Délmagyarország, 1914. augusztus (3. évfolyam, 186-217. szám)

1914-08-14 / 200. szám

ZTUS 13. Vissia Postavonat tiO't érk. 1 455 érk. 5 4Í í ind. a 3| érk. s 3*8 érk. g 3Ü - •>•• t » S 2* ind. s te o ombovár. Vissza Postavonat 4011 érk. 703 érk. 624 ind. 5« érk. 536 érk. 453 n 423 ind. 328 érk. 3 OS érk. 233 ind. 1 55 érk. 1 32 érk. J 09 n 12*3 » H29 n 10*« »J 947 nd. 9 oű idék. Vissza Posiavonat 4315 Tk. nd. rk. rk. íd. rk. rk. íd. rk. íd. 92£ 9121 83 821 72* 712 S 6*2 -S 622 5 53* t 5l)(i 5 450 I 33" .a p 2°J ] 09 1249 123' 12<«| (Wien). Vissza 'ostavonat >3 1 189 322 322 322 3221Í 212! 222 121 121) 122 2Ü 2211 221 9*Í 9**1 93j 9« 85 827| 759 . 7 » 701 6*1 líl'ö 637 1—Ikt 617 iibLS 5-M) oih 1 039 í.ü 5*: Ost* 42Í 0221 42 944: g 42l 922' g 2 " 922(1 8*2lS 3-2 Bai|S 322 1 2& 92. 222 122 Ili 122 1222 1121 322! 322' 7*2.1 722 347. 322| 522' isij 111 too lOT l01 }44 256 101 10Ü| Szcrkes.r.tCv.é; Káráaz-stca 9. TelÉo.'iw,: 3-05. Esy-tti. sxáat ára 1» fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12 negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.— negyedén-e K T— egy hónapra K 2 40 Szeged, 914. íll. évfolyam 200. szám. Kiadóhivatal Kárász-utca Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. P ntek, augusztus 14. Anglia hadat üzent a monarchiánál;. Bécsbö 1 jelentik, augusztus 13-iki keletlel, hivatalosain: — Sir Móric de Bünsen britt királyi nagykövet ma megjelent a cs. és lkat. -közös 'had ügyjmÜni sz té rkun ban és kijelentette, hogy Franciaország Ausztria-Magyarországgal háborús állapotban levőnek tekinti magát, mert Ausztria-Magyarország Franciaország szövetségese: Oroszország ellen háborút visel .és Franciaország ellenségét, a német' birodalmat támogatja. Egyúttal kijelentette a britt királyi nagykövet, hogy tekintettel Franciaország magatartására, Nagybritannia a monarchiával is hadi állapotban levőnek tekinti magát. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Monarchiánk tehát újra egy er!v»!esteienül töllépö ellenséggel ál: szrmbcn. Szárazföldön abszolúte kintetbe Anglia, nem jön telem a Földközi-, illetve öz iött --a~m - - „.V..VW.4-, .U..IVC At'anti-tcngeren ad nehéz dolgot. A kalóz nemzetre jellemző, hogy e hadüzenet előli már üidőzni próbálta egyik-másik hajónkat, gondolván, hogy igy könnyebben ki fejtheti briganii munkáját. Anglia hadüzenetének legérdekesebb pontja kétségtelenül az, amelyben mint befejezettet említi, hogy Franciaország £ monarchiával hadiállapotban v,an. Hivatalosan tehát Anglia adja tudtul ugy nekünk, mint az egész világnak, hogy Franciaor szaggal háborúban állunk mi. E bejelen lés formája tudniillik leplezni akarja azt, mintha nem a franciáik léptek volna föl kegyetlenül a monarchia védtelen alattvalói ellen. Olaszország megtévesztése a cél, — az entente hatalmak azt remélik, hogy a történték után Olaszország mindvégig semleges fog maradni. Természetesen az entente csavart észjárása hiábavaló. Ma, a mikor az entente mindhárom állama harcban áll a hármas-szövetség két hatalma ellen, a harmadik nagyhatalom — Itália — sem maradhat tétlen és hogy milyen ok és jogcímen lép föl fegyverrel is, mint szövetséges, az csupán részletkérdés. Meg kell állapitanunk, hogy ma éjfélig a monarchiánk a következő államokkal van hadiállapotban: Szerbia, Montenegró, Oroszország, Anglia és Franciaország. Németország pedig: Oroszország, Franciaország, Belgium, Anglia, Szerbia és Montenegró. Amikor e sorok megjelennek, talán még egy államnak üzen hadat a német birodalom: Portugáliának. Ez a papírforma szerint súlyos helyzet azonban csak ideiglenes, mert egész sor hadüzenet következik még. Meg állapitható, hogy ellenünk legföljebb csak Görögország jöhet és nem ;gy olyam jelentés érkezett, melyek szerint Görögország élelemmel és csapattal támogatni kész Szerbiát 'és Montenegrót. Azok az államok, amelyek minden valószínűség szerint föllépnek, a következők: Bulgária, Románia, Svédország és mindenekelőtt Olaszország. Rendkívül érdelkeltek még sziintén a monarchia és Németország oldalán Japán, az Egyesült-Államok, Hollandia, sőt — Kína is. A legközelebbi idő igazolni fogja, hogy a szövetság diplomáciai munkája tökéletesen segiti katonáink fegyverét. Budapest, augusztus 13. (Hivatalos jeelntés, érkezett este 8 ó. 40 perckor.) Az észak-keleti hadszintéren egy zászlóaljból, több kozák szotnydból álló csapatot, melynek több gépfegyvere és 12 ágyuja volt, visszavertünk, olyannyira, hogy az ellenség megfutamodva vonult vissza a határtól. Azonfelül több kisebb orosz osztály, mely a határon megkisérelte a betörést, csapataink közeledtére visszavonult. A délkeleti eseményekről a még kívánatos titoktartás okából konkrét adatok ma sem bocsájthatók nyilvánosságra. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Az a türelmetlenség és várakozás, a mely a közönség körében kivált a déli harctér eseményei iránt megnyilvánult, azt eredményezte, hogy különösen a vidéken a valószínűség látszatával kérkedő híresztelések terjednek el 'és találnak sok helyütt hitelre. Ezzel szerűiben illetékes helyen ismételten figyelmeztetnék hogy az olyanféle hirek, .melyek nagyobb eseményekről szólnak, minden alap nélkül valók. Vonatkozik ez ugy a győzelmi, mint a veszteségi hírekre egyaránt. Egyben ugyanazon illetékes helyen újból kijelentik, hogy a déli harctér nagyobb eseményeiről mihelyt ezek bekövetkeznek, a nyilvánosságot haladéktalanul és hitelesen tájékoztatni fogjuk. A német—belga, a német—orosz és a német—francia harcterekről ma semmi nagyobb dologról nem érkezett hir. A franciák helyzete rendkívül komoly. A francia hadvezetőség egész a mühlhauseni csatáig bízott abban, 'hogy a németek északi előrenyomulását behozza a déli oldalon. Innét magyarázható, hogy délen olyan erővel törtek be a franciáik Elzászba, ahol tőrbe csalták őket. A németek a kellő ponton és a kellő időben megállitották az ellenség előrenyomulását, ugyanakkor felülről délfelé haladó irányban elvágták — legalább részben — a francia területre való visszavonulás utján, azután megindult és most is folyamatban van még az az akció, amelynek végső célja a francia seregnek északról dél felé való leszorítása. A franciák kénytelenek lesznek benyomulni Svájcba, mert csak arra szabad még az ut és a németek nyomon követve őket, ott lefegyverzik. Ugyanígy történt 1870-ben is, amiből a francia hadvezetés azért nem vonta le a tanulságot, mert megzavarta a belgiumi előretörés. Itt említjük .meg, hogy egy előkelő török diplomata ugy nyilatkozott, miszerint még egy hónap is eltelik, amikorra Oroszország befejezheti az általános mozgósítást. Akkorra, illetve jóval előbb, ínég Törökország is föl tudja vonultatni ázsiai mozgósított erejét.