Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-09 / 227. szám

2 DÉLMÍAjGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 4. Valjevőban a szerb főhadiszállás, Bukarestből jelentik, hogy a szerb főhadiszállást Valjevóba áthelyezték. Ebből, valamint a mitrovicai szerb betörésből következtetni lehet, hogy a szerbek nemcsak Boszniából és Horvátországból várják a monarchia haderejének támadását, hanem offenzívára is gondolnak. Bizonyosnak látszik, hogy orosz megrendelésre ilyen vakmerőek a szerbek, mert Oroszország érdeke most az, hogy a monarchia minél nagyobb ereje legyen lekötve — Szerbia ellen. ELSÜLYEDT ANGOL CIRKÁLÓ. London, szeptember 8. A Pathfinder nevü angol cirkáló a Tyne folyó torkolatánál New-Castle környékén aknába ütközött és elsülyedt. A matrózok nagy része a vizbe fuladt. Ugyanekkor egy személyszállító hajó is elsülyedt. SZENTPÉTERVÁR FELETT. Berlin, szeptember 6. A Deutsche Volksbiott jelenti: A napokban egy német aeroplán Szentpétervárig repült és sikerült incidens nélkül a város fölé jutni. Az aviatikai hadosztály egyik tisztje a repülőgépből Szentpétervár utcáira német újságokat és cédulákat dobott, melyek a különböző hadseregeken kivívott német és osztrák-magyar győzelmeket közlik. Amikor az aeroplán egy kaszárnya felett jelent meg, gépfegyverből rálőttek, sikerült azonban sértetlenül visszajutnia Németországba. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) BERCHTOLD GRÓF A KIRÁLYNÁL. Budapestről jelentik: Berchtold Lipót gróf külügyminiszter ina a királynál kihallgatáson jelent meg. ARANY VITÉZSÉGI ÉREM EGY KÖZKATONÁNAK. Bécsből jelentik: Az orosz harctéren Reif Gyulát hőstetteiért pár nap alatt káplárrá, majd őrmesterré előléptették, egyben az arany vitézségi érmet kapta. Reif 3l-es osztrák landwehr. Kik maradiak Lembergbesi? Budapesten tartózkodik most egy előkelő lembergi nagykereskedő. Lemberg kiürítéséről beszélte el a következőket: — Szeptember 1-én már mindenki tudta a városban, hogy Lcmberget stratégiai okokból feladják. Megnyugvással vettük tudomásul, mert hiszen a haza érdekét, minden más érdek fölé kell helyezni. Senkinek sem volt zokszava, senki nem volt elkeseredve. Módot és alkalmat adtak arra, hogy lindenki megmentse a megmenthetöí. A kereskedők drága áruikat vasútra vitették s még ideiében elszállíttathatták. A magánosok minden értékes holmijukat elszállították. Annak illusztrálására, hogy mennyire meg volt minden mód arra. hogy a lakosság vagyonát biztonságba helyezhesse, meg kell jegyeznem, a lakosság még az ágyneműit is elvitte a lakásokból. A kivonulás tehát nem talált készületlenül bennünket. Akiknek bankokban pénzük volt. konynven és elegendő pénzhez juthattak. Az utolsó pillanatig nyitva tartották a pénzintézeteket, takarékkönyvre és utalványra kiadták a pénzt. A városban értéken holmi alig maradt s a lakosság közül csak a ruthének maradtak ott. R sebesültek és a közönség. Megható az a szeretet, amely a társadalom minden rétegéből a harctérről érkező sebesültekkel szemben megnyilvánul. Elhalmozzák őket a szeretetnek minden jelével. Sajnos azonban,' ezek a résztvevő lelkek sokszor nincsenek kellően tisztában a higiénia legelemibb követelményeivel s egyenesen ártanak ott, ahol jó szivük sugallatára hallgatva jót akarnak cselekedni. Holott nyilvánvaló, hogy sebesültjeink első sorban és mindenekelőtt a higiénie legszigorúbb elvein alapuló orvosi kezelésre szorulnak. Érthető tehát és mindenképen méltánylandó, ha a kórházak parancsnokságai bizonyos mértékig gátat emelnek a, habár jószívű idegeneknek a kórházakba való beözönlése ellen. Nem oktalan katonai rigorjzálás és copf folyamányai azok az intézkedések, amelyek a közönség szamaritánus cselekedeteit korlátok közé szorítják. Bizonyos, hogy például a seblázasoknak megszabott diéta szerint kell élniiök és azokat nem szabad nehéz ételekkel tömni. De a látogatási időnek a nap bizonyos óráihoz való kötése is a betegek érdekében történt intézkedés. Nem sok orvosi tudomány kell annak a belátásához, hogy egyik leghatásosabb gyógytényező a nyugalom, még pedig lehetőleg abszolút nyugalom. A betegeket a publikum kíváncsiskodó vexálásának kitenni tehát nem szabad. A látogatók nagy része jótéteményei ellenszolgáltatásaképen, vagy csupa részvétből és kiváncsiskodásból is faggatják a betegeket. Ezzel felújítják bennük mindenféle szenvedések és borzalmak emlékét és hogy ez sokszor fölötte izgató, azt talán nem kell külön leszögezni. A betegek egyéni érdekein kivül, a melyek egymagukban is eléiggé fontosak és méltánylandók, más érdekek is vannak, amelyek figyelembe veendők. A sajtónak a legszigorúbban meg van tiltva, hogy egyes hadi alakulatainknak és csapattesteinknek a harctéren való elhelyezéséről még burkolt formában is hirt adjon, tisztára azért, mert ez az ellenségnek, amiint ez a hadi történelemben nem egyszer bebizonyosodott, tájékoztatóul szolgál. A sebesülteknek tehát ilyen irányban való kikérdezése ugyanazokat a veszélyeket rejtheti magában. A kémrendszer mai fejlettsége mellett e tekintetben a legnagyobb óvatosság szükséges. Melyik beteglátogató tudná ugyan megmondani, nem áll-e kém mellette akkor, amikor puszita kíváncsiságból megtudakolja a sebesültektől, hol és melyik ütközetben harcolt. Miután pedig a szegedi kórháziakban különböző ezredektől való sebesülték feküsznek, az egyes adatokból hadseregünknek vagy annak egyik tekintélyes részéről összefüggő képet lehet összeállítani, pláne, ha azt még a szomszédos városok kiatonai kórházaiban fekvő sebesültek előadásaiból még ki is egészítik. Azért a legsajátabb érdekünkből tegyünk le a merő kiváncsiskodásról és tartsuk feltétlen tiszteletben a katonaság azon intézkedéseit, amelyeket mindig a legnyomósabb okokból szokott elrendelni. Mindezzel távolról sem akarjuk azt' mondani, hogy ne törődjünk sebesült katonáinkkal. Nekik mindenesetre jól esik a társadalom érdeklődő részvéte, de ne tegyen ez a részvét egyenesen ártalmunkra és kárt okozó. Ne tegyük magunkat mindenféle fiókával tul a katonaság rendelkezésein, mert ennek a bámulatos szeretetnek minden néven nevezendő intézkedéseit a legmagasabb államérdek, tehát mindannyiunk érdeke diktálja. mi a célja a német flottafejlesztésnek? A Németország által sürgősen célbavett flotta fejlesztését, annak jelentőségét és cólját egy. az európai politikában kiválóan jártas politikus a következőképp világította meg: — Tévedés azt hinni, hogy a szárazföldi háború folyamán a német flotta is akcióba lépne s elhagyva biztos helyét,, a Balti-tengert: kimenne az Északi-tengerre s harcot venne föl az egyesült angol-francia flottával. Nem ennél sokkal több esze van Németországnak, akitől nagy balgaság volna három — angol-francia-orosz — flottával fölvenni a tengeri háborút. A flotta sürgős fejlesztésének célja egy világtörténelmi kényszerűség, amely ottan áll, hogy a legközelebbi világháború Németország és Anglia között fog megvivatni, még pedig először természeteseii a tengeren, az angol flotta megverésével a szigetország szárazföldjén is. Am, amikor Németország és Anglia ezt a tengeri világháborút vivják, akkor már az angol flotta nem, támaszkodhatik a francia flotta támogatására is, mert akkor már Franciaországgal nem lesz szövetségben, hanem azt az angoloknak egymagukban kell megvivniok — a németekkel és ezek szövetségeseivel. Olyan világtörténelmi kényszerűség ez, mint mikor az osztrák-porosz háború után egész Európa tudta, hogy most a porosz-francia háborúnak kell sorra kerülni. A mostani világháború után szintén a német-angol világháborún van a sor. Erre készül most Németország s amikor ezt neki meg kell vivni, akkor már nem áll szemben sem a francia flottával, sem a Kronstadt vára alá bemenekült orosz flottával. Ez a sürgős német flottafejlesztés távolabbi célja, de van egy közelebbi is. Ez pedig abban áll, hogy amikor a francia és az orosz már le van verve s békekötésre kerül a dolog: a tengeren intakt Anglia mindent el fog követni Franciaország és Belgium érdekében s a békekötésnél fogja tengeri kardját a mérlegbe vetni. Tegyük föl, hogy a győztes Németország nem mondana le az elfoglalt Belgiumról, avagy Németország ép ugy kontingentált hadsereg tartására akarná kötelezni Franciaországot, amint például 1708-ban a tilsiti békekötésben Napoleon kényszeritette Poroszországot arra, hogy csak huszonegyezer katonát tarthat: ebben az esetben Angolország nem járulna hozzá a békekötéshez. És mivel nem járulna hozzá: a győztes Németország Angliától egv kereskedelmi hajóiával nem mehetne ki a világtengerekre. Ebben az esetben Németországnak és szövetségeseinek már most, a szárazföldi háború befejezte után nyomban akcióba kel! lépni a tengereken is. MaacaatsBSEzaaaBBBBaaBaaBaaaaaaaaDBaaaaanaaaauaaaaua Az összes harcSerek legjobb és legátSSf tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron jjj Várnay L ===£=== könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.). uaaaaBaBaaaBaaBDaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaBsaaaauaaxMna