Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-15 / 201. szám

2 Szeged, 1914. augusztus 15. re inkább hátrál, egyre inkább kénytelen a visszavonulásra, már nem is a védelemre, egyre in'kább kénytelen nagy városainak az átengedésére is. A németek helyreállították a nagyfontosságú Csenstochova—Sosnovice-i vasúti vonalat és a nyugat hóditó államai: Németország és a monarchia a cári rabiga alól föllszabaditott Oroszlengyelországiban kezdenek berendezkedni. A tengerékről semmi különös esetről nem érkezett jelentés. A német flotta lassan körülhálózza a tengeren is Oroszországot. Az Északi- és Keleti-ltengeren már az ellenséges partoknál portyáznak a német hadihajók. A Balti-tengeren pedig teljesen elszigetelték az orosz flottát. A német— angol tengeri ellenségeskedésről nem jött ujabb pozitív hir. Tokióból azonban az a jelentés érkezett, hogy két japán hajóraj a nyilt tengerre kifutott. Hogy mit tervez japán, e napokban még nem lehet tudni, itt említjük meg, hogy a monarchiában a pénzügyi helyzet az utóbbi napokban határozott javulást mutat. Ennék a javulásnak sokféle oka vau. A háború folytán meg csappant az áruforgalom, amelynek lebonyolítására természetesen kevesebb pénz kell. A háború első napjaiban mindenki sietett élelmiszert beszerezni, amihez sok pénz, különösen sok aprópénz kellett. A moratórium elrendelése folytán is kisebb lett a pénzszükséglet. Ami pedig a legfontosabb, az emberek legyőzték az dlső megrettenést, kezdik már belátni, hogy semmi értelme sincs a pénz elrejtésének vagy a túlzott óvatosságnak. És ez .nemcsak a magánamberekre, hanem a pénzintézetekre is áll. A legtöbb pénzintézet ma már nem ragaszkodik mereven a moratórium betűjéhez és indokolt 'esetekben az előirt 200 koronánál sokszorta inagyobb öslszcgeket is kiadnak. Ma már nem igen fordul az elő, ami a mult héten megtörtént, hogy számos gyár kénytelen volt üzemét csakis azért beszüntetni, mert a bankja nem adta ki a pénzét vagy .minden átmenet nélkül, rögtönösen megvonta tőle a hitelt. Budapest közönsége ma este tudta meg, hogy csapataink bevették a szerbiai Sabácot. A siker hírére a tömegen leírhatatlan lelkesedés vett erőt. Lampionos, zászlós menetben járták be a főváros utcáit, éltetve királyunkat és a hadsereget. A tömeg egyúttal itüntetétt a német, török és a román konzulátus előtt. Andrássy Gyula gróf ma vezércikket irt a Magyar Hírlapban,, amelyben Romániának a hármas-szövetséghez való csatlakozását szükségesnek tartja. A bécsi amerikai nagykövet ma azt jelentette külügyi konmánynuknak, hogy Hoffinger pétervári alkonzulunkát, valamint Lostcr tisztviselőnket az oroszok letartóztatták. Kormányunk erre letartóztatta Stolkovszky orosz követségi levéltárost, Jakubovszky orosz lelkészt, valamint Igestroem szerajevói orosz követet is. Románia csak a monarchia oldalán harcolhat Az aradi Románul vezető helyén „Jos Ausztria?" . . . (Le Ausztriával?) cihnlnie! Stere Konstantin jassy-ú egye1 tenni1 tanár tollából rendkívül érdékes cikket közölt, Romániának hozzánk való viszonyáról, Romániának a monarchia melletti .pobibiikájáuiiaik helyességéről szél. A cikk .már csaik azért is számot tarthat, különösebb érdeklődésre, mert Stere, aki Romániának egyik vezető politikusa, a helyzetet, de különösem Oroszország szándékait kitűnően isim/éri. Stere besszarnbiai születésű s az ottani románság egyik leglelkesebb védője volt. Emiatt az orosz politikai hatóságok üldözték s végül is Szibériába száműzték, ahol négy évet töltött. — A politikai előrelátás hiánya bármely álfn.ura nagyon súlyos következményekkel járhat; azonban. Románia sajátos helyzetében és acot: viszonyok között egész állami es nemzeti jövőjét kcniproimlttálhatja, — írja Stere, — Nincs jegünk tehát, hogy szem dől tévesszük saját nemzed érdekeinket a nemzetközi sz-ntimemábs tekintetek nedvéén. Felkérek minden jó romári:: kérdezze meg önmagát, vájjon a cári '-nagyba, a lom: mii jogiból avatkozik bele az osztrákmagyar— szerb konfliktusba? Sziáv szentimentá'iizból? Nem-e eléggé élénken bevilágít az orosz szentimientálizmus titkaiba azon uralom, melynek terheit nyögi negyven miUió oroszországi szláv, rutén, Icngyei, kisorosz. Dehogyt Oroszország Háborúba keveredett s dehogy is vannak ideális tervei! Hiszen egy orosz államférfin mondotta nemrégen, hogy ajj itt a Dardanellákhoz Bécsen keresztül re zet! — Akik folyton azt hangoztatják, hogy éljen Oroszország, olyan könnyen tudnak megbékülni azzal a gondolattal, hogy Romániából öt uj orosz kormányzóság szakittassék ki azon terv szerint, mely csak minap került nyilvánosságra! Azt tanácslom azoknak, akik igy gondolkoznak, fontolják meg jói, hogy az utolsó század folyamán hány ízben javasolta Oroszország egész országunk fölosztását és hány izben szegült ellen Ausztria ezen terveknek, — igen, az az AusztriaMagyarország, amely részére jelenleg nem találtunk más kifejezést, mint „Le vele!" De cd a jutottunk volna már, hogy nemzetközi politikánkban helyes érzelme.me: bizonvi:vanmyal foeflí igazolna k? És azt:, a annyira b:z"> f-tu veszik a mi m tetőink az orosz >k esetleges győzelmét? Más sík a '-mmal részletesen rnegmagyaraziam, mennyit ér a valóságban az orosz birodalom fegyveres ereje. De tekintsünk e. mindezektől az információk tói és számításoktól. -- A történelemibő. tudjuk, hogv nagyon gyakran, a szomszédok nem tudják kcifoieg értélelni azon államok reális erejét, gmelyek őket körülveszik. Ugyancsak a történelem-bő' tudjuk, hogy egy komclv állam nem provokál háborút, ha nem bizios — legalább 3 maga a jövő győzelmében. Ki provov> iit.t a randa—német háborút 1870-ben? Az orosz—japán háborút 1904-ben és a balkáni háború. 1913-ban? Ezen hadjáratok eredményei a legtöbb kortárs előtt annyira meglepők voltaik, hogy komolyan ö!gondolkozhatnánk afelett, vájjon ki provokálta a mostani háborút? Induljunk hadba nyugodt telekkel! ..Éljen Oroszország?" Vajjen 1913ban m-i magunk is ezzel a jelszóval indul-.mik háborúba? Nos? Vájjon nem kell, hegy eszünkibe jdsson egy Oroszország oldalán szenvedett vereség következményei? — Elszánt olásunk A usztria-Magyarorszuggal? Nemzeti létünket ezen oldalról semmi veszély nem fenyegeti. Ausztriával szemben soha sem lesz szükségünk az északi veszedelmes segítségre. Nemi, tüntető utraim! Még kristálytiszta szenitiimientálíizmu-snak sincs helye ebben, a -válságos helyzetiben. A mi erősségünknek, aimiely keresztülvezetett bennünket oly sok viharon át, mindig az volt az alapja, Ihogy 'ily válságos pillanatokban meg tudtuk fékezni indulatunkat, föl tudtunk emelkedni .a napi politika vadságain és nyavalyáim, egyesülni, tudtunk egy közös gondolatban és utnaik indultunk közös akarattal. -- Igy kell ennek lenni és igy lesz ez most is. Ezen ország vezénférfiai által tannsit-oít kollektív bölcsesség pántkülönbség -nélkül egyedüli -garanciánk a közönséges szenvedélyek elnémitására. Hál.' Istennek, van valaki ebben -az országban, .aki -ezt a bölcsességet megfelelően- -meg tudta szólaltatni. (Itt a román királyra céloz a kitűnő áliíáfnifiérfi. (A szerk.) Hétezer orosz foglyot hoztak Magyarországba. Budapestről jelentik: Sza tanár ró! azt táviratozzák, hogy -amint a „Szamos" cimii Ottani lap megírta, 'a városba .négyezer orosz-lengyel katonáit hoztak. ,A lap értesülése szerint az orosz határon az osztrák-magyar seregnek hétezer orosz-lengyel katona megadta magát s amint lefegyverezték őket, négyezret Szatanárra, a többit pedig Nagykárolyba Szállították. NINCS KIVITEL BULGÁRIÁBÓL. Szófiából jelentik: A bolgár kormány kiadta a kiviteli tilalomról szóló rendeletet. A trónörököspár a királynéi. Bécsből jelentik: Károly Ferenc József trónörökös és Zita főhercegnő tegnap délután öt órakor audiencián volt a királynál. A trón örököspár távozása után Bilinszki közös pénzügyminiszter jelent meg kihallgatáson az uralkodó -előtt. ELFOGOTT OROSZ HAJÓK. Hamburgból jelentik: A német hajók több orosz kereskedelmi gőzöst íelfogtak. Fiume védve van. Budapestről jelentik: Tisza István gróf miniszterelnök kijelentette, ihogy Fiume megtámadása esetén Pola biztos védelmet nyújt. A város bombázása Tisza kijelentése szerint különben is lehetetlen a nemzetközi egyezmény szerint s a 'lakosság teljesen megnyugodhat. ELFOGTAK EGY NÉMET GŐZHAJÓT. Konstanzából jelenítik: Az orosz hajórai a Fekete-tengerein elfogta az „Atlasz" nevü német gőzhajót. Csapatokat koncentrálnak az oroszok. Bukarestből jelentik: A besszardbiai határon az oroszok nagy csapattestekct koncentrálnak és innen fenyegetik Romániát. Útban a japán hajóhad. Budapestről jelentik: Az első és másc-dik hajóhad uírakelt. Hogy hova és milyen céllal menteik a hajók, azt ma még nem lehet tudni. FIUMÉBŐL KIUTASÍTOTTÁK AZ ANGOLOKAT. Budapestről táviratozzák: A fiáméi hatóság a Filmében tartózkodó angolokat kiutasította. A fiumei torpedógyár angol igazgutóját letartóztatták.