Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-14 / 200. szám

* 14. Szeged, 1914. augusztus 14. DlÉILMAiGYAjBiOBSZA® Kell-e tartanunk az orosz taktika miatt ? Az országuk belsejébe visszavonuló oroszok ijedten: égetik föl a városokat, a községeket és a falvakat, hidakat föl robbantanak, országutakat, vasutakat és tengeri kikötőket iis elpusztítanak. Az orosz taktika még mindig óit tart, ahol I. Sándor cár idejében, amikor Napoleon seregei előtt mindent elpusztítottak. Oroszország azonban, nem- számol az idők változásával és különösen a technikával, amely az épen azóta eltelt száz esztendőben haladt óriásit. Azóta van vasút és a vasút megszüntette a devasztáoió eredményét, azt, bogy az országba bevonult idegen hadsereget az élelemihiány győzi le. A német és osztrák-magyar utász-csapatok könnyen pótolják majd az orosz sínekben beállott hiányközöket és újra fölépítik a már elpusztított Liidakát. Mihelyt van vasút, van híd, van közlekedés, a seregek 'élelmezése sem szenvedhet (hiányt és a régi Suvulov-féle taktika csődöt mondott. A szövetséges csapatok a vasutak és a közlekedés révén ép olyan biztonságban és otthonosan érezhetik magukat a hóditott háborús Oroszországban, akár csak otthon. Mindennemű élelmiszert és muníciót könnyen fognak szállíthatni és nem, áll meg egyeseknek az az aggodalma, hogy vasúti kocsijaink nem tudnak közlekedni az orosz sínpárokon. Igaz, hogy a >mi vágányaink lényegesen különböznek az oroszoktól, amelyek 40 centiméterrel szélesebbek. Míg Európa összes államaiban a vasutak nyomtávja egyforma, addig Oroszországé különbözik tőle. Oroszország a vasúti közlekedésben fe el akarja magát zárni Európától és hogy ez.t tette, abban mindig szerepet játszott egy eljövendő háborúnak a 'lehetősége. Oroszország imindig védekezni akart az ellen, hogv idegen vasutak háború idejében az ő testébe hatol hassanak. Ám, Németország réges-régen tisztában van ezzel' és tudja ezt. A német vezérkar és a uémiet vasutak polgári és katonai igazgatósága régóta előkészületeket tett arra az esetre, ami mostan csakugyan beállott. Németország más tengelyeket helyezve a kocsik alá és az elpusztított orosz síneket helyrehozván, igen könnyen és ami fő, igen gyorsan abban a helyzetbe jő, hegy egy millió amibert szállíthat vasúton Oroszországba. Mihelyt pedig a vasúti közlekedés ,német igazgatás alatt helyreállott, az orosz devasztáció célt tévesztett. ?3S Íróasztal, könyvszekrény, ^ fürdőkád, konyhabútor g és egyebek 1111111 m S&H 9 05 I ELADOK! 9.1.™.. 'MWBMMBWB Csak nyugalom . . . Kiuozzuk, gyötörjük önmagunkat és egymást. Hiába halljuk az északi és nyugati harctér legfényesebb győzelmeit, nem elégíti ki kíváncsiságunkat, mert semmi Ihirt sem, kapunk a hozzánk földrajzilag közelebb eső déli •harctérről, onnan, ahol a szegedi fiuk is harcolnak. Aggódunk és ezen aggodalmunkban mohón rávetjük magunkat mindenféle kósza rémhírre. Fontol gátjuk, mérlegeljük ezeknek a rémhíreknek a valószínűségét és temperamentum szerint elvetjük őket, vagy elfogadjuk valóknak, sőt egyikünk-másikunk, aki elevenebb fantáziájú és kombinatív természetű, még meg is toldja ezeket a híreket, melyeket végül mint biztos forrásból hallottakat rászuggerá! ön önmagára és másokra. Tisza István gróf 'tegnapi nyilatkozata után pedig mindez fölösleges idegizgalom és haszontalan rémlátás. Tisza a iegautenitikusabb módon megcáfolt minden önkényes kombináción alapuló híresztelést, amikor kijelentette, hogy a déli harctéren a fölvonuláson kiiviil érdemleges hadi operáció nem történt. Itt-ott egy kis csetepaté, a 'helyzetből' folyó előcsatározások, egy-két hősies átcsapás a szerb partokra, serrtmi egyéb. Eltekintve Tisza István gróf kétségbe nem vonható szavahihetőségétől a logika is mondja, hogy ;mi értelme sem volna a hallgatag el,zárkózottságnak, anni a déli harctérre vonatkozik, mikor az oroszok és franciákkal történő minden valamire való összecsapásról oly gyorsan kapjuk a híreket. Bízzuk csak egészen nyugodtan a hadvezetőségre, mikor és hol operáljon és ne tárasszuk agyunkat és idegeinket ok nélkül. Orosz-Lengy el országban elért sikereink elég garanciát nyújtanak arról, hogy hadvezetésünk kitűnően megbizhaító kezekben van. Az egész hadvezetés egy középpontiban fut össze, mely bizonyára bölcsen tudja, miiért sürgős oda fönt a gyors támadás és miért várunk a szerbek elleni előrenyomulással. Északon azért kellett siettetni a hadi operációt, hogy Oroszországnak a saját területünkre való betörését megakadályozzuk, ellenben attól, hogy a szerbeket, szegény eke:, ugyanilyen nagyzási hóbort megszállja, attól igazán nem kell tartanunk. Itt tehát kíméletesebben bánhatunk emberanyagunkkai, mert 'miinél nagyobb erővel és iminél nagyobb tömegekkel lépünk fel egyszerre, annál megsemmisít öbb ez a fellépésünk a szerbekre nézve és annál kevesebb áldozatunkba kerül nekünk. Azért csak nyugalom és bizalom, nincs semmi okunk sem kishitűségre, sem rémlátásra. Ha Szerbiában érdemleges ütközeteink lettek volna, minden cenzúra ellenére is tudomásunk volna róla, mert nagy ütközetek sebesültek nélkül nincsenek, a sebesülteket pedig a cenzúra sem tarthatná vissza, azok megtöltenék kórházainkat, amelyek ez idő szerint hála Istennek még üresek nemcsak Szegeden, haném .más nagyobb vidéki központokban, is. Mi itthon maradottak végezzük tőlünk telhető nyugodtsággal: dolgainkat, mert ebben a háborús világban fokozott polgári tevékenységre van szüikség, miután az itthon: levőknek Legalább részben kell pótoln.iok a harcba vonultak .munkáját is. Csak nyugalom és ne izgatódjunk, hazánk sorsa és ügye jó kezekben van, .haladunk a biztos és végleges győzelem félé. A háború és a kávéházak. A kávéházaknak ia társadalmi életben többé-kevésbé jelentős szerepük van még nyugalmas időkben is. Jelentős szerepük különösen fontossá válik olyankor, amikor nagy gazdasági életbevágó politikai1 és korszakalkotó külpolitikai események vannak napirenden. A kávéházak, — ezek a szociálisan magyar portyázó helyek, — ilyenkor teljesen megváltoznak. A szerény vendéget, aki máskor 20 krajcárjáért megissza a maga kapucinerjét és elolvassa négy-öt kedvenc lapját, most egyszerre a világesemények központjába zavarja a kávéház. A kávéház és a háború, két elválaszthatatlan tán most. Nem; a háború ragaszkodik a kávéházhoz, hanem fordítva. A kávéházba jönnek legelőször a lapok jelentései a harctéri eseményekről; ide hozzák azonnal a rendkivü'li kiadásokat, az uj táviratokalt. A kávéházba járnak az itthon maradt katonák és ezek asztala mellett ül .mindég egy-két kávéházi kém, aki kihallgatja, ihogy a tiszt ék miiit tudnak és néhány pillanat múlva a kávéházakat tele kürtölik vele, elferdített, megnagyított és. irtózatos hiteles formában. Ezenkívül azt sem lehet figyelmen kivül hagyni, .hogy a .kávéházakba járnak most az eddig inkognitóban tartózkodott diplomatáink, hadvezéreink, külpoiitikusaink, geologiai, geneologiai és geográfiái tudósaink. Ezeknek, mindnyájának meg van a saját külön véleménye a háború fejleményeiről és bombázni képesek, ha mások el nem ismerik annak helyességét. Illusztráció kedvéért egy beszélgetést iktatunk ide: Kávéházi külpolitikus (a kávéházi diplomatához) : Nem kell. Oroszországtól megijedni, Próbáljon csak mozdulni az a piszok óriás, mindjárt rálép a tyúkszemére Ázsia Angliája, a fürge kis Japán! Kávéházi diplomata: Maga most az egyszer, — engedje ímeg barátom, — de imost az egyszer téved! Japán nem bánthatja Oroszországot, .mert a Junájtid Stétsz-szel gyűlik meg a baja. 'Köztük régi az ellenségeskedés a Csendes óceán heggemoniája. miatt. Kávéházi külpolitikus: Maga hájem, ember. Ezt nem hittem' volna, hogy ennyire tájékozatlan. Nem olvasta talán, — .mert. ugy látszik, maga csak az újságokból beszél, — hogy az Egyesült Államoknak Mexikóval van baja. Hisz még be sem fejeződött végleg a mexikói ügy, hogyan kezdhetne ki Amerika most Japánnal. Kávéházi diplomata: Kedvesem, maga direkte .hülye! Azaz párdon, nem ért a dolgokhoz. Mexikó most kénytelen békében lenni, mert Uruguay és Paraguay lázong. Kávéházi külpolitikus: Hehe, hehe! De maga rnieg azt tisztiéit majom ur, nem tudja, hogy Chilié és Equador Mexikó mellé állt. Kávéházi diplomata: De ami ennél fbntosabb: .Brazilia, Columbia és Haiti szigete Uruguayval és Paraguayval tart. Ezenkívül még azt is tudomására hozam, hogy Canada, ha megpukkad akkor is: Canada, az angol ienhatóság alatt lévő Canada, az Egyesült államiNDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN Vendéglőben _ ^ \%.'é KAVÉHAZBftN SZT. ISTVÁN ™ ÓVAKODJÉK • FOxxwkerexkedéslxo ^ UTÁNZATOKTÓL!! CsemtqeOil ttben fl U P I 3 IH 3 I 31 3 Stf L !• at