Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-14 / 200. szám

« DMűMAJGYATtORSZÁG Szeged, 1914. augusztus 14. Ss mokka! fog egyesülni és elszabadul Angliától. Kávéházi külpolitikus (a feliéhez kap, fel­ugrik és körbe kezd szaladni): Canada is, Üa­nada -is, azt nem tudtam. Végeim van. Estére hadat üzenek a kaszirnőniek! ^.>.ü«anaaaaiiBBaa»BBaBaaaaiiaiB9aniaaBHaas«B9iaBCiiB2ei. Egy bolgár mérnök a Monarchia hadseregében. (Saját tudósítónktól). iMünebtinből teg­nap egy ,magyar szolbrász ós: egy 'bolgár gé­PÓszmréniiök jött Szegedre. .Katona-vonaton, Mok-sok átszállás és 'fáradtság után, a szobrász ina vé.gre jelentkezhetett brih ivó-jegyé vei a h adkiegészitő-parain esnidksáigmál. A bolgár gé­pész-mérnök a münoheni műegyetem lasszis­tense, végig bareolta a balkáin bábomr. s most beállt — a monarchia hadser egébe, — Németországiban — mondja a bolgár mérnök, nagy volt a lelkesedés már a. moz­gósítás első híreire. Mikor a monarchia el­kiildötte Szerbiánalk a demlarcheot, azt hi­szem sehol sem vártáik föilbsigázot.tabban a választ, mint éppen a német földön. A mün­cheni ,,'Sipitzl)iirgerek" iaznap szokásaik elle­nére sokáig virrasztottak, lelkesedve várták az ujabb és ujabb béreket. Miikor a német csapatokat is mozgósították, pontosan vonul­tak he az emberek, amint azt előirt®, a merev ,:papi.r iforma." .Az első mozgésitási napom, a behivottak mindegyike felöltötte mundérját. Mindem tartalékos katonániák felszerelése a hadkiegészítő parancsnokságok épületében .külön-külön fiókba van elrakva. A fiókom raj­ta a .név, tehát beh ivrásikor miniden a legna gyabb rendben' ós pontosságigiaI törlténük. Ál­talában az a vélemény, hogy (kulturibarc az, amit .immár nemcsak az ázsiai borda ellen, de aibsinttóli megkótyiagcisojdoitt frjaneiiia esőcse lék éis wiskytől isz-áíkas angol kofák ellen kell vi vniok. A bolgár bőssel való beszélgetés közben a Délmagyarország munkatársa megkérdez­te, hogy mtórlt áll be olyan miaigy kedvvel a monarchia .hadseregébe? — Végig harcoltam az egész balkán há­borút, taihol a .szeribek legmesszebb menő per­fidiájáról győződtem meg. Telekül tölték hősi tetteikkel az egész világot, bciltott alkalmuk sem volt jelentősebb ütközetekre. Minden, bolgár tartozik val'amiveíl a szer­böknék, és csak adósságom róvom Is, ba be­állok a — monairclhiia hadseregébe. — Cmtaldzsánál ott voltaim a tűzvonal­ban, egy igolyó homlokon talált. De megakadt a homlokcsontomon, felfutott a kioponyacson­ton, s kijött a .tankomnál. Sok falnimlbeli pajtásom elestén először fejvesztetten tépelődtem, de laEsanklnt meg­szoktam még azt ás, hogy öt hónapig egy árokba feküdtünk. lAiki esiak a fejét .felemelte, lelőtték. iMég tiszta fehérneműt sem vebet-j tünk magunkra, pedig nem .messze tőlünk ott állott a baigázsia-szekér — de moc.can.unk sem volt szabad. Aiz ételt zsinóron szállítot­ták hozzánk. S mondhatom, nem éltünk va­lami fejedelmien. A kiirtok primitív imódcn törtek reánk — mégis legjobban ia lovasoktól féltünk. Erős attakkal jöttek, szájaikban hc.--.z­szn tőrt vicsorítottak, két kezükben pedig fegyverüket maguk eílé tartották. Egy ilyen attak alkalmával1 vala,honnan az ellenség 1110 gii] egry sehrappnelt röpítettek fel, s egy szi­lánkja térdemet érte. Először mit. sem érez­tem, de később sajogni kezdetit a seb s jelent­keztem, hogy „sérült vagyok." Ivét hónapig feküdtem a kórháziban. A bolgár hős, (ki tartalékos kapitány is •Szegedről, Temesvárra utazott. 'Rövidén még igy jellemezte a szerbeket: — A szerbek között sok intelligens ember van, akik négy-öt nyelvet is Díszéinek. De a legkisebb összekajMÍsná! lehull róluk a mű­veltség vakolata — oly vadak és durvák lesznek. HÍREK oooo A „nemzetközi nagy meccs" — Labdarugók beszélgetnek a háborúról. (Saját tudósítónktól.) Két szegedi futbal­lista a háborúról beszélget. — Mit szólsz ehhez .a nemzetközi, mér­kőzéshez? — Pompás meccsek vannak kilátásban. — Csupa elsőosztályu csapat! És micso­da góllövők! — No, no ! Az oroszokat a németek már lestoppolták. Mii most az ő beadásukból cen­terezünk. — Mit gondolsz, kiivédik? — Egy orosz som olyan nagy „liba", hogy ilyen slhuttot kivédjen, merít a lövés beviszi a kapuba. — Akikor az eredmény 5:0 a mi javunk­ra. És Oroszország kiesik az elsőosztályu bajnokságból. A cár sírni fog. — Sebaj! Hanem a franciákat ugyancsak elbunyózzák a „reváns" mérkőzésen is. — U'gy ikalil nekik, minek engedték off­sidra a németeket. 'Most, hogy a gól bent van, jajgathatnak, hogy offside volt, fütyülje le a biró. — Kérlek, Belgium pipogya taccsbiró, későn jelezte a határátlépést a zászlóval. — Anglia? Az egy „pfujj-biró". A leg­nagyobb pfujj-biró, aki valaha nemzetközi meccsen szerepelt. — Azért ne féltsd a .németeket. Elsö­rangu válogatott csapat! A biró kap egy lab­dát, hogy félóráig citerázik a nyaka — s'i! vons piait — a francia kapu felé! — És mit szólsz Montenegró 'kihívásá­hoz? — Kérlek, liadd cl! Hatodosztályu csa­pat! Még egyforma dresszük, tizenegy tri­kójuk sincs. — Mégis nagyon durva játékosok lehet­nek. — Azok? Meccs után biztosan kővel ha­jigálják a. meg a játékosokat. — Nem ártana egy pár rendőrt kikül­deni. — No hallod, oda úgyis csupa tairtalék­játékosokkal megyünk. A rendes csatáraink majd Szerbiának fognak beaidogatni. — Nincs még szükség polgárőrségre ! Budapestről jelentik: Ismeretes, hogy Kmetty Károly dr.( egyetemi tanár a kormánynak ja­vaslatot tett polgári őrség szervezésére. Kmetty elvállalta, hogy önként jelentkezők­ből, az illetők saját költségén poigári őrséget szervez, amely a bevonult hatósági személy­zet helyett ellátja ,i tv.J fen tartását. Tisza István gróf miniszterelnök megköszön fe Kmetty hazafias ajánlatát, de egyelőre szük­ségtelennek tartja a polgárőrség szervezé­sét. — Munkában a jótékonyság. A behí­vót,; katonák családtagjainak segélyezésére az adománygyűjtő bizottság tagjait csütörtö­kön délután fél 6 órára, ihivta össze Rósa Izsó dr. országgyűlési képviselő. Az elnöklő képviselő szívélyesen üdvözölve a megjelent hölgyeket és urakat. Ismertette röviden az értekezlet célját. Egyben kérte, hogy Vég­maii Ferenc d'r.-nál jelentkezzenek gyűjtő­ivekért a működni kívánó hölgyek. — Adománygyűjtés tekintetében két részre kívánom osztani a várost — mondta Rósa. —> A Nagykörúton kívülire és belülire. A Nagykörúton belüli körzet a nőké lesz. a Nagykörúton kivid pedig az értekezletre meg hívott törvényhatósági bizottsági tag urak lesznek szívesek gyüjlést indítani. A liölgy­bilzottság tagjai kizárólag a belterületen fog­nak munkálkodni, úgyszólván meghatározott kis körzetben. Gyűjtői veket osztunk ki, azo­kat, akik már adakoztak, nem fogjuk újból terhelni. A megjelent hölgyek és leányok a Íréül területi utcákat nyomban el is vállalták, ket­teséve! és- lepecsételt gyüjtőivekkel .fogna* megjelenni az adakozóknál. Az értekezleten,j a következők voltak jelen: Rósa Izsómé dr.-né, Kiss Mórné, Klein Mórné dr.-né, Sirsioh György né dr.-né, Szi­vessy Lehel dr.-né, Szele Róbertiné dr.-né,­Holló Saimuné dr.-né, Kőhegyi Lajosné dr.-1 né, Reuter Mórné dr.-né, Salamon Klári, Fo-I nyó nővérek. Rósa Izsó dr„ Holczer Emil, Végiman Ferenc d.r„ Kószó István dr., Papp Róbert dr., Becsey Károly dr, Szeles József] dr. — A városok és a háború. Sándor János belügyminiszter ma rendeletet küldöli valamennyi városi és megyei törvényható­ságnak, amelyben a háborús állapatok miatt] a folyamatban levő beruházások elhalasztá­sára hivja föl a városokat és megyéket. A rendelet, amely hosszú oldalakra terjed, elő­ször is. a "legszélső határig való takarékos­ságra inti a városokat, amit ugy határoz meg a miniszter, hogy csak a feltétlen szükség-] leteket elégítsék kj. Kölcsönök felvételé: a háború tartama alatt egyáltalán .nem hagyja jóvá a miniszter, legföljebb csak akkor, ha szükségleteinek fedezéséről más módon, gon­doskodni nem tud és ha elfogadható leöli csömajánlatot mutat föl a törvényhatósági város. A költségvetési kiadásokat, ha azok magánosok károsodása nélkül elhailaszthatók, szintén, e'l kell halasztani. Nem lelhet megál­lapitaui és kiutalni uj tiszteletdijakat és pót­lékokat és segélyt is csak azoknak lehet ad­ni, akik kétségtelenül rászorultaik vagy ha a kenyénkeresőjüket behivták. Mindennemű fizetésemelést mellőzni kell. Az üresedésben levő állások közül csak azokat szabad betöl­teni, amelyeknek betöltését a törvény liutár­idöhöz köti. Végül figyelmezteti a miniszter a várost, vigyázzon arra, hogy az üzemek mérlege az alkalmazottak létszálmának csök­kenése ellenére ne rosszabbodjék. Tartózkod­ni kell minden elkerülhető kiadástól, de egy­ben törekedjék a város arra, hogy a hasznot­hajtó vállalatok jövedelmezősége megmarad­jon. LACHER JŐZSEF| bőröndös és finom bőrdiszmüvek készítője ffápász-uua 12. SZEGED, IskoMa 14­Prófétával szemben. — Brauswetterórással szembefl. Szegeden és a délvidéken hiány?' pótló, teljesen modern berende-. zésü böröndüzlet és műhely­Raktáron saját készítésű, valamin' külföldi utazócikkek és bőrdlsí' műárú-különlegességek. Javítások és rendelései? elfogadtatnak. Telefon: 12—59. Telefon: 12—59­(TSrvényai v6tf|sgy.) Szabadalom REITTER OSZKÁR nagybecs­kerekl főkapitány, fajbaromfi­tenyésztőnek nagyszerű talál­mánya a T „PATKANIN" w patkányirtó szer (nem méreg). mely emberré és házi állatokra nem ártalmas Biztos epedménqért Jótállás t i adag ára 2 korona. Kapható utasítással és felvilágosítással együtt a PATKÁNIN-gyár szegedi képviselőjénél: WOLf KAROLY Boldogasszony-sugárut 5. szám, aki a szakszerű irtást is elvállalja jótállás mellett. Ungár Benő szállító Szeged, Jókai-utca l. sz. Telefon 34. I ——————————————" ,j üutorszállltásokat heOJI ben és vidékre, bgr*ÜÍ tározást száraz rajd^ helyiségben eszkÖZ^É

Next

/
Thumbnails
Contents