már napok előtt érkezett hir, hogy Kinek lovassága Páris előtt por­tyáz. Nos, a német lovasságtól már csak pár kilométernyire van a gyalogság. A Maas északi ,részén még augusztus 17-én is azt hitte az ellenség, hogy ott csak né­met lovasság cirkál. Marwitz tábornok lo­vasainak kitűnően sikerült a sok százezer­nyi gyalogság mozdulatait leplezni. Nem lehetetlen tehát, hogy ma vagy holnap már Páris alatt is megdördülnek a néme­tek csodálatos ostromágyui, a nehéz negy­venkétcentiméteres tarackok. A franciák Párist a hevenyészett erő­dítésekre bizzák, amelyek állítólag a vi­lág leghatalmasabb várává rögtönözték a francia metropolist. Majd' elválik . . . Az északi harctéren újbóli megkezdő­dött élethálál harcunk az orosszal. De nemcsak mi, hanem a németek is harcol­nak már az orosz hordák ellen. Ez a dön­tő csatánk talán- hetekig is eltarthat, — ki tudja. Az tény, hogy végre kezd kiala­kulni az egész négyszázkilométeres vona­lon a helyzet. Galícia, melynek terepét a legkisebb zugig olyan kitűnően ismeri ve­zérkarunk (hiszen szinte megszámlálhatat­lan nagygyakorlatnak, tehát próbahábo­runak volt színhelye ez a földdarab), Ga­lícia nem szerezhet számunkra meglepe­téseket. Minden csapatmozdulatunk utána vezérkar pontosan tudja, hogy minő másiík mozdulatnak kell következnie az orosz részről, mert ezen a terepen minden lehe­tőség, minden változat, minden terv-va­riáns abszolút ki van próbálva. Mikor te­hát a mi hadunk deffenziv operációkat vé­gez, nemcsak azt tudja, hogy ma mit csi­nálnak ezzel szemben az oroszok, hanem azt is, hogy egy hét múlva vagy még tá­volabbi időben milyen mozdulatra kény­szerülnek. Ami most következik, az ma­gyarázza meg, hogy mért van Dankl és Auffenberg száz kilométerrel a batáron tul, hozzá teljes, diadalmas támadás­ban . . . Szent hittel bizunk csapatainkban! Óriási német győzelem. Berlin, szeptember 8. A nagy főhadi­szállásról jelentik mai kelettel: Maubeuge tegnap megadta magát. Negyvenezer hadi­fogoly, köztük négy tábornok, négyszáz ágyú és számos hadiszer került kezeinkbe. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Nagy csata északon. Bécsbői táviratozzák: Berlini lapok hírt adnak arról, hogy Oroszlengyelország­ban és Keletporoszországban napok óta új­ból nagy csata folyik. Döntő elhatározás előtt Török­ország. Bukarestből jelenti a Távirati Hirlap: Talaat bég belügyminisztert hazahívták Konstantinápolyba. A belügyminiszter sür­gős visszahívása azért történt, mert Török­ország nagy elhatározások előtt áll. A barbár harcmodor. Berlin, szeptember 8. A német főhadi­szállásról jelentik: Csapataink folytonosan találnak mindenfelé az elfogott franciáknál és angoloknál dum-dum lövegeket, uj cso­magolásban, amint azokat a hadvezetőség a katonaságnak szállította. A genfi konven­ciónak ez a tudatos durva megsértése kul­túrnépek részéről nem Ítélhető el elég éle­sen. Franciaország és Anglia eljárása végül is kényszeríteni fogja Németországot, hogy ellenfelei barbár hadviselésére hasonló esz­közökkel válaszoljon. Berlin, szeptember 8. A Norddeutsche Allgemeine Zeitung közli Vilmos császár­nak Wilson elnökhöz intézett táviratát, mely beszámol arról, hogy a franciák és az an­golok dum-dum lövegeket használnak és hogy a belga lakosság mindenfelé megtá­madja a német csapatokat, orvosokat, se­besülteket és hogy ezért kénytelen voltak több helységet elpusztítani, igy Lővén vá­rosát is. (Közli: a miniszterelnökség sajtóosztá­lya.) KÜZDELEM KIAOCSAUÉRT. A „Magyarországnak" jelentik Berlin­ből, hogy a japánok Kiaocsauban hétezer embert szállítottak partra. 3 mi Munkatársunknak alkalma volt néhány sebesült katonával beszélni, akik a mitrovi­cai ütközetben sebesültek meg. A hadfiak egybehangzóan a következőket mondták el a mitrovicai ütközet előzményeiről és rész­leteiről: — A mi ezredünk egy zászlóalja Mit­rovicán teljesít szolgálatot. A szerbek ré­széről több izben kísérlet történt, hogy a Száván át betörhessenek a mi oldalunk­ra, azonban mindannyiszor meghiúsítottuk a szerbek törekvéseit. — Most szombaton éjjel a szerbek hi­dat vertek a Száván és csendben, észre­vétlenül kezdtek a szerb csapatok a hí­don átvonulni a mitrovicai oldalra. A mi előőrseink észrevették az ellenséges fel­vonulást, rögtön riadót fúvattak, mire egy pillanat alatt zászlóaljunk talpon volt. Mi hagytuk egy darabig a szerbeket át­vonulni és azután támadtunk rájuk. Irtózatos harc fejlődött ki. A szerbek körömszakadásig védekeztek és állották a harcot. Mi kis csapatunkkal mintegy nyolcezer szerb ellen küzdöttünk. Vég­re sikerült bekeríteni őket, A Száván vert hidat sikerült felrobbantanunk, ez­zel teljesen elvágtuk a szerbek elöl az utat. Ezután hozzáláttunk a szerbekhez. A híd felrobbantása után rengeteg szerb potyogott bele a Szávába, akiknek a leg­nagyobb része a Szávában lelte halá­lát. ötezer szerbet elfogtunk belőlük, a többi pedig részben elpusztult, részben megsebesült, — A mi részünkről csekélynek mond­ható a veszteség. Az elfogott szerb ka­tonák között hatvankét tiszt van (Ezt különben hivatalosan is megerősítik.) legelőnyösebben szerezhetők be Isholahftnyveh várnav l. és Írószerek Ódon tankönyvek feláron. Szeged, 1914. Hl évfolyam 227. szám. Szerda, szép ember 9. Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám; 81. szám ára 10 fillér. Saerlcesztöség Kárász-atca fi. T«Srf»fWEEá«s<: 3®5. Ecres s*ám ír* 19 BBfcr. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40

Next

/
Thumbnails
Contents