Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-18 / 204. szám

Szeged, 1914. augusztus 18. IMLMÍÁGYAjRO'BSZAS 3 Az erkölcsi fölény. (Saját tudósítónktól.) Nydívi széttagoltn sága miatt ellensége inik szabad prédának kezdték tekiinitaiiii monarchiánkat, imig végre a szerajevói vakmerőségre vetemedtek abban a hiszemben ihogy az első kívülről jövő támadásra ,s zer tarnál! ik egész államgépezetünk és könnyű diadallal osztozkodhatnak rajtunk. Ámde a sokszor bevált: Él magyar, áll Buda még, most is érvényesült a maga egész megsemmisítő erkölcsi és fizikai erejével. A békés időben bennünket oly sokszor félreértő nemzetiségeik telikében a király hivó szavára egy pillanat alatt oly lelki változás történt, amely ránk nézve megnyugtató, ellenségeinkre pedig egyenesen megfélemlítő, mert ép az ellenkezője következett be annak, amire számítottak. Az ellenség elleni gyűlöletben, a harci kedvben nincs külömbség köztünk, bármily nyelven beszéljünk is egyébként. Vagy ha van köztünk különbség, az csak annyi, hogy a hősi elszántságban és vitézségben vetélkednek egymással fiaink. Ennek a lélektani magyarázata pedig az, hogy bennünket az igaz ügy, az erkölcs kapcsol szét'fcéphetetlen láncokkal egymáshoz. Ugyanaz, amely összeköti Ausztria legkülönbözőbb népeit is egymással. Mert az igazság, az erkölcs nem üres ábránd, ihanam éltető, összekötő valóság. Az igazság és az erkölcs ereje elsimított köztünk miniden nyelvi, minden faji külöimbséget és egységes nemzetként vivja ugy a magyar, mint az osztrák a mi nagy-nagy küzdelmünket csaknem egész Európáival. Ellenben mit látunk bűnös ellenségeink táborában? Vegyük őket sorra. Szerbiából már ezrével vannak a szökevények Magyarországon, nem beszélve azokról, akilk a könynyebben megközelíthető bolgár határon át kerestek menedéket. Oroszország forrong. Nemcsak a kancsükaurahnot megutált ukrajnaiak, hanem maga a tősgyökeres Oroszország is. Franciaország, amelynél nyelvileg egységesebb állam vajmi kevés van a földtekén, megbízható jelentések szerint belső forradalom előtt áll. Amint nem is tehet az másképp ott, ahol már á mozgósítás idején itt is, ott is lázongtak a behivottak. Angliában igen jelentős, súlyos nevü férfiak nyíltan erkölcstelen dolognak bélyegzik, hogy a magát puritának tartó nemzetet belehajszolták a kormányférfiak ebbe a gyalázatos háborúba egy vad, ázsiai erkölcsű, gaz náció miatt. Ezek a forrongások, lázongások, elégedetlenségeik föltétlenül éreztetni fogják bomlasztó, züllesztő hatásúikat a harcmezőn is. Sőt máris éreztették. Ami eddigi vereségeket szenvedtek ugy a nemetűk részéről, mint a mi részünkről, erről tanúskodnak. Ebben az óriási harcban nemcsak fegyvereink, de erkölcseink fölénye iis fog diadalmaskodni. A nyelvi egységnél sokkal nagyobb összekötő kapoos a mi szent, a mi igaz ügyünk, amdly megingathatatlanul áll azon a szilárd erkölcsi bázison, mely létrehozta az osztrákmagyar birodalom népeinek a lelki egységét. Nincs miitől félnünk, nincs semmi okunk a gyáva kishitűségre, rn-ert az igazság ereje diadalmasan föléje fog emelkedni minden gazságnak. Hogy halálhörgés,ek közepette és vértengereken kell keresztül gázolnunk, nem a mii bűnünk, mi — tiszta kézzel ragadtuk meg a fegyvert. <A sebesültek névjegyzéke. A zsurnalisztikának a háborúval kapcsolatos munkássága etikai értékben messzire túlszárnyalja azt, amit újságírói érdekességnek vagy kiudóhivatali üzletnek nevezünk. Ezt u háborút legvitúlisabb érdekeinkért hurcoljuk. Ennek a háborúnak nagy érdekei fölébe helyeződnek minden társadalmi vagy gazdasági szerv egyébként akármilyen tiszteletreméltó érdekeinek. Ez a nagy fensőbbség követeli, hogy a közönség ne ^türelmetlenkedjék a harctereken lezajló eseményekkel szemben; ne sürgessen híreket, amelyek még nem közölhetők és ne higyjen el híreket, amelyek alaptalanok. Ezekbe a fensőbbséges érdekekbe kapcsolódnak bele azok az okok, amelyek miatt nem lehetett megengedni, hogy a háború halottairól és sebesültjeiről készülő jegyzéket sokszorosíthassuk. Epp azért a J)élmagyarország" kiadóhivatala kötelességében állónak tartotta, hogy gondoskodjék arról, hogy ezek a jegyzékek megfelelő számban álljanak nagyszáma előfizetőink és olvasóink rendelkezésére. Annyit már mosít is jelezhetünk, hogy a jegyzék ára a minimális lesz és előfizetőinknek — ha kiváltják — a lappal együtt házhoz hordatjuk. UflSáf ElCfiÖ But°rgzá1Utásokat helyszállító ben és v,dékre» berakSzeged, Jókai-utca 1. sz. Telefon 34. t&rozást száraz raktár helyiségben eszközöl SZABOTT ÁRAK ! * «a 06 h h O Oű « N tf) «X 06 h h O 00 < N tf) VERSENYARUHAZ Beforraálus palota — Gőzfürdővel szemben. Alkalmi vételek! Vászon blousok K 1.50 Himzett női ingek „ 1.96 Cloth női kötények 1.96 Mosó pongyolák „ 3.50 Női fodros nadrágok „ 1.96 Női cloth alsók „ 1.96 ETTAMINOK, SZÁDAK, CREPEK, KARTONOK. VÁSZNAK, NŐI SZÖVETEK HÍMZÉSEK. KEZTVÜK, HARISNYÁK ÉS SOK EZER MÁS CZIKKEK bámulatos olcsó árban lesznek elárusítva. === SZABOTT ÁRAK ! == tf) N > 00 o H H S»> 30 > * tf) N > 00 o H H 30 > K Az okkupáció. (Saját tudósítónktól.) A közelmúltban lejátszódott és .a közeljövőibein lejátszódó események a 'néhány év előtt annektált BoszniaHercegovina okkupációjának az aktualitás érdekességét adják. Hogy és minit történt ez, mik voltaik az okai, Ikdk a 'végrehajtói, és milyen, események és jelenségek tették szükségessé? A 70-es év óta az európai hatalmaiktól eserltónlhagyott törők (földön lakó keresztények 'megint az orosz cárba vetették reményeiket, kinek konstantinápolyi köveibe, Ignatiev egyre szőtte a felkelés szálait. 1875. Hercegovinába!! zendülés támadt az adószedők miatt, mely csakhamar Boszniába, sőt még Szerbia: és 'Montenegróba, is átibarapódzoltt; ez országokban orosz ügynökök és a rubel már régebben, elő,készítették volt a talajt a felkelésre. iA törökök ez alkatommal is későn fogtak a felkelés ileveréséhez, az európai diplomácia ipedig felismerte, hogy azon esetben, ha inem sikerül a boszniai felkelést elfojtani, a keleti kérdés feltartóztathatatlanul inlapirendre kerül. Andrássy külügyminiszter ez okból a portát '(1875. végén') adóelengedésre, reformokra és Iközboesánat kihirdetésére iparkodott rávenni, midőn pedig felszólalása eredménytelen imiaradt, 1876 májusában Bismarck és Ooresakoo-ml közösen a 'ber,ll:nii memorandumot .szerkesztette, melytón lutőljlára kísértették meg a hatalmak a portát kielégítő és igazi reformok életbelélptetésére 'bírni; a hatalmiak határozottan arra 'figyelmeztették a ifényes kapuit, hogy ily reformok nélkül a hűbéres szláv államok félkentartása és ia török birodalom területi épségének fen'bartásla lehetetlen, a porta vonakodása esetére pedig közös fellépést helyeztek kilátásba. iA lázadás ezalatt egyre terjedt és a porta helyzete naponta válságosabbá lett. Bkkior a fanatikus szofták a szultánt az orosz éraélmü Mahmud piasa elbocsátására ,kényszer itetlték, mi több: Abdul Aziz szultánt magát is letették és előbb Murádot, azután ennék öccsét ültették la trónra, Abdul Hamidot, ki Midhát pasára ibizta a szükséges és korszerű reformok életbeléptetését. Oroszország .azonban uniár imém tudptt ós rom is akart várni, mig az ii.ge testté válit, hanem minit az 'Abdul .Keriim által meggyőzött szerb félkelők proték'torla Ultimátummal fonyegétte a portát. Ismeretes, hogy az orosz kormány a forradalma párt és pánszláv áramlat (hatása alatt azután icgymaga sietett ia. balkáni keresztények, elsősorban a tólgárök felmentésére és hagy az 1877—1878. évi nagy háborúnak a san-stefanéi tóke vetett véget, mielyet azután la tórlini kongresszus lényegesen módosított. A berlini kongresszus Bosznia, sorsát iís eldöntötte. Ausztria-Magyarország imár 1876. óta érezte a boszntlaii felkelés .kelilemetler, Ihatásá't; nevezetesen a horvát földire menekült felkelők eltartása és tervezett visszavezetése okozott az udvari és politikus körüknek sok gondot. (A menekülték 'fomtarttása 1877. több minit 3 millió forintba került.) De az udvar .más terveket is szőtt. Nemcsak szabadulni óhajtott a kellemetlen, vendégektől, hanem a miindnntialan megfújj,Utó ifelikelésék kutforrását is akarta betemétni; ile akarta csilllapitani a monarchia tüszomsizédságában elhatalmasodó pánszláv áramlatot ; .megakadályozni akarta továbbá Szerbia ós Montenegrónak összejátszását; válósiziinüen oly Iterületi zálogra 'is kivánt szert, tenni, mélynek birtokában a török birodalom közelgő felbomlása^ kor a többi örökössel szemben követeléseit érvén yesithesse. Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. ISTVÁN Ocmcgcflzlctbcn 0 ÓVAKODJÉK 0 S Ö r t. az UTÁNZATOKTÓL!!