Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-20 / 206. szám

Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Ecres szám ára 19 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24'— félévre . . K 12 — negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K14.— negyedévre K 7-— egy hónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 9!4. HL évfolyam 206 szám. Csütörtök, augusztus 20. Szent István. Géza vezér és Sarolta fia. A passai egyház védőjéről, István vértanúról vette nevét. 995-ben fényes kísérettel menvén Bajor országba, feleségül vette II. Henrik bajor hercegnek leányát, Gizellát két év múlva pedig a vezérek és a nép választásából, atyjának halála litán ó lett a nép vezére. Feladatául a nyugati értelemben veit állam szervezése és a kereszténység teljes meghonosítása jutott. A pápa helybenhagyta intézkedéseit, nagy függetlenséget biztosított neki az egyház ügyeinek vezetésében, megadta a királyi címet, elküldte az eredetileg Boleszló lengyel hercegnek szénit koronát s talán ekkor ajándékozta neki azt a iKrisztus keresztjéből készült fakeresztet, melyre állami ügyekben még 1151-ben is esküdtek. A nép Esztergomban örömmel szemlélte megkoronáztatását, uz egyházi és világi urak pedig megjelentek a királytól hirdetett gyűlésen, hogy világi törvényekkel egészítsék ki az egyháziakat. Az első törvények főkép a hitszegést, gyilkosságot, fajtalanságot, nő rablást, a rabszolgának ura akarata ellenére való fölszabadítását, a lopás rettentő és ocsmány vétkét, szóval a vagyon ellen elköveteti vétségeket s a bübájosságot kívánták korlátozni s követelték a vasárnap megiilését, a böjt s egyáltalában az egyházi törvények megtartását. Ez ellen elsősorban az utolsó magyartörzsfőnök, az erdélyi Gyula vétett, ki a keresztény vallást s vele a modern államot nem akarta elismerni s Keán besenyő vezérrel szövetkezve, 1003-ban föllázadt. István rajta tört, megverte, fiaival együtt elfogta, őket a keresztény vallás fölvételére bírta, Erdélyt szorosabban csatolta az anyaországhoz s Gyula fejedelem székhelyén püspökséget alapított. Jóval később más alakban fenyegette a vallási kérdés István uralmát. Dél felől, hol a Maros, Tisza, Duna közében. Ajtony keresztény lett ugyan, de görög-keleti s görög segítségre támaszkodva, függetlenségre törekedett. István 1028-ban öt is leverte, területét szorosabban csatolta az anyaországhoz és Marosvárt püspökséget állított föl. Uj székvárosává a király Fejérvárt tette, hol nagyszerű bazilikát épített s káptalant és iskolát állított. A ) várak, falvak népességét beköltözők is emelték. Tömegesen kivégeztette István azokat, kik egyszer 60 besenyőt kiraboltak és többet közütök meggyilkoltak. Annál szivesebben fogadta a nyugati kivándorló parasztokat, kézműveseket, kereskedőket és mindenben segítette az átutazó idegeneket; magyarjaink elszállásolásáról Rómában, Konstantinápolyban és Jeruzsálemben is gondoskodott. i Az első vásárok tartását ö rendelte el. Háborúskodás mellett is egyre szelídültek a nemzet erkölcsei s átalakulni kezdett a társadalom, ha még nem különült is el rendekrf. Ezeknek alapját is megvetette az egyéni tulajdon elvének érvényesítése. A magántulajdon, a királyság, a vármegyék megalapítása, az egyház, honvédelem szervezése, a társadalom aj irányba terelése évek nehéz munkája volt, mely után pihenni, egyúttal azonban dinasztiája sorsát biztosítani vágyott. Utódául Pétert ajánlván I az uraknak, 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hull meg Székesfehérvárott, nehéz márvány koporsóban temették el s a krónikák szerint 3 évig gyászolta a nemzet. Emlékét 12 Szent István s 30 Szentkirály nevü helység örökíti. Jobb kezét — a szent Jobb — a budapesti királyi Zsigmond kápolnában, hermáját a zágrábi érseki székesegyházban őrzik. Ma Iril is el i záros. Szerbia csapdában már! Onnan kapja a kegyelemdöfést, ahonnét egyáltalán nem is várta. Az albánok ugyanis kibékültek fejedelmükkel és Szerbia ellen támadtak. Az albán seregek előrenyomultak és Üszkiiböt fenyegetik. Útközben íöllázitottáík a macedónokat és Ujszerbiából kiűzték Nis felé a szerbeket. Szófiai jelentés szreint Szerbia halálgyürüben van: minden oldalról körülvéve, talán az üszkübi tápvonal is el van vágva. Ugyanis az üszkiib—-szaloniki vasúti vonalon át élelmezték a görög segítséggel Szerbiát és ha az üszkübi vonalt elvágják, ugy Szerbia éhen vesz, vagy pedig igen rövid időn belül leteszi a fegyvert. A sors keze még soha nem fojtott meg országot olyan gyorsan, mint most Szerbiát, — igaz, hogy a világtörténelem se tud mutatni még egy ilyen hitvány — direkt orgyilkos — nemzetet. A montenegróiak, Szerbia „testvérei", nagyon is mostoha testvérként „'harcolnak". Annyi történik, hogy egyszer-kétszer k,i akarnak törni kopár kis tanyájukból, de egyszerűen visszavetik őket csapataink. Szerbia inásik „segítői", a görögök csupán üzletileg támogatták a szerbeket, élelmezték őket, de egy katonát se mertek fölvonultatni a monarchia ellen való harc ra. A görög bandákkal minden jel szerint a törökök fognak leszámolni. Törökország fővárosából kiutasítottak anár minden görögöt és az egész ozmán birodalomban ez lesz a sorsuk. Ez föltétlenül ok arra, hogy Görögország hadat üzenjen Törökországnak. Testvér nemzetünk különben az orosz éllen is bátran lépett föl, annyira, hogy Konstantinápolyban minden pillanatban várják Oroszország hadüzenetét s mondhatni: örömmel várják. Ha Oroszország a Dardanellák miatt háborúba keveredik Tő rökországgal, ugy Anglia és Franciaország is háborús állapotba kerül vele. S mivel az entente hatalmak főtörekvése a Dardanelák áttörésére irányul, igy nagyon helyes volt Törökországtól, hogy megvásárolta a németek két kiváló páncélos cirkálóját. A megerősített hajóhada sikerrel veszi föl a küzdelmet minden ellenfelével, a Boszporuszt és Dardanellákat áttörni nem fogják. A monarchia ifjú hajóhada szintén bátran veszi föl vizein a küzdelmet. A jelekből Ítélve tehát Törökország harcol legközelebb Németország és a mi oldalunkon.. Az északi harctérről irva, mint örvendetes tényt emeljük ki, hogy az osztrák és magyar katonák óriási meneíelési képességükről tesznek bizonyságot. Csak ugy söprik maguk élői az oroszokat és egymásután foglalják a községeket és városokat, ugy annyira, hogy sokkal beljebb vagyunk orosz területen, mint diadalmas szövetségesünk, a német katonák és hogy ha katonáink igy haladnak, legalább akkorra érünk Varsóba, mint a szövetségesünk. Egész Lengyelország határtalan lelkesedésben él. Az oroszok máris tudják, hogy nemcsak Lengyelországot nem 'tarthatják, hanem fővárosukat, Szentpétervárt sem. Az orosz cár gyáván menekült el fővárosából és családjával együtt útban van Moszkva felé. Szentpétervár egyik erősségét, Vilogot lerombolták és a hozzá vezető husz kilométer területet is rommá tették. Szentpétervár nem sokáig lesz már orosz terület és e főváros elestével fölszabadul a magyar testvérnemzete, a finn is! Az orosz cári birodalom a belső láztól is pusztul. Ma bir érkezett arról, hogy a liires fekete-tengeri haditengerészet ismét föllázadt és fölgyújtotta Odessza kikötővárost. Szebasztopolból, a legerősebb délorosz városból kiviszik az ágyukat, ál-