Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-18 / 235. szám

2 DÉLMAG Y A RORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 18. Törökország az oroszok ellen fordul. Konstantinápoly, szeptember 17. Tegnap este a Sultan Achmed-téren több ezer före menő tömeg gyülekezett és élénken tüntetett Ausztria-Magyarország' és Németország mellett. A hodzsák beszédeket intéztek a néphez, amelyben rámutattak arra, hogy Ausztria-Magyarország és Németország azonnal hozzájárult a kapitulációk megszüntetéséhez, mert a monarchia és Németország barátja a török népnek és az ozmán birodalom megerősödését kívánja. Az ozmán nép ellenségei, az oroszok, azt akarják, hogy a török birodalom gyönge maradjon, mert csak igy lehet továbbra is az ozmán népet kihasználni. A beszédek után a nép zajosan tüntetett Franciaország, Anglia és Oroszország ellen. Számos kiáltás hangzott el: „Háborút az oroszok ellen", „Bontsátok ki a próféta zászlaját, szent háborúba akarunk menni ellenségeink ellen". A nagy tömeg késő esti órákban minden rendzavarás nélkül szétoszlott. Bukarest, szeptember 17. A szultán a török tengeri haderő parancsnokává az ideérkezett konstantinápolyi hivatalos közlés szerint Arif bey tengernagyot nevezte ki. Meghiúsultak a török-görög tárgyalások. Bukarest, szeptember 17. Az itteni s az egész Balkán diplomaták fokozott érdeklődésé mellett történt meg a görög és török delegátusok legutolsó találkozása, a mély nem tudott megegyezést teremteni azokban az el nem intézett s mindkét részről vitatott kérdésekben. A tárgyalások után Zaimis és Politis görög delegátusok felkeresték Porumbarn román külügyminisztert, majd Bratianu miniszterelnököt. Bukarestből pedig Szinajdba utaztak Károly királyhoz. Bukarest, szeptember 17. Az újonnan kinevezett görög és török delegátusok között a tegna-pi nap folyamán ujabb tárgyalás vette kezdetét. A tárgyalás összesen csak 20 percig tartott, mert már kezdetben a formalitások körül merev ellentétek merültek fel a török és a görög delegátusok között. A török és a görög delegátusok holnap Szinajába utaznak, ahol Károly király a delegátusokat audiencián fogja fogadni. Az audiencia után a delegátusok visszatérnek Bukarestbe és nem is kezdenek ujabb tárgyalást, hanem visszatérnek hazájukba. Franciaországból kiutasítják a török alattvalókat. Bécsből jelentik a Budapesti Tudósítónak: Franciaországból Konstantinápolyba érkezett törökök közlik, hogy a francia hatóságok megkezdték a köztársaság területén lakó törökök kiutasítását. ra szítsanak, megengedték nekik, hogy visszatérhessenek a fővárosi egyetemekre. Ez az- engedély azonban nem szól a zsidó egyetemi hallgatókra. Nagy az aggodalom amiatt is, hogy a mezőgazdasági munkát nem tudják ellátni. A HAZUG NAGYHERCEG. Bukarest, szeptember 17. Kinos hazugságon kapták most rajta az orosz háborús párt vezérét, Nikolajevics Miklós nagyherceget. Hétfőn Nikolajevics Miklós nagyherceg azt táviratoztatta Bukarestbe: „Az orosz kozáklovak már Brassó előtt dübörögnek és Brassót az osztrákmagyar hadvezetőség kiürítette". A táviratot közölte a kormány egy embere a Diminatea nevü újsággal, amely rendkivüli kiadásban hozta. Bukarestből negyedóra alatt elterjedt a szenzáció a Brassóval szomszédos Szinajába, ahol jelenleg a román királyi udvar is tartózkodik. Szinajából azonnal táviratoztak Bukarestbe, hogy micsoda bolond hirt röpítettek ott világgá, erre a Diminatea másnap bejelentette, hogy egy kínos felültetésnek lett áldozata. A lap, mely már egyszer vagy kétszer felült az orosz részről világgá bocsátott hazugságoknak, az ilyen magas helyről jövő hazugság után nagyobb óvatossággal fogja kezelni az orosz híreket. A ROMÁN NEMZETI BANK KIBOCSÁTÁSA. Bukarest, szeptember 17. A minisztertanács folytatólagos ülésében ugy határozott, hogy a nemzeti bank uj kibocsátását csak arra szabad felhasználni, hogy a kereskedelmi hiteligényéket könnyebben lehessen kielégíteni. A kereskedelmi miniszter ennek a határozatnak a szellemében az összes pénzintézetek vezérigazgatóihoz és elnökeihez levelet intézett, hogy azon cégeknek és vállalatoknak, amelyekkel eddig is üzleti összeköttetésben állottak, továbbra is engedélyezzék hitelüket. Közli a miniszter, hogy a román nemzeti bank a kormánynyal tanácskozásokat folytat abban az irányban is, hogy egyes cégeknek a raktárakban levő gabonáikra előleget lehessen adni, amire még a gazdasági válságon felül azért is szükség van, mert a nehéz helyzetet csak súlyosbítja az, hogy a termés a közepesnél is rosszabb és jóval alul maradt az átlagon. LEMOND A FRANCIA SZOCIÁLISTA MINISZTER. Berlin, szeptember 17. A Lokalanzeiger szerint Guesde francia szociálista tárcanélküli miniszter lemondási szándékokkal foglalkozik és csak ugy akar maradni, ha a kormány nagy segélyakciót indit a párisi külvárosok Ínségben élő lakossága javára. AZ OROSZ TISZT AJÁNDÉKA. Budapestről jelenti tudósi tónk: Tegnap este orosz foglyok érkezteik a ferencvárosi pályaudvarra. A foglyok között feltűnt egy elegáns tiszt is, akinek szintén frissítő italokat és cigarettákat kínáltak a hölgyek. Ez a figyelmesség 'láthatóan megindította az orosz tisztét és hirtelen mozdulattal leszedte magáról az ékszereket, drága gyűrűit és oda ajándékozta a hölgyeknek, aki-k a gyorssegélyt szolgáló Auguszta-alap javára fordítják az ékszereket. A tehetetlen orosz kolosszus. Bécs, szeptember 17. A Neue Freie Pressében báró Minarelli Fitzgerald gyalogsági tábornok a következőket irja: A háború jelenlegi állásának méltó megítéléséhez szükséges, hogy figyelembe vegyük az osztrák-magyar és német szövetséges seregeknek a háború megkezdésekor való szituációját. A déli határainkon álló jelentékeny ellenséges haderőtől eltekintve, az ellenség főhadereje két részre oszlott: egy nyugati csoportra, amelyről fel kellett tételeznünk, hogy a legrövidebb idő alatt harcképes állapotban lesz és egy keleti, jóval erősebb csoportra, amelynek működési képessége azonban csak későbbi időpontban volt várható. Ilyen körülmények között Németország legnagyobb erejével azonnal a nyugati csoport ellen kellett, hogy forduljon, mialatt nekünk a sokkal nehezebb feladat jutott osztályrészül, hogy megvédjük Németországot a túlerő, Oroszországnak keletről jövő támadásától. Más megoldás nem is volt. Mindenekelőtt tehát fel kellett vennünk a harcot a mérhetetlen nagy Oroszországgal szemben, amelynek területe harminckétszer akkora, mint Ausztria és Magyarországé együttvéve. A deffenzive harcot kellett tehát felvennünk, vagyis azt, amellyel időt nyerünk addig, amig Németországnak sikerül Franciaországot és szűkebb szövetségeseit legyőzni. Nézzük már most. milyen volt az erőmegoszlás a részünkre kijelölt Visztula menti harctéren? Számolnunk kellett azzal, hogy Oroszország, miután ázsiai haderőinek mozgósítását s ideszállitását már régebben tervbe vette s miután Japánnal kötött bámulatos szövetsége folytán a hátbatámadás ellen biztosítva volt, jelentékeny túlerővel áll szembe 16 hadtestünkkel, melyek jelentékeny rérzét a déli harctéren kellett hagynunk. Egészen világos volt tehát, hogy Oroszország a lehető legnagyobb erővel a mi Galíciában álló csapataink ellen koncentrálja főerejét, hogv lehetőleg visszaszorítson bennünket a Kárpátokon túlra, hogy azután főcéljának kiviteléhez foghasson, hogy tudniillik egy Németország szivére: Berlinre intézett erélyes támadással lélegzethez juttassa erősen szorongatott szövetségesét. Egyrészt a Visztula és a Bug között, másrészt pedig Lembergnél sikerült ritka hősiességgel és odaadással harcoló seregeinknek hatalmas és csodás offenzívával, hetekig tartó rendkivüli erős és fényes győzelmekkel telt bámulatos harcokban a tuleiős ellenséget annyira feltartaniok, hogy ma, tehát több mint öt héttel a háború megkezdése után, még mindig nem tudta a Visztula vonalát átlépni és előreláthatólag még sokáig nem is lesz erre képes. Éz maga olyan fényes eredmény, mely lehetővé tette, hogy dicsőséges szövetségesünk ezalatt Belgiumba és Franciaországba behatolhasson s győzelmet győzelemre halmozva, már Páris kapuja előtt állhasson. MENEKÜLNEK AZ OROSZOK LENGYELORSZÁGBÓL. Berlin, szeptember 17. Hogy mennyire nem biztiak Oroszországban a lengyelekben, abból is kiviláglik, bogy a varsói és rosztovi egyetemek elhelyezéséről tárgyalnak. Szinte állandó a pánik a német és az osztrák-magyar csapatok előnyomulása miatt. A kovnói kormányzóság emiatt már el is helyezte székhelyét Bonsejev városába. A kovnói kormányzóság vasutigazgatőja fölhívást ádott ki, amely szerint azoknak az utasoknak, akik Kovnóba vagy messzebb akarnak utazni, engedély-levelet kell kérniök a kovnói Vár parancsnakságtól. | h ú A birodalom belsejéből aggasztó hirek érkeznek. Nehogy az évek óta kizárt egyetemi hallgatók a vidéken forradalom^