Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-30 / 247. szám

4. •DÉLMAGYARORSZÁG ApríságoK KWti KIrilyrőL * az AJÁNDÉK JAÖHT. Nikita egyszer az ő felséges patrónusától, ,az orosz cártól! egy jachtot kapott, ajándékba. Mikor az osztrákmagyar követ ezt a hajót meglátta a:z antivári-i kikötőben, (megtudakolta Nikitától, vájjon sokszor .használja-e. — „Sajnos nem", — mondotta, a király, „annyira., rozoga, hogy hasznavehetetlen s nekem nem telik arra, hogy kijavúttassain". Követünk erről jelentést tett. kiViigyminiazterümknek akitől 'csakhamar azt a megbízást kapta, .hogy javíttassa ki a hóosj udvair költségére Nikita király Jaelifját. A hajó a kijavítás után olyan csinos volt, hogy megnyerte a szultán tetszését. A pad'sali árajánlatot is tett rá, amin. a crnagoc király kapva-kapott. lEz a kis história egy csöppet sem cáfolja meg a Nikiit© .királyról elterjedt kalmár-szél lemet. A DRÓTTALAN TÁVÍRÓÁLLOMÁS. Egyszer Nikita király elhatározta,, hogy orLszágáb.am dróttaban távíró-állomást rendeztet be. .Persze nem a maga költségén. Magához hivatta a tfraneia követőt ós tudtára, adta, hogy Franciaországnak szánja azt a dicsőséget, hogy a Lovoen-begyen ,a saját (érted: Franciaország) költségén felállíthassa az első ilyen távíró Állomást, Mikor nem sokára rá a Gsttirajében akkreditált külföldi követeknek valami közös összejövetelük volt, beszélgetés közben kitűnt, hogy külön-külön minden országnak odaígérte ezt a nagy kegyet, amelyikből azonban egyik sem kért s Montenegrónak azért nincs még most sem dróttalan távíró-állomása. A ífaágyük. 1909-ben meglehetősen feszült volt a viszony a monarchia és Montenegró .között. Töltött fegyverrel cirkáltak katonáink a cruagóc határon és a kecskepásztorok is harcias ábrázattal bámultak át határainkon. Telt-múlt az idő és a háború csak nem tört ki. Közben egész barátságos viszony fejlődött ki a két ellenséges ország katonái között. A mi határcsapataink nem egy jó falatot juttattak a koplaló ornagócokaak, sőt egy alkalommal egy kis baráti látogatásra át (helyesebben: fel) is rándultak .a crnagócokhoz a Lovoen tetejére. Akkor vették észre a mieink, hogy azok a távolból rettenetesektnek látszó ágyuk, amelyeken ijesztően .meredtek .le csöveikkel Cattaróra, — fából vannak. Az •oroszoktól .ajándékba kapott bronzcsövekből ugyanis Nikita .pénzt veretett, a melyet a saját becses ábrázatával diszittetni nem feledkezett meg. Szeged, 1914. szeptember 30. s z á j p a d i á s nélkül. 1 •• ísynj'hntó a valódi fogak Az általam készített rágásra kitűnően tói fel nem isme; ] u, az eredeti fogakat tel jesenpótolják. E ovvbá arany koronákat és levehető sranv hidakat jutányos árak mellett. Vidéfciek 12 óra aíatt lesznek kielógitve r Barta Ágoston fogtpchmkus = SZEGED, KIGYO-UTCA 1. SZ. Ü TELEFON 1364. • • r i :xir;xxxrrrrt:r . rrrri Igazgató VAS SÁNDOR |Ü 41 Telefon 11-85 v f Csak ma szerdán Cauteref és k © p n y éke Természeti felvétel Leó öngyilkos akar lenni Vígjáték bbbbiqgbibnbhitbbbrbiibr ihh Ml 5, Hl Hl SSSifiajS3S2SfflBK!H]B05iSSffl3J3!aSBiai3l HÍREK oooo Egy régi mese. (Saját tudósítónktól.) Volt egyszer egy város, melynek iterón, — mint mondják — á„boldog királyfi" szobra állott. Egy őszi estén egy •elkésett fecske 'telepedett te a szoborra pihenni. Ennek azután, elmeséli a királyfi, hogy életében nagyon, boldogtalan volt, mert •sokszor tapasztalnia kellett az emberek szívtelenségét, Elmondja, hogy .mily sok szegény él minden, segítség nélkül városában s megkéri a szánakozó fecskét, hagy .rubinból készült szemeit ® az .árunypikkely-éket, .melyek testét fedik, vigye el a szűkölködőknek. A feciske teljesiti kérését s nemsokára, a szobornak csak az ónváza maradt meg. A vá ms te kintélyes polgárai pedig beolvasztják az igy csúffá vált szobrot s szívét, melyet .keménysége miatt használni .nem lehetett, egy munkás a szemétdombra veti, ahová a- megfagyott feoslkét is kidobták. De eljött az Ur, aki •Ítéletet mond a város fölött s Ö csak a. „boldog királyfi" szivét, és a fecskét magasztalja fel, .mért a város lakosai közt erre érdemese két nem talált. Ez a rövid tartalma Wiil.de mély séges .ós gyönyörű meséjének, mellyel a költő bizonyára nem akart „a. vagyonos osztály ellen, izgatni", őt csak az erkölcsi igazság szépsége ihlette meg. önkéntelenül felidéződik e mese emlékezetünkben, midőn többszörösen felhangzik a. panasz, hogy városunk legvagyonosabb polgárai — tiszteiét a kivételeknek — nem mutatnak kellő áldozatkészséget e nehéz időkben. A kérdés érzelmi vóníátkozása itól eltekintve, a hideg ész pcisztulálta köteleaségérzetre .Is kell' tehát itt apellálni. íMert akiket a Gondviselés és munkájuk oly szerencsés helyzetbe juttatott, hogy nemcsak gondtalan megélhetésük van biztosítva, hanem .azonfelül dúslakodnak is, emlékezzenek meg arról, hogy mindehhez embertársaik munkája is segítette. Ezeknek pedig az a sorsuk, ihogy szegények és ezenfelül még családjaikat elhagyva, testi épségüket és életüket veszélyeztetve, érettük is küzdenek, vagy küzdöttek a harcmezőn. Oly áldozat ez, amit minden aranyukkai felmérni nem lehet! Kötelességük tehát, hogy némi ellenértékül feleslegükből nyújtsanak a sebesülteknek és a katonák hátramaradt családtagjainak segítséget és enyhülést. Mert eljön az Ur s ők ,könnyöknek fognak találtatni". Adakozzunk a Vörös Kereszt Egyesületnek ! Segitsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — A király névnapja. Október 4-én lesz a királynak a nevenapja. Ezt a napot mint mindén évben, ugy az idén is megünneplik országszerte. A szegedli rókusi, templomban Várhelyi József kanonok plébános, hálaadó istentiszteletet tart, délelőtt 10 órakor. — A nagylelkű szerb paraszt. Banjalukából irják: iMitrovics Gyuraj, drafculiczá szerb földmives, .a lósorozás alkalmával vadonatúj .kétfogatú kocsiját .a megfelelő lószerszámmal 1400 korooia értékben, ezzel a. kijelentéssel bocsátotta a katonai hatóság rendelkezésére: