Délmagyarország, 1914. szeptember (3. évfolyam, 218-247. szám)

1914-09-02 / 219. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. szeptember 2\ met kell forditani. A háborút tapasztalás szerint kisérni szokott rendbontó tények nem azonnal, hanem rendszerint íokozatosan keletkeznek és éber megfigyeléssel a veszélynek elejét lehet venni. Ilyenek az éhező emberek mozgolódásai. Az ilyeneket fel kell világosítani, hogy hol kapnak segélyt (népkonyhák, a társadalmi segitő bizottság, jótékony egyesületek, végső sorban a város). Idegen alattvalók megfigyelése, nincsenek-e titkos összejöveteleik stb. A közegészségügy. A háború, ha hosszabban tart, ragályos betegségek tovahurcolásával jár (kolera, pestis, tifusz stb.), különös figyelem fordítandó tehát a tisztaságra. Az oltott mész legolcsóbb fertőtlenítőszer, (minden házban legyen készenlétben oltott mész. A háború őrültjei, akiknek ha ön vagy közveszélyesek, elhelyezéséről a rendőrségnek kell gondoskodnia. Hamis leverő hirek terjesztése, élelmiszer-uzsora stb., stb. mind olyan tények, melyek, a város polgáraira hátrányosan hatnak s ezek kellő megfigyelés által a baj kezdetén még sikerrel orvosolhatók. Bünügyekben csak a halaszthatatlanul sürgős teendőket szabad teljesíteni s erről a rendőrség bűnügyi osztályát kell azonnal értesíteni, mely osztály a továbbiakat ellátja. A polgárőr e szolgálatból bármikor kárpótlás nélkül elbocsájtható. Részletes oktatást a rendőrtiszthelyettes ad. 1870 és 1914 Katonai becslések. Egy német szakembertől. (Saját tudósítónktól.) Azt kérdezzük, vájjon a német birodalom! Franciaország ellen szárazföldani mostan kedvezőtlenebb viszonyok között iharcolwe, mint 1870-ben? Erről szó sem lehet. Franciaországnak 1870-ben 38 millió lakosa volt, Németországnak pedig 38 és fél millió. A lakosság számla tehát mindkét részről meglehetősen egyforma volt. Franciaországnak most 39 millió lakosa van, Németországnak pedig 67 millió. Ha a német birod'alom Franciaország ellen 39 millió lakos számarányának megfelélő hadsereget küld, a többi országok ellen, marad1 még neki 28 millió lakos, számarányának megfelelő hadiereje. Ebből 5 millió lakosra eső haderőt Belgium és az esetleges angol partraszállási kísérletek ellen fordíthat. És igy Oroszország ellen marad még 23 millió lakosnak megfelelő katonasága. Miután Aüsztría-Magyarországnak 55 millió lakosa van, Oroszországgal szemben összesen 78 millió lakos számarányának megfelelő haderő áll. És ez elég is lehet. A német birodalomnak tehát, annak ellenére, hogy két oldalon küzd, egyáltalán nem kell fukarkodni Franciaországgal szemben a csapatokkal. Tegyük föl, hogy a mostani német-francia háborúban, ép ugy, mint 1870ben, 39 millió lakos számarányának megfelelő hadsereg küzd; 39 millió lakos hadseregével. Ebben az esetben a német brod'alomnak 1870el szemben mindenekelőtt az a nagy előnye van, hogy Elzász-Lotharingiá, északi részét, amelyet akkor rettenetes vér áldozatok árán tudott 'megszerezni, most már nemi kell elfoglalnia. A weisenburgi, wörthi, saarbrückeni, Mars-Fa-Tour-i, Sain-Priívat-Gravolette-i csatákat most már nem kel! megvívnia. Nem kell elfoglalnia Strassburgot és Metzet. Ugyanaz az Elzász-Lotharingia, amely 1870ben annyi emberéletbe került a német hadseregnek, most már elsőrangú segélyforrása. Amig 1870-ben Páris légvonalban 400 kilométernyire volt a német határtól, ez a távolság most csak 260 kilométer. 1870-el szemben tehát 140 kilométerrel közelebb. Az utóbbi háborúban, Németország egyáltalán nem fenyegette Franciaországot Belgium' felől. Mivel mostan a németek előnyomulása Belgiumból bizonyos, meg kell említenünk, hogy a belga határtól Parisig légvonalban csak 170 kilométer a távolság. Bizonyos, hogy Franciaország 1871. óta a német birodalom mentén alakult határát és a belga határt is várakkal és erődökkel rakta meg. Az erődök azonban többnyire elavultak. Nagyon, kérdéses, vájjon sokáig ellent tudnak-e állni a jelenkor magaslatán álló nehéz tüzérség ágyúinak. Ami pedig a sok várat illeti, ezek — engedjék meg a kifejezést — kétélű fegyverek. Védelmükre százezrekre van szükség, akiket el kell voniniok a tulajdonképeni csatáktól, amelyek miimidiig a döntök. Ha pedig egy vár elesik, az ellenségre nézve még többet jelent, mint egy megnyert ütközet, mert nemcsak a várőrséget keriti hatalmába', minden fölszerelésével együtt, hanem védőpontot nyer, amely a további működésben nagyon sokban előnyére szolgálhat. Magától értetődik, hogy a francia várés erődvonalak áttörése sok áldozatba fog kerülni. De ha nem lesznek sokkal jelentősebbek ezek a veszteségek, mint az 1870. augusztuSabelii csaták, ártókor! a mostani birodalmi tartomány északi1 részét ímeg kellett szerezniük, ugy .tisztán katonai szempontból véve, nem sokat jelentenek, mert a németeknek ezúttal nem kell meghóditanioik Elszász-Lothar, ingiát. Már most hasonlítsuk össze a mostani német hadsereget az 1870-ikivel. 1870-ben a német gyalogság fegyverei sókkal alatta állottak a franciának. A poroszok puskái kevésbé voltak teljesitőképesek, mint a franciáké. A bajor gyalogság is egész nyomorúságos puskákkal volt fölszerleve. Eredetileg, elöltöltő puskák voltaik, amelyeket hátultöltővé alaki toltak át. A kezelése meglehetősen komplikált volt, ami, merev ujjakkal nagyon nehezen meni. A német tüzérség fölfegyverzése mindenesetre jobb volt, mint a franciáké. 1870-ben a német hadseregnél még nem volt meg a mostani feszes, egységes szervezet. A délnémet és az északnémet csiaipatok között nagyon sok különbség volt, ami zavarólag hatott az együttműködésben. A délnémet hadseregben sok olyan, tiszt volt, akik katonailag nem voltak eléggé iskolázottak. A mikor 1866-ban Délnémetországban nagy volt az inség, nagyon sokan tisztek lettek, a kik katonai tudásuk szerint tulajdonképen nem voltak arra valók. Ami: a, mostani francia hadsereg szervezetét és belső viszonyait illeti, valószinüleg nem olyan hiányosaik, mint 1870-ben. De minden jelenség szerint a francia tisztikar nem oiyan egységes és nincsen olyan szoros kapcsolatban egymással, mint a német, mert elválasztják őket a köztársasági ési a monarchista nézetek. Nincsen kizárva, hogy ez az állapot a háborúban Franciaországra nézve kedvezőtlen, módon fog megnyilvánulni. Ugy látszik, hogy a háborúra való előkészületeket sem tették meg Franciaországban olyan alapossággal, mint a német birodalomban. Különböző esetekből arra lehet következtetni, hogy Franciaországban a katonák ellátásáról és jólétéről nem gondóskodnak olyan jól, mint Németországban. Kétségtelenül olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek arra a következtetésre jogosítanak, hogy a francia hadsereg szervezete és belső állapota nem áll a német' hadsereg magaslatán. De azért óvakodnunk kell attól, hogy lebecsüljük a francia hadsereget, mert az ilyesmi 'ép a háborúban borzalmasan' megbosszulná magát. Az orosz hadsereggel szemben a német hadseregnek mindenekelőtt az a iniagy előnye, hogy a német nép iskoláztatása jelentősen fölülmúlja az oroszét. Azok az idők ellmulfak, amikor a katonának csak oda kellett vágnia. Ma a katonának is .gondolkoznia, mérlegelnie keli, röviden, önállónak kell! lennie, önálló azonban csak akkor lehet, iha, a jó iskoláztatás gondoskodott arról, hogy szellemileg föl fogja azt, amire a kaszárnyában' tanították. Az ilyen, ember a háborúban olyan esetekben, is, amikor a fölebbvaló utasítása hiányzik, tudni fogja, hogy körülbelül mit kell tennie. Analfabétákat azonbani legfölebb csak katonailag idomítani lehet. Ha azonban a háborúban magukra maradnak, nem kapnak utasításokat, rendszerint vagy semmit sem tesznek,, vagy pedig kétségbeesnek és, nagyon könynyen ostobaságokat cselekszenek. A helyzet nyugodt mérlegelése alapján tehát azt állithatjuk, hogy a német birodalom jövője egyáltalán nincsen veszedelemben. OROSZ TISZT AZ OROSZOKRÓL. Bécsből jelentik: A Wojenig Szbornik, tekintélyes orosz katonai szaklap, nemrégen egy nagyrangu orosz tiszt tollából az orosz ' hadgyakorlatok bírálatát közölte. A mostanában különösen érdekes fejtegetés főbb pontjai a következők: — Lustaságunk öregebb, mint mi magunk és nálunk egyáltalában nem látni törekvést ujitásra Alighogy bejelentenek egy hadgyakorlatot, valamennyi résztvevő, a vezetőtől az utolsó katonáig csak arra gondol, hogyan lehetne a gyakorlatot a leggyorsabban befejezni. Azért mindenki arra törekszik, hogy a harc lefolyását és az azt követő tanácskozást lehetőleg megrövidítse. Ennek következtében a harcot megfontolatlanul és gyorsan vezetik és a tanácskozás nem meríti ki a tárgyat. Emellett nagyon is sokat törődnek a gazdasági: résszel. Igy megtörténik, hogy különböző csapatok az ellenfél szállására vonulnak be, mert ezek a szállások jobbak és hogy az előőrsök nem ott állanak, ahol felállították őket A gyalogsági tüzet nem irányítják megfelelően és a döntő bírákat, akik erre figyelmeztetnek, kinevetik. A tüzérség feladatát megoldottnak tekinti, ha elfoglalta kijelölt helyét és néhányat lőtt. Azzal sem törődik, hogy érintkezésben legyen a gyalogsággal. A cikk irója elpanaszolja továbbá, hogy az egyes csapatrészek nem cserélik ki egymással az ellenség mozdulatairól és erősségéről tett tapasztalataikat és nem gondoskodnak arról, hogy ezeket a tapasztalatokat a följebbvalók is megtudják. A municiós készlet kielégítése elégtelen s rossz az egészségügyi szolgálat. •Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll LACHER JÓZSEF bőröndös és finom bőrdiszmfivek készítője HáPász-uiia 12. SZEGED, ISÜOlB-Ufia 14. Prófétával szemben. — Brauswetter órással szemben. Szegeden és a délvidéken hiánytpótló, teljesen modern berendezésű böröndüzlet és műhely. Raktáron saját készítésű, valamint külföldi utazócikkek és bőrdiszmüárú-kütönlegességek. Javítások és rendelések elfogadtatnak. Telefon: 12—59. •<>. Telefon: 12—59 Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN FOszerkereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN w SZT. ISTVÁN; ÓVAKODJÉK • Cscmeggflzlctben dUpl<]fTialátaSÖrf. 3Z UTÁNZATOKTÓL 11