Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-18 / 204. szám

í IÉLMA G Y ARORSZ A G Szeged, 1914. augusztus 18. A pénzügyi helyzet. Bécs, augusztus 17. Az osztrák-ma­gyar bank vezéritiitfcára egy .újságíró előtt arról nyilatkozott, 'hogy az ipari körök óhaja az osztrák-magyar bank •kamatlá­bának leszállítása1 iránt mikor fog telje­sedni. Azt ebben a pillanatban meg mon­dani nem lehet. Bizonyos azonban, hogy a bank 'kamatláb polliltiiklálját egsisztikus szempontok nem vezérlik és :ha azok az okok, melyek a kamatláb eme lésnél mérv­adók voltak, megszűntek, .a főtanács el fogja rendelni a kamatláb leszállítását. Különösen megnyugtató volna, ba az an­gol kamatláb 6, illetve 5 százalékra való leszállításáról szóló jelentések ibeigaziolást nyernének. ürömmé! konstatálható, hogy a leg­utóbbi napokban lényeges megnyugvás állott be és hogy a visszaözönlések immár túlhaladják a visszafizetéseket. A részvé­nyek- „,k>mbarc$rozáslBinak kérdése még a tanulmányozás stádiumában van, de bizo­nyosra vehető, hogy a bankvezetőség ha­tározatai nem látszanak szükkeblüeknek. Hitelpénztárák létesítése nincs -tervbe vé­ve. Azok a szociális okok, amélyékinél fog­va Németországban ilyen pénztáraikat ter­veztek, nálunk nem állanak fenn. A tőke ujiból való megnyitásának kérdése még nem aktuális ugyan, de bizonyos államér­dek fűződik a tőkeforgalom megnyitásá­hoz. Elvárható, hogy a tőke az osztrák­magyar hadsereg döntő győzelme esetén, ami remélhető, ismét fölveszi tevékenysé­gét. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) SEBESÜLTEK BUDAPESTEN. Budapestről táviratozzák: Ma reggel kiitenevenihaí Sábáénál megsebesült katonát hoztak Budapestre. A német császár a harctéren. Berlin, augusztus 17. A Wolff-ügynök­ség jelenti: Vilmos német császár Berlinből a főhadiszállásra utazott. A polgármesterhez intézett átiratát -azzal végzi, 'hogy igaz ügyün­ket nem hagyhatja el a győzelem. Berlin, augusztus 17. A Woiff-ügynökség éjjeli jelentése. A főhadiszállásra utazó né­met császár fölhatalmazta a birodalmi kan­cellárt, hogy a birodalmi kormányzat terü­letén a kormányügyeket önállóan intézze. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) A dánok elzárták a Keleti-tengert. Fiuméből 'táviratozzák: A dán kor­mány, hivatkozva Dánia semlegességére, a Keleti-tenger .bejáratát elzárta. Ez a dá­noknak a németekkel való együttoperála­sát jelenti, mert hiszen a német hajók ugy is elzárták már a Keleti-tenger bejárarát az ellenséges hadihajók elöl. MIÉRT FOGLALTÁK LE A SÁRVÁRI SELYEMGYÁRAT? Budapestről táviratozzák: Két napja be­járta az összes lapokat az a (hir, hogy a ka­tonaság lefoglalta a sárvári selyemgyárat. E -hírrel kapcsolatiban az az önkényes kom­bináció látott napvilágot, -hogv a gyár lefog­lalása azért -történt, mert az francia tökét képvisel. Minthogy ebből a hirböl a vidéki közigazgatás sa jnál a tosiképen azt a téves kö­vetkeztetést vonja le, hogy a francia tökét képező vagyonokat önkényesen le lehet fog­lalni, figyelmeztetnünk kell arra, hogy a sár­vári selyemgyártás hasonló a lőgyapot gyár­tással s miután a gyárban .nagyobb mennyi­ségű lőgyapot volt készletben, melyre a had­vezetőségnek szüksége vollt és minthogy az 1912. évi 68. it.-c. 18. és 19. szakasza egészen világosan feljogosítja a had,vezetőséget a rek­viziónak arra a nemére, amely a jelen esetben megtörtént, a hadvezetőség eljárása teljesen jogos volt, tekintet .nélkül arra, hogy a sár­vári gyár francia tőkével alapittatoft-e vagy sem. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) A finn-svéd határon. Stockholmból jelentik: Az orosz csa­patok a finn-svéd határról visszavonul­tak. * -­A galíciai határvidékről. Bécs, augusztus 17. A Corr.Durean éj­jeli jelentése: Egyes, külföldi lapoknak a ga­líciai határvidéken elért állítólagos orosz si­kereikről szóló híresztelései a legszélesebb el­lentétben állanak a valósággal. Az oroszok­egyes különítményeit, amelyek ihelyenkint né­hány kilométernyire behatoltak a határhoz legközelebb eső területekre, Zalosz-ce, Bro-dy és Sokai! mellett, azonnal visszavetettük. A. határon való tevékenységük egyáltalában csak egyes védtelen határvidéki falvak ki­fosztására szőrit,kozott. Ezzel szemben több lovasosztályunk az orosz határon át messzi­re -nyomlullt be Oroszország belső területé­re. A SEBESÜLTEK. Budapest, augusztus: 17. A déli harctér­ről a fővárosba irányított sebesültek állapota igen kielégítő. Általában súlyosabb sebesült igen kevés van és a könnyebben sebesültek visszakivánkozása a harctérre és lelkesedé­sük, mellyel haderőnk hősi viselkedéséről be­szélnek, igen nagy és a főváros közönségé­ben megnyugtató és lelkes visszhangot kel­tett. A galíciai határon. Bécsből 'táviratozzák: A galíciai ha­táron kisebb csatározások foilyin-ak az oro­szokkai. A két szövetséges a tengeren A Neues Wiener Tagblatt egy jól infor­mált -cikke a monarchia tengeri akaióképes­ségének kérdésével foglalkozik. Az érdekes fejtegetésnek a lényege a következő: — Ha ez a messze világokra terjedő há­ború egyik részről sem mutathat iöl döntő eredményt szárazföldi terepein, még inkább ugy van ez a tengeren. Ama most a partvi­dékeken történik, az csak előjátéka a rette­netes színjátéknak, a legkínosabb pontosság­gal véghezvitt mozdulatok'és játékok a fő­szereplőnek. Magától, értetődik, hogy az an­gol és német flotta a hadüzenet pillanatában nem rohanhat vakon egymásnak. A német flotta tudatosan cselekszik, tudja pontosan az idejét annak, mikor kell csatát kezdenie. — Ami eddig történt a tengeren, az vi­lágosan mutatja a szemben álló hatalmak stiilusát: a francia oldalon annyira hangsú­lyozott összműködés körülbelül olyan ered­ménnyel járt, mint a kozákokkal való fölvo­nulás a szárazföldön. Egy tekintet a mappá­ra. be fogja bizonyítani, hogv milyen érté­ke van a Keleti-tenger elzárásának, milyen haszonnal jár ez a német flottára, amely leg­nagyobb-ha,jójával is a Kaiser Wilhelm csa­tornán keresztül a legkönnyebben mozoghat a két tenger között. Hogy a jól bezárt és a német agilis hadihajótól s-akkban tartott Bal­[ti-flotta offenzívába mehetne át. ebben erősen kételkedni kell. Egyáltalán attól sem kell tar­tani, hogy az oroszok a Fekete-tengeren ér­hetnek el valami eredményt. Az a terv, hogy áttörnek a Dardanellákon, inkább kívánság, mint kivihető valóság. Semmi különösebb je­lentősége sincs annak, hogy Portugália An­glia mellé áll. A fiatal köztársaság tengeri hatalma tulaj donképen csak papíron létezik. A szakítás Franciaország és a monar­chia között előtérbe tolta a Közép-tengeni ér­dekeket és eseményeket. Ott a konfliktus a tetőpontja felé közeledik. A mi derék flot­tánk -ég -a vágytól, hogy kimutassa a világ­nak, hogy a haza nemcsak a hadseregre, hanem a bátor flottára is építhet. Ószerbia pár nap muSva a miénk 3 Bécsből táviratozzák: A Wiener Tagblatt jelenti, hogy Ószerbia gyors meghódítása küszöbön van. -Eddigi győ­zelme, inlk is az't mutatják, hogy Ószerbia meghódítása néhány nap múlva az egész vona'lon megtörténik. Moratórium Olaszországban. Rómából jelentik, hogy Olaszország­ban a moratóriumot elrendelték. A L1ÉGE-I ÉS MÜHLHAUSENI GYŐZE­LEM JELENTŐSÉGE. A Vossii>che Zeitung e hóniap 11-én meg­jelent számában ezt irja: A mübllhauseni csatát nemcsak a né-p, hu­néin a legfelsőbb hadvezetés is nagyfontos­ságú tökéletes sikernek mondja. Broze ezre­des, aki a nagy vezérkarban szolgál, ma a sajtó képviselőivel tartott konferencián kije­lentette, hogy a franciákra mért ez a csapás annál jelentöségteljesebb, mert hiszen Német­ország még csak a mozgósítás stádiumában van. A párisi Mutin azt -irta augusztus elsején, hogy Németországnak legalább tiz napra van szüksége a mozgósításra. De arról bizonyo­san nem- is álmodtak a franciák, hogy a moz­gósítás e tiz napjában ikét nagy siker lesz: Liége bevétele és a franciák mühlhuuscni ve­resége. Es ebben a két esetben egyáltalán nem véletlen szerencséről, vagy pillanatnyi síkéi­ről van 'szó, hanem' mind a két diadal tervszc­riilcg elökészitétt cs jól átfontolt vívmány. A francia fölvonulás. Hogy a francia mozgósítás miként tör­tént és (hogy például -kicsoda a franciák iő­vezére, azt megvilágítja a következő hir: A franciáknál augusztus másodika volt a mozgósítás első napja. Nyolc napra volt szük­ségük, hogy ezredeik útra készen legyenek, tehát -csak kilencedikén és tizedikén' kezdhet­ték meg a csapatoknak a felvonulási helyre való szállítását. A felvonulást a keleti Határon három -hadi létszámon levő hadtesftnek kel­lett volna fedezni. Ezt a haderőt azonban már megverték a németek, akik már nagy erővel vonultak át Belgiumon, más oldalról pedig benyomultak Franciaországba, amikor a fran­cia hadsereg legnagyobb része még a vas­úton volt. A francia vasuitak pedig még békében sem' bonyolítják le kifogástalanul a forgalmat és igy nagyon valószínű, hogy a francia had­seregnek nem is lesz ideje föivonUlní és a német hadsereg a francia haderőt részletei­ben fogja megverni, -túlnyomó fölénnyel. Ha még -két vagy három' olyan vereség-et szen­vednek a franciák, mint Mühiliha-usenné! vagy Elzászban, ugy Parisban, Lyonban és Mar­seilleben kétségtelenül szocialista forradalom tör ki. A fővezér, Joffre tábornok szolgálat-ideié­nek legnagyobb részét az utászoknál töltői­te, tehát nem csapattiszt és tulaj donképen nemi vezérkari tiszt. Az uitászcsapátoknái való szolgálat •semimiesetre sem'lehet jó előkészítő iskolája a modern hadvezérnek. iBBBussaai Az összes harcterek legjobb és legát­tekinthetőbb térképei legolcsóbb áron Várnay L. könyvkereskedésében (Kárász-utca 9.). aBSBsaffleaiBasiBasinaanQaia*

Next

/
Thumbnails
Contents