Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-18 / 204. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6'— egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28-— félévre . . K14.— negyedévre K 7 — egy hónapra K 2 40 Sxerfcesztöség: Kárász-utca 9. TcSafomtuian: 305. Ezyes stám ára 10 BUér. Szeged, 914. FERENC JÓZSEF. ösz királyunk születése .napján felmagasztosult érzésekkel állunk meg egy pillanatra a világesemények szédületes forgatagában. 1830. augusztus 18-án született Ausztria-Magyarországnak, jaz az uralkodója, aki most az Európát átalakító világesemények középpontjában áll s aki nyolcvannégy esztendővel a vállán, még mindig fáradhatatlanul, sőt csodálatosan friss és meg-meg ujuló erővdl1 munkálkodik hir odaírnia népeinek jólétén és előrehaladásán. A király születése napját ünnepelni és visszapillantást vetni uralkodása kiemelkedő mozzanataira, sohasem volt ragyogóbb alkalom, mint most, amikor a király, mint népeinek legkitartóbb őre, maga mellié rendeli hü katonáit, hogy egyfelől északon, másfelől délen megvédje velük birodalmát az ellenséges népek ellen. Magyarországnak és vele együtt Ausztriának talán sohasem volt még szebb, jeleirtőségteljesebh ünnepe, miiht amilyen a mai. Hatvanhat esztendeje annak, hogy I. Ferenc József trónra ^került és irányítja Ausztria-Magyarország sorsát. Már 1843ban bejárta hazánkat, 1847-ben pedig, a mikor István főherceg pestmegyei installációján mint királyi biztos, jelent meg, jó magyar beszédével és bátor föllépésével egyszerre megnyerte a rendek szeretetét. Ezért mondta róla Kossuth Lajos .1843. március 3-i'ki beszédében, hogy „a Habsburg-ház nagyreményű ivadókára, Ferenc főhercegre, íki első föllépéseikor a nemzet szeretetét magáévá tette, egy fényes trón öröksége vár, mély erejét a szabadságból merití". A forradalmi tóseméjnyek azonban csakhamar megzavarták ifjúságának boldog nyugalmát. A szardiniai háború kitörésekor Lombardiába ment Radetzky seregéhez és ,1848. május 6-án részt vett a S. Luciái csatában, amikor bátorságával és hidegvérével tünt ki. 1848. május elsején foglalta el a trónt, de a magyar országgyűlés nem akarta elismerni Ferdinánd lemondását ahnak ellenére, hogy Ferenc József személyét már főherceg korában is a nemzet szeretete vette körül. Hiszen Kossuth, amikor megoldásul azt ajánlotta, hogy Ferenc József csak Magyarország királya legyen, 1848. augusztusában igy irt róla: „Jöjjön d> Ferenc főherceg ifjabb királynak Budára, a hol a nemzet mint egy legyőzhetetlen óriás fogja őt védeni a poklok ellen is." Minthogy azonban Ferdinánd ebbe nem ment bele, szakadás állott be az udvar és a nemzet között. Következtek az 1848—49-iki események, aztán a passziv III. évfolyam 204. szám. rezisztencia kora, .amely végül is a király és a nemzet kibéküléséhez vezetett. Széchenyi István gróf már 1857-től kezdve biztosnak tartott a kibékülést, mert Ferenc József tényeiből egyre világosabban látta, hogy a király párafan lelkiismerettességgel és semmi csalódás miatt nem csüggedő eréllyel keresi a módot, amellyel uralkodói tekintélyét és monarchiája nagyhatalmi állását összeegyeztesse a birodalmát alkotó országoknak és nemzetieknek, különösen a magyar nemzetnek jogos követeléseivel. Ez a terve a legteljesebb mértékben sikerült is királyunknak, . aki ezt tartotta élete legszebb és legtökéletesebb munkájának. A mai. napon budapesti tudósítónk azt táviratozta, hogy csapataink a Drina mellett döntő győzelmet arattak és a szerbek Valjevó felé menekülnek. Este a budapest— szegedi táviróvonal elromlott és azóta semmi jelentés sem érkezett. A vonal romlásának oka ismeretlen. A monarchia hadseregének Szerbiába való hir téten bevonulása nemcsak az osztrák-magyar—szerb háború eredményét dönti el, de jelentős, nagy hatással van az oroszok elleni hadjáratra is, mert a Szerbiával való végleges leszámolás után a monarchia ténylegesen is nagyobb erőt tud fölvonultatni a véres cár barbár serege ellen. A monarchia csapatai Bosznia felől is benyomultak Szerbiába és az ellenséget a Drina keleti parti magaslatairól Loznlca és Ljesnica közelében ezek a csapatok verték meg. Ahogy az északi had színhelyről jött legújabb hirek is mutatják: az Oroszország legyőzetéséhez fűzött remények is teljesen jogosaik és igazoltak. Az orosz csapatok hátrálnak )és igazán nem jelent semmit, hogy a hátrálást ők védekező harcmodornak nevezik. „Védekezésük" eredménye az, hogy a német és az osztrák-magyar csapatok egyre beljebb vonulnak OroszLengyelországbain s mind jelentősebb helységeket foglalnak el, a jelek szerint egyszersmiindenikorra. Románia voltaiképen most mozdult meg: megjelentek az egész országban az általános mozgósításról szóló plakátok. Egy jelentés arról szól, ihogy Bulgária is hadiállapotban van már. Törökországról Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 Qllér. Kedd, augusztus 18. Azóta pillanatra sem zavarta semmi a harmóniát a nemzet és a dinasztia között. 1867-től a viszonyok nyugodtan fejlődtek Magyarországon és a szeretetnek az a kapcsa, amely a királyt a nemzettel egybe forrasztotta, dicsőséges uralkodása alatt mindjobban megerősödött, acélossá izmosutt s hogy most, amikor ismét elérkezett az ideje annak, hogy a király erre a szeretetre appellálva, hadba hivja a nemzet fiait, a nemzet akkori vezérlő szellemének, Kossuth Lajosnak a szavai válnak élő valósággá. Kossuth szavai, hogy Ferenc Józsefet az ő hü magyar népe „mint egy legyőzhetetlen óriás fogja védeni a poklok ellen is!" ma semmi hir nem jött. Általán ma éjjel nem érkezvén semmi távirat, a szegedi és az egész délvidéki, közönség a legújabb eseményektől el van vágva. Reméljük, hogy csupán vonalhiba támadt valahol, a mi érthető volna a hetek óta tartó, óriási forgalom-használatban s reméljük, hogy huszonnégy órán belül helyre állíthatják a távirati vonalakat. Általános mozgósítás Romániában. Ruszcsukból jelentik: Romániában az általános mozgósítási plakátokát kiragasztották. Az általános mozgősiltás proklarnálása nagy örömet keltett a románság között. A Drina-mcnti harcok. Budapest, ,augusztus 17. Hivatalos jelentés étkezett az elmúlt éjjelen lefolyt és tegnap jelentett Drina menti harcokról, amelyek csapatainknak az 'erős ellenség feletti döntő győzelméhez vezettek. Az ellenségét Valljévó felé vertük vissza, számos foglyot ejtettünk el és sok hadi anyagot zsákmányoltunk. Az ellenség üldözése a legteljesebb mértékben folyik, csapataink csodálatra méltó bátorsággal' harcölitak az erős állásokban levő s szálúira nézve egyenlő erejű ellenséggel. Különösen kiemelendő a varsadi 16. számú gyalogezred, amelynek tisztijei és legénysége a legnehezebb viszonyok között a kiirályihü horvátok 'kipróbált, SZÍVÓS vitézségével indultak győzelmesl rohamra. A iharcok lefolyásáról szóló részletes hirek és zsákmányul ejtett győzelmi jelek közlése később következik.