Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-20 / 206. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 20. a tűzoltási fölszerelések pótlására megfelelő összeg rendelkezésre áll'; a tájfajita fedező miéinek ellátási költségeit az államkincstár magára vállalta, a mének élelmezésére előirányzott összeg az előző évivel szemben 6700 koronával apadt. Az adózási költségeknél 3000, a bejelentő hivat álnál 6000, a rendőri éjjeli ügyeletes szolgálat díjazásainál 4015, elérni iskolai épületek fentartásánál 5000, városi felsőkereskedelmi iskolai tanárok illetményeinél 6000, tanítóképezde segélyénél 4000, iparostanonc iskolánál 7000, az óvódáknál 5000 korona kiadási többlet közgyűlési határozatokon alapul. A légszesz- és villanyvilágítás költségeinél jelentkező 18,000 koronás többlet a légszeszvitágitásnak nagy mérvű kiterjedése folytán állott elő, különösen a Kárász-utca, Dugonics-tér és Jókai-utca intenzivebb világítási költségeinek előirányzatából állott elő; a városi szegényalap és az elhagyott gyeimekek segélyalapja dotációja az eddigi mérvben nem bizonyult elégségesnek, a szegényalaphoz biztosított hozzájárulást 10,0fi0 koronával, az elhagyott gyermekek segélyalapjáét 5000 koronával emeli mi1 kellett. A főszámvevő lkéri végül a tanáeso't, hogy a költségelőirányzat tervezetét letárgyalás végett utalja a pénzügyi bizottság elé. A moratorium kiskátéja. Irta: Halasi Béla dr. OMKRE. titkára. Milynemü követelések esnek ; a moratórium alá? Az uj moratórium-rendelet szerint csakis pénzkövetelések. Hogy a megrendelt áruk szállítását a moratórium tartama alatt menynyiben lehet követelni, erről alkalmasint külön rendelet fog megjelenni. Jelenleg ép ugy lehet követelni, mint a moratórium előtt. Milyen pénzkövetelésekre terjed ki a moratórium? Olyanokra, amelyek augusztus l-e előtt lejártak, vagy pedig szeptember hó 30-ik napjáig bezáróiag fognak lejárni. A moratórium kezdete — augusztus 1. — után megkötött ügyletekre mi a szabály? Ezek nem esnek a mordtorium alá. Az augusztus l-e a rendelt áruk tehát épp ugy szállitandók, a vételár pedig kifizetendő, mintha nem volna moratórium. A pénzintézetek az augusztus l-e után betett összegeket korlátlanul tartoznak kiadni. Mennyiben terjed ki a moratórium a váltókra? Ha a váltó augusztus l-e előtt állíttatott ki, moratórium alá esik. Az ilyen váltót be kell-e mutatni és kell-e óvatolni a moratórium tartama alatt? Nem. Az ilyen bemutatás és óvás érvénytelen. A moratórium végeztével (1. lejebb) kell majd bemutatni és óyatolni. Kell-e bemutatni, illetőleg óvatolni az olyan váltót, amely augusztus elseje után keletkezvén nem esik a moratórium alá? Igen, azonban erre a rendelet a lejárat után még tíz napi időt engedélyezett. Kell-e az adósnak a moratórium tartama alatt kamatot fizetni? Igen, a kikötött vagy ennék hiányában a törvényes kamatot (5 % váltóknál 6 %). Sőt, ha a tartozás után eddig nem is kellett kamatot fizetni, a moratórium tartama alatt törvényes kamat követelhető. Mennyi ideig terjed a fizetési halasztás? KA hónapig és pedig ugy, hogy a fizetési halasztas a lejárat napjától számitondó. Ha augusztus elsején vagy előbb, pl. juliusiban kellett volna fizetni, a halasztás október elsejéig tart, ha pl. augusztus 20-án, akkor október 20-áig, ha szeptember 15-én lesz a tartozás esedékes, a halasztás november 15ig terjed. Ismételjük, csak az olyan tartozásokról van .itt szó, amelyek augusztus elseje előtt jártaik leÁ vagy pedig augusztus 1-től szeptember 30-ig terjedő időben fognak lejárni. A szeptember 30. után lejáró tartozások miikor fizetendők? Amikor le fognak járni. Lehetséges azonban, hogy a moratóriumot feloldó rendelet még egy bizonyos időre ki fogja tolni ezeknek a tartozásoknak kiegyenlitésct. Melyek azok a tartozások, amelyekre nem terjed ki a moratórium? A kereskedő tartozik fizetni, tekintet nélkül a moratóriumra adótartozását, lakbért és boltbért, kivéve ha bevonnit, alkalmazottai fizetését és járandóságait, vízvezetéki, világítási dijakat, közüzemek használatáért járó dijaikat, ítéhát telefon-dijat stb,, esetleg amortizációs részleteket. A betétek kifizetése mily korlátok között történik? A pénzintézett (bankház) azj<Jn betevőnek, akinek augusztus hó 1. napján kétezer koronánál kevesebb összegű betétje volt, a moratórium alatt augusztus 1-től számítva egyszer tartozik kiadni kétszáz koronát. Ha betétje több volit mint kétezer korona, akkor Havonta követelhet 200 koronát, s minthogy két hónapi a moratórium, összesen 400 koronát. De azon összeg felett, amelyet augusztus l-e után helyezett el, a betevő korlátlanul rendelkezik. ! És a folyószámlán elhelyezett összegek kivétele? Általában véve épp ugy, mint a betéteké. Ha azonban a folyószámla tulajdonosa kimutatja, hogy a kifizetendő összegre alkalmazottai fizetésének, vagy a boltbérinek kiegyen!! itésére van szüksége, folyószámlája felett korlátlanul rendelkezik, de 8 nappal előbb be kell az összeget jelentenie. Adótartozását is átutalhatja a folyószámláról a közpénztárhoz. Ha a betevő betétje a tízezer koronát meghaladja, átviiheti folyószámlára, vagy nyithat uj folyószámlát, e felett ugy rendelkezik, mintha mindig folyószámlán lett volna. Átutalhat-e a folyószámla-tulajdonos egy másik egyén vagy cég folyószámlája javára összegeket? Igen, de csak akkor, ha ennek ugyanazon intézetnél vagy cégnél van folyószámlája. A rendelkezési jog tekintetében a rendelet részlefesen Intézkedik. Fizetni kell-e a biztosítási dijakat? A tűz- és jégkárbiztositási dijaikait épp ugy keli fizetni, mintha nem volna moratóriumi, viszont a biztosító is tartozik a kárt a moratóriumra való tekintet nélkül kifizetni. És az életbiztosítási dijak? Ezek a moratórium alá esnek, tehát a fizetési halasztás kiterjed reájuk. A biztosító ezzel sziemben a .moratórium alatt csak a háborúban történt halál esetén tartozik kifizetni az egész biztosítási összeget, egyébként csupán ötszáz koronáit, a többire halasztást nyert. Ha a biztosító köteles a kötvény értelmében a kötvényt visszavásárolni, vagy arra kölcsönt adni, ezen tartozásaira a moratórium alatt kétszáz koronáig tartozik törlesztést nyújtani. A (moratórium megszűnése után kell-e majd fizetni az életbiztosítási dijat? Igen. A dij fizetésére adott halasztás folytán a nemfizetés miatt a biztosítási dij (egyébkénti) lejárta után 15 napon belül arról értesíti a biztositót, hogy 'a biztosit a*, ügyletet meg alkarja szüntetni. Erőhatalom-e (vis major) a háború kötelezettségek teljesítése szempontjából? A 'rendelet a jelenlegi magánjogi szabá lyokat tartja érvényben. Ezek szerint a háború a kötelezettségek teljesítésére nézve általában véve nem jelenít erőhatalmat, hanem legfeljebb esebről-ésetre lehet majd megvizsgálni, hogy a háború folytán bekövetkezett tények (az áru lefoglalása, a közlekedés szünetelése stb.) mennyiben módosítják, esetleg szüntetik meg a kötelezettséget? Hogyan fog a moratórium feloldatni? Erről annak idején külön rendelet fog kibocsáttatni. A háború és a szegedi gyárak. (Saját tudósítónktól.) Hogy a háborús állapotoknak milyen hatása van a szegedi vállalatokra általában, tarra nem nehéz megadni a feleletet. A Háború velejárója a gazdasági élet lassubbodó vérkeringése, természetesnek kell találni tehát, hogy a szegedi vállalatok üzemében a háború miatt részint redukció, részint pauza következett be. Háborús időben minden niiagáovállaku ki van téve ennek. Mégis, Ha a szegedi gyárviszonyokat nézzük most, ,a háború idejében, a mi speciális állapotainknál fogva nem olyan vigasztalan a helyzet. A legtöbb munkás például Szegeden a dohánygyárban, a kenderfonógyárban dolgozik s éppen ezekben a nagy gyárakban nincs vagy csak kis mértékben van szó iizemredukcióról. Amint az alábbi kishelyzetképből kitűnik, a dohánygyárban minden ugy megy, mint békeidőben, a kenderfonógyár sem redukálta az üzemét, csak azoknál az osztályoknál, ahonnan a munkásokat háborúba hívták. De vannak vállalatok, amelyeknek az üzeme éppen a háború következtében megsokszorozódott, a munkások létszámát erősen fölemelték és a gépeket szaporították. Ezc(c azok, amelyek a hadsereg részére szállitarnak készítményeket, de ezekről kimutatást közölni a törvény értelmében nem szabad. A szegedi kenderfonógyár részvénytd* saság iizeniiválltozásáról Faragó helyettes igazgatótól a következő fölvilágosítást kaptuk-" — Azáltal, hogy bizonyos osztályokban száznyolcvan munkásunkkal lett kevesebb, azokban csak redukált üzemet tudtunk fenntartani. Ez azonban nem akadályozott meg bennünket abban, 'hogy a mechanikus gyárban az üzemet — bár nagy áldozatok árán — de mégis fenntartsuk. Szállítani nem szállítunk semmit, amit tehát gyártunk raktárra gyártjuk. Természetes, hogy ez sokáig nem tarthat, minden a háborús események alakulásától függ s már foglalkoztunk is azzal a gondolattal, hogy redukáljuk az üzemet olyanformán, hogy ne hat nap legyen a munkanap, hanem kevesebb. He ez csak még pourpariié tárgyát képezte s egyelőre marad minden a régiben. A szegedi keramit- és mütéglagyárnál az egyik hivatalnok az igazgató távollétében ezeket mondotta: — Az üzemünket teljesen beszüntettük. Körülbelül száz férfi és női .munkást voltunk kénytelenek elbocsátani. A tiiz még ég ugyan a kemencékben, de nem sokáig éghet, rnert a szénkészletünk kevés és nem tudunk szenet hozatni. A dohánygyárban ugyancsak az igazVasárnap délelőtt a maqij. kir. honvédkatona ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Tisztelettel Horváth Ferenc, vendéglős.