Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-20 / 206. szám

Szeged, 1914. augusztus 20. 3 A flottaháboru. A „Corriere dfílla Ser,a" az angol-német tengeri mérkőzés eshetőségeit mérlegeli egy hosszabb cikkben. Az érdekes cikk a következő: A világháborúban nemcsak Európa leghatalmasabb szárazföldi seregei állanak szemközt egymással, hanem fölvonultak a világ leghatalmasabb flottái is, aimfuből mindenki arra következtet, hogy mihamar megérjük a legvéresebb, legnagyobb Hengeri ütközeteket, amelyek csak elgondolhatok. Nagyon kétséges azonban, lrogy ezek a harcba szállott, gigantikusán nagy hajóhadak döntő csatában összemérik-e erejüket. A magyarázat egyszerű. Azok az államok, amelyéknek a flottája sokkal nagyobb és amelyek ennélfogva a győzelem reményével mehetnének az ütközetbe: a tengeren szerzendő esetleges győzelmükkel nem1 vívhatnának ki oly eredményeket, amelyek a. világháború kimenetelére hatással lehetnének. Viszont, ha Németország tönkreverhetné az angol fláttát, Nagylmttannia is tönkre volna téve: az állalmi megsemmiisülme, a kereskedelem elpusztulna, a nép éhínségbe jutna, gyarmatai pedig nyomban, automatikusan elszakadnának az anyaországtól. Ugyancsak szükségszerű következése volna a brit hajóhad vereségének az is, hogy a francia flotta, amely most a Földközi tengeren van, rohanvást sietne a La-Mancihe-csatornába, valamint az Atlanti tenger mentén levő partjaihoz, amelyeket most az angol ha jók védelmeznek. És ebben az esetben bizonyos volna az osztrák-magyar flotta győzelme a Eüldközi-tengereni maradt angol és francia hajókon, még akikor is, iha az oroszok Fekete-tengeri flottája erőszakkal átkelne a Dardanellákon és segítségére sietne szövetségeseinek a Közép-tengeren. A német flotta győzelmének világol átalakító eredménye volna. Ezzel szemben, ha az angol hajóhad még ha teljesen megsemmisitené is a német (flottát, ennek semmi jelentős következése nem volna a szárazföldön, a német hadiseregnek a francia és az orosz haderővel megkezdett harcált illetőleg. A német •tengeri (kereskedelem úgyis megbénult és ezt a német hadvezetőség is, a kormány i,s előre látta a hadüzenet megtételekor. De még érdekesebb, hogy a német partvidék a flotta teljes elpusztulása esetén sem maradna védtelenül a 'győztes hajóhaddal szemben. A német partvidék nehezen hajózható, megközelítése bajos, könnyen védhető, kitűnően föl is van szerelve és ép ezért ott csapatok partraszállitása csaknem lehetetlen, önkéntelenül fölvetődik tehát a kérdés: ha Németországnak ily sok előnyt biztositana a 'tengeri győzelem, viszont a tönkreverést alig érezné meg, ug\ miért nem erőszakolja iki az angolokkal szemben a nagy és döntő tengeri csatát? Ennek két irányiban is természetes oka és magyarázata van. Az egyik ok az, hogy Angolországnak jelen pillanatban haditengerészeti nézőpontból elég kedvező a helyzete. A nemrég lezajlott spitlheadi fiottaszeoflén 216 angol hadihajó vett részt. Ebből a rengeteg sok hajóból az angol partok közelében maradt 54 nagy páncélos csatahajó, közötte 22 dreadnought, valamint rengeteg kisebb egység. Ezzel szemben német vizeken 35 páncélos csatahajó tartózkodik, közötte 12 dreadnought. Ez a helyzet bölcs és megokolt várakozásra inti a német hadiflotta vezetőségét. Es aniig ezt teszi, figyelő szemlmel lesheti azt a legkedvezőbb pillanatot, amikor a siker legtöbb reményével vetheti rá imagát az angol hajóhadra. A német flottának ez a pár dúcszer üen nyugodt és mégis fenyegető várakozása mint valami lidércnyomás nehezedik reá a szigetországnak nemcsak hadVezetőségére, .de lakosságára is. Szállóige Angliában: „The Seleoted moment", az ellenségnek kedvező pillanat, amely a váratlan táimadást jelenti. A levegőben a léghajók és röpüÜőgépek, a vizén a leggyorsabb német csatacirkálók, a „Seydlitz", a „Moltke", a „Von der Tarai" és mások, a viz alatt a nagyszerű, a rettegett hirii német tengeralattjárók egyszerre vetik rá magukat Angolországra egy oly pillanatban, amikor valamely oknál fogva az angol haderő nincs teljes védőképességének birtokában: ez a seleeled moment, Anglia állandó rom égésének oka. Fölötte érdekes és jellemző, hogy valahány angol üottagyakoriiat volt az utolsó években. mindnek az volt a tárgya, hogy Németország váratlanul támadást intéz Angolország ellen. Mindig a legkitűnőbb angol admirálisok állottak a német flottát jelképező hajók élén és maga az angol flotta mai parancsnoka, Jellicoe admirális a miullt évi gyakorlaton szintén az úgynevezett német hajóhadat vezette és mint támadó rendkívül nagy sikereket ért el. Általános meggyőződés tehát, hogy mosT azért lett az angol hajóhad főparancsnoka, mert 1913-bam dly meggyőző bizonyságát adta a németek haditerveiben és lehetőségeibek való nagyszerű tájékozottságának. Ezt bölcsen tudják Németországban is és. ezért, minden valószínűség szerint még hosszabb ideig tartózkodni fognak a döntő csata provokálasától. Az angol flottát igy is mozdulatlanságra kényszeritik, valósággal leszögezik. Egy millióval több a város kiadása a bevételnél. — A jövő évi költségelőirányzat. — (Saját tudósítónktól.) Skultéty Sándor főszámvevő ma terjesztette be a város tanácsához az 1915. évre szóló 'költségelőirányzat tervezetét, amelyből a következő főbb részleteket közöljük: Tekintetes Tanács! Van szerencséin Szeged szab. kir. város 1915. évi közköltségelőirányzatának tervezetét bemutatni. Eszerint a községi a'lai\ költségvetési előirányzatának 1915. évi mérlege a következő: Kiadás 6,556.480, 'bevételi 5,525,624 K„ hiány 1,030.856 K. Ezen hiány az előző évi 2,061,712 K. 31 fül. egyenes állami adó után számítandó 50%os városi pótadóból fedezendő. Vagyis az 1915. évre az egyenes állami adó minden koronája után 50 fiit. városi pótadó lesz fizetendő. A költségvetési előirányzat mérlegének ismertetése után jelentem, hogy költségvetésünk a háztartásunk rendes szükségletének fejlődésére igényelt költségeit a rendes födözál fejlődésével egyensúlyozni képes. Ezzel nem azt óhajtóim jelezni, hogy költségvetésünk minden .szükséglettel számolt, hogy egyik-másik tekintetben nem kellett megszorításokat alkalmazni, hogy nem épen égető szükségletek a költségelőirányzat egybeállításánál figyelmen kívül hagyattak, de az előirányzat tervezetének összeállításánál az volt a törekvésem, hogy a méltányos igények a lehetőség határai között kielégíttessenek. A költségvetési adatoknak egybe hasonlítása azt multatja, hogy a 'szükségletek azonkívül, hogy nagyobb arányokban emelkednek, s azok mindinkább az állandóság jellegét öltik magukra, addig a födözésükre hivatott bevételek elég jelentékeny része változó természetű, sőt a bevételi rcsz egyes rovatainál viszszaesés mutatkozik és ezt a kedvezőtlen alakulást mindinkább fokozza a mai súlyos helyzet. A bevételük főbb változásait hasonlítja ezután össze a költségelőirányzat. A tiszai hidvámnál jelentkező 25.000 korona kevesebblet, a hidvámmentesség széles kiterjesztésének következménye, az állami fogyasztási adónál előállott 66,000, a városi fogyasztási adó pótléknál előállott 4,000, a városi fogyasztási illetéknél előállott 5,000 kor. s végül a városi átírási dijaknál előállott 5000 K. visszaesés kivétel nélkül a mai súlyos gazdasági viszonyokra vezethető vissza. A kövezetvámnál jelentkező 8,000 korona bevételi kevesebblet a Baok-malom részvénytársasággal a gabonanemiiék után szedett kövezetvám díjtételének peregyezség utján felére történt leszállítása folytán állott elő. — A vízfogyasztási dijak tétele azért esett 6,000 koronával, mert részben a vizmérő utján elfogyasztott viz mennyiség kevesebbedett, részben a vízvezetéki dijak behajtásából előzőleg itt előirányzott behajtási illeték más rovaton vétetett számításiba. A megtérülendő vegyeseknél jelentkező 8,000 korona kevesebblet azért állott elő, mert az elmúlt évben a járvány-kórház után előirányzott, de meg nem valósult bevételi előirányzat lielyesbittetett. A kamatok és osztalékoknál 81.000 •koronáival kevesebb az előirányzat az elmúlt évhez viszonyítva azért, mert az 1914. évi költségvetésben a felvenni szándékolt három (millió koronás kölcsön időközi kamataiból 75.000 korona bevételre is elő volt irányozva. Az állami építkezések utáni kamattérítés 6,000 koronával, a városi felsőkereskedelmi iskola utáni államsegélyből 5,000 koronával kevesebb irányozhatott elő, mert a folyó évben már .megvalósult eredmények az előirányzat mérséklését tették szükségessé. A bevételi tételek emelkedésénél a piaci helypénz jövedelmének emelkedése a hatékonyabb ellenőrzés eredménye; az állami fogyasztási adó segély összeg emelkedését a fogyasztási adó 'bevételek esése indokolja; a földhaszonbér jövedelmek 23.000 koronás emelkedése az ujabb földhasznosítások kedvezőbb eredménye; a közlegelők utáni fiibér jövedelem nagyobb jószág fölhajtás folytán emelkedőben van; a városi gőzfürdő jövedelménél 3,000 korona, a vágóhídi bevételeknél 13,000 korona bevételi többlet a forgalom emelkedésének következménye; a városi épületek jövedelménél 15,000 korona bevételi többlet a honvéd-tüzérség által használatba vett köztisztasági telep téritanényének előírásából állott elő; az erdők jövedelménél a kedvezőbb kitermelés folytán az előirányzat 13,000 koronával emelhető volt; végül a tandijaknál jelentkező 14,000 korona többlet a. városi felső kereskedelmi iskola fokozatos fejlesztése folytán előálló több tain- és felvételi dij bevételi eredménye. A kiadások főbb változásai ezek: A városi gőzfürdő kiadásainál jelentkező 11,000 korona s a városi szivattyútelepeknél jelentkező 8000 korona kiadási kevesbedés az üzemköltségek lehető mérsékléséből állott elő; a szenvedő tőkék kaimatafinál az elmúlt év.vel szemben az előirányzat 133,000 koronával apadt, írnert a 3.000,000 koronás földhitelintézeti kölcsön nem volt fölvehető s e címen előirányozva volt. kölcsön törlesztési részlet a költségekből kihagyatott; a tiizoJtó szerek előirányzata 4000 koronával kevesebb, mert Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszerkereskedésben mindenütt kérjen határozottan V SZT. ISTVÁN • ÓVAKODJÉK • Csemegeflz létben dtip5aiT>alátaSÖrt,aZ UTÁNZATOKTÓL!!