Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-15 / 201. szám

Szeged, 1914. augusztus 15. EDtiLMAOYATtOESZÁjGf 3 A moratórium. (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereskedővilág egyik értékes és sóikat tapasztalt tagjától kaptuk a kővetkező cikket: Sajnos, a inmra tóriumot meg kellett hoszszabbi'tani, erre nagy szükség is volt, .mert az életrniszerkéreskedók kivételével teljesen panganak az üzletek s a Mriíévőségekből is alig folyj be valamelyes összeg s igy a vá'ltóköt'éfézettségii,kinek kereskedőink inam tehettek volna eleget. Figyelemimei kell lenni a moratórium hosszas voltára, de a jövőre vonatkozó káros oldalára is. Kereskedőink és iparosaink mindent el .fognak- bizonyára követed, ha csak módjukban vein'', 'hogy kötelezettségeiknek részben vagy részietekben megfeleljenek, nehogy az a látszata legyen, ihogy a maigyai kereskedő a kormánytól megadott moratóriumod akkor is igénybe 'veszi, ha arra szüksége nincs. A rendelet ugyanis halasztási jogvédelmet biztosit ugyan, de azt ha arra rá nem szorulunk, ne vegyük igényibe. HitíéiLinkét ugy a hitelnyújtónál, amint, a gyárosnál éppen, fizetéssel erősíthetjük most' meg. iMásíik hátránya1 a moratóriumnak, hogy két hónap alatt összegyűlnek .az esedékességek. Ezen csak ugy lehet segíteni, hogy azokra részben törlesztünk, aimivei! a kötelezettségek természetesen: a moratórium megszűntével kisebbek lesznek. Remélhető egyébként, hogy >a háború befejezésekor jogviszonyok .kivetkeznek, minden árura kereslet fog .beállni. A hábonus viszonyok miatt petsze a gyártmányok etőálfiltása is stagnált és azokat eleinte csak a bizalmait érdemlő kereskedőik és iparosok fogják kapni. Remélhető, hogy kormányunk ezeln általános üzleti pangást, október, 1-én .mérlegelni fogja és Iha akikor a háború kilátásai szünőban. lesznek, módját fogja találni, hogy a lejárt követeilések részletekben megfizethetők legyenek. 'De akik kereskedőinktől és iparosainktól igénybe vették a hitelt, lehetőség szerint fizetési kü'telezetltségeiknek tegyenek eleget, hogy ezzel támogatva kereskedőink érdekeik is ClőmOzditivá legyenek. Nagybankjainknak sem szabad ezekben a raelhéz időkben elzárkózni ridegen a kereskedők és iparosok kisebb hitelkérelmük kielégítésétől, sem1 attól, hogy ia moratórium rendelkezése szerint csak az előirt összeget fizessék ki. Feleik kérelmét' meg kell hallgatni s a lehetőség .szerint akár takarékbetétet, akár folyószámla követelést az előírtnál nagyobb összegben /folyósítani, amint azt .mái több szegedi intézet ímeg is tette. Viszont a betétes közönség, amelynek a pénzre szüksége nincs, ne vegye azt ki a bankból s ne hagyja magát téves hírekkel befolyásoltatni. A pénz sose biztosabb a szekrényben. mr'nt a 'takarékpénztáraikban. És ha a betétet kiveszik, a kamutokat is elveszítik. A bankoknál lejárt váltók október l-ig minden ovatplás mellőzéséivel rendezhetők, de ezeket is legjobb mielőbb rendezni, esetleg uj váltókkal meghosszabbítva a kamatokalt fizetni, nehogy á moratóriumi lejárta után a hitelt nyújtó intézet az egész váltóösszeg megfizetését követelje, mert azok, akik ha csak kamatfizetési kötelezettségeiknek eleget tettek, a jövőben ís jfiéitányos, elbánásban fognak részesülni. Tehát: a .moratóriumot, a halasztást csak azok vegyék igénybe, akiket az adott heiyzét arra kény szerit, mart még Törökországban, sőt Szerbiában is ,a moratórium alatt vagy egészben vagy részben is sok kereskedő eleget tett fizetési kötelezettségének; Mi, akik bizonyára a harctéren is megálljuk helyűinket., ,a neánik ruházott bizalomnak és fizetési kötelezettségnek is tegyünk eleget. Miként a társad alcím siet katonáink viszsziaimaradt családtagjai' segítségére, ugy legyünk egymás iránt is méltányosak, mert peres eljárással mosit ugy sem érhetünk el semmit; inkább legyünk egymás segítségére. Ha összetartunk, kitartással a tisztesség útiján a bizallmtat megerősítjük s remélve, hogy csapataink diadalmasan győzni1 fognak, felépül ia nagy Magyarország s fellendül az ipar és kereskedelem. ... gaceBnannBexsaaaaBBiaaEnBnnaaniiBaiuiaiiiaiiisciDBaaucBii Megnyiínak-e az iskolák ? (Saját tudósítónktól.) Szegedet, minit az ország legnagyobb diákvárosát, fokozottan érdekli most az a kérdés, vájjon a háborús állapotok miattit a> nyári vakáció leteltével továbbra is zárva maradnak-e az iskolák, vagy azoknak csak egy része. Vannak jelek, amelyekből arra lelhet következtetni, 'hogy a középiskolákat nem nyitják meg, bár a kultuszminisztertől erre vonatkozólag eddig semmiféle rendelet nem érkezett a tantestületekhez. Az a tény azonban, hogy például az állami gimnáziumot, az állami felsőkereskedelmi iskolát és az állami, felső ipariskolát kórházakká alakították át, azt a föltevést erősiti meg, hogy legalább az államtól fenntartott középiskolák az idén zárva maradnak. Valószínű, hogy a többi iskolák, különösen azok, ahol női tanerőik vannak, nemkülönben az elemi iskolák, szeptember elsejével megnyílnak, mert az elemi iskolák tanítói, ha nagyrészt be is hivták, lehet pótolni tanítónőkkel, mig a középiskoláiknál ez az eset nem áll fenn. Ezért történhetett tehát az az intézkedés, hogy csakis az állami középiskolákat rendezték be eddig kórházaknak. Ezt magyarázza és erősíti meg Gaál Endre dr. kuiltiurtanácsos nyilatkozata is, amelyet munkatársunknak tett a következőkben: — Eddig egyáltalán nincs határozott tudomásom róla, vájjon szeptember elsejével a szegedi iskolák megnyilnak-e, vagy sem. A kultuszminiszter úrtól ezideig semmiféle utasítás nem érkezett Szegedre, amely a jövő tanévre nézve intézkedne. Lehetséges, hogy a középiskolák megnyitását a miniszter ur nem engedi meg a háborús dolgok miatt, de akkoi sem vailamennyiét, mert például az állami felsőbb leányiskolában nem fesz akadálya a tanításinak, fia csak nelmi alakítják át Ikerházzá. Az: egyenesen lehetetlennek tartom, hogy az elemi iskolákat .ne nyissuk meg, egyrészt mert azokat hadi célokra úgysem használják fel, másrészt az elemi iskolákban tekintet nélkül a háborúra, mindig van. elegendő tanerő. Én azt hiszem, hogy az összes elemi: iskolákon kívül, még a városi főgimnáziumot, a városi felsőkereskedelmi és a városi 'lieánykereskedeimi iskolát, továbbá az álfaimii intézetek közül a,felsőbb leányiskolát és a polgári leányiskolát is megnyithatjuk. Ezekben ugyanis, nagyrészt női tanerők vannak, akiknek más elfoglaltságuk nincs, a .tanítás tehát akadálytalanul megtartható. ..•.«ik:01l£ilBBBBBBBBflBflflBBBBBBBKOBBSXSBB13BBy3BEIUB3O[ltlBBw Lengyelek Oroszország ellen —Egy két év előtti röpirat aktuális adatai, — Vladyslav R. V. Studnicki, aki több aktuális. politikai kérdésről, irt imár hosszabbrövidebb tanulmányokat,, .még 1912.-ben a magyar államférfiakhoz emlékiratot intézett, amelyet kézirat gyanánt nyomatott ki és amely a mostani viszonyok között igen aktuális és érdekes adatokat tartalmaz. Studnicki előtt Lengyelország 'önállóságának helyreállítása lebeg, cél gyanánt és lehet, hogy ez talán egyoldalúvá va'gy optimistává teszi itt-ott fejtegetéseit, azonban különösen Oroszországra vonatkozó adatai 'mindenesetre figyelmet érdemelnek. Abból indul ki, hogy a török birodalom legyőzetése után a szláv és germán gyarapodás ellensúlyozására, Ausztria-Magyarországnak az orosz elnyomás alól fölszabadítandó Lengyelországgal kellene egyesülnie. Mennél több lengyel vagy akár csak katolikus lakossága van is valamely orosz tartománynak, annál könnyebb azt Ausztria-Magyarországnak meghódítani, mert ha hábor.u tör ki a monarchia és Oroszország között, a lengyel nemzet a 'monarchiáihoz fog pártolni. A szerző hivatkozik arra, hogy folyóiratában megírta, 1889-től 1894-ig amikor az osztrák-magyar— orosz háború kitörésétől lehetett tartani, a lengyel szocialista párt is elfogadta a függetlenségi programot. Eme való utalással kifejezte azt a reményét, ihogy 1908-ban is hasonló mozgalom indult voina meg, de ezt az orosz önkényuralom csirájában elfojtotta. Ezért a cikkléért a folyóiratát megszüntették. Majd isimerteti a lengyel irredenitiisto mozgalmat és utal arra, hogy Galícia és Oroszország között lévő határon az osztrák vasúti vonalak sokkal sűrűbbek, mint az oroszok és igy gyors mozgósítással Lengyelországot könynyen meg lehetne szállani. Annál inkább, ment a lengyel katonaság ott hagyná az orosz zászlót, hiszen a japán háború alatt is tízezrével szökteik meg a lengyel tartalékosok. S az osztrák-magyar megszállás esetén még nagyobb arányokban történnék ez meg. Figyelembe veendő továbbá, hogy az egész lengyei polgári népesség is oroszellenes. Oroszországnak egyébként töbi idegen nemzetiségű tartományaiban is meggyülnék a baja, meri a Balti provinciákban a lakosság 7 százaléka német, a többi fett és eszt, akik közül a németek Poroszországhoz, az utóbbiak Ausztriához húznak. Háború esetén mindezekre nem számithatna Oroszország, sem a finnekre, sem a Kaukázuson tulialkra, a besszarábiaiakra, sem pedig végül a zsidókra, akiket mind szörnyű elVendéglőben KÁVÉHÁZBAN Fűszer kereskedésben MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN SZT. • ÓVAKODJÉK • Csemegefizietb^ J y p | g m g | g f^SÖjT^az UTÁNZATOKTÓL!! j Vasárnap déleiőtt a maqg. kir. honvédkatorca ZENEKARA HANGVERSENYEZ. Tisztelettel Horváth Ferenc, vendéglős.