Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-07 / 159. szám

MLM AGY A ROÉSZM Szeged, 1914. julius 1. töltött egy kis időt. Péter várira való tovább utazásakor azzal a vonattal akart utazni, a mellyel az elhunyt Ferenc Ferdinánd trónörökös is utazni szándékozott. Minthogy azoníba.n nem akart egy vonatot használni a szerb trónörökössel, elhalasztotta Bécsből való elutazását. György trónörökös, .amikor ezt megtudta, személyes sértést látott Ferenc Ferdinánd főherceg eljárásúiban és efölött való tfefliliáborodásában fenyegető kijelentéseket tett a főherceg ellen. (Az idézett lemibergi lap azt jelenti még, hogy Pribicsevics Milán szerb őrnagyon kivid, akii bizalmas barátja és hive az egykori szerib trónörökösnek, még öt szerb katonatiszt van komprőm Utálva a yszdpajevói gaztettben. Zimonyban is fogtak egy merénylőt. Zimonyban szintén letartóztatták egy merénylőt. Mivel a nyomozásnak erről a szenzációs uj eseményéről Szerajevóból nem kaphattunk értesítést, telefonon fölszólítottuk a zimonyi rendőrséget. Összeköttetést kértünk a zimonyi rendőrfőkapitánnyal, aki kérdésünkre megerősítette, hogy tegnap este csakugyan történt egy letartóztatás Zimonyban. Az elfogottat Popovicsnak hívják és Szerajevóba való szerb ember. — Mi ellene a vád? — kérdeztük. — Az a vád ellene, hogy közvetetten részes a szerajevói merényletben. Most folyik a kihallgatása, de a vizsgálat érdekében erről nem nyilatkozhatom. — Hogyan fogták el Popovicsot? — A zimonyi pályaudvaron tartóztattuk le, ép akor, amikidőn a belgráái vonatra akart felszállni, hogy Szerbiába meneküljön. — Történt-e még egyéb letartóztatás is Zimonyban a szerajevói merénylettel kapcsolatosan? — Több szerbet letartóztattunk itt az elmúlt napokban, de ez inkább csak preventív intézkedésből tőrtént. Angol hang a monarchiáról és a montenegró - szerb unióról. Anglia és az angol sajtó most újra bebizonyította, hogy a monarchiának igaz barátja. A londoni Daily Graphic legújabb száma ezt írja: Ha alaptalannak mondják is a párisi Figaro jelentését Szerbia és Montenegró uniójáróP, még sem föltétlenül valószínűtlen, hogy ez az egyesülés a legközelebbi időre van tervezve. Szerbia és Montenegró nem volt mindig szerelmes egymásba és most is bajos elképzelni, hogy a feketehegyek lakóinak büszkesége és dinasztikus érdekei tartósan megalkusznak ,az unió gondolatával. Ha mégis létrejön Nagyszerbia, ezt nem lehet annak tulajdonítani, hogy a feketehegyek harcias lakói túlságosan becsülik a síkságon lakó disznótenyésztő sógort, hanem csak annak, hogy mind a kettő még sokkal inkább gyűlöli Ausztria-Magyarországot, mint egymást és mindakettő kapzsi vágytól pislogó szemekkel néz a boszniai szerb irredenta mozgalomra. De Ausztria-Magyarország nem az egyetlen ellenség és Bosznia nem az egyetlen tárgya a nagyszerb'vágyakozásoknak. Elérkezik a Bulgáriával való leszámolás napja is és akkor az uniónak minden erejére szükség lesz. Ezenfelül az unió utat nyitna Szerbiának a tengerhez is. Remélhető azonban, hogy Szerbia, mielőtt terveit megvalósítja, lépéseket tesz arra nézve, hogy tisztára mossa magái minden közvetlen, vagy közvetett felelősség alól a szerajevói tragédia ügyében és minden agresszív terv vádjától is, amelyet ez a merénylet szolgál. Ha ez nem történhetik meg, akkor Ausztria-Magyarországnak joga lesz szembe helyezkedni az unióval. A nagykikindai orvos tragédiája. — Agyonlőtte a feleségét, aztán öngyilkos lett. (Saját tudósítónktól.) Szomorú és megdöbbentő családi tragédia történt 'ina reggel Naigyiki'kindán. A város egyik tehetséges, közkedvelt fiiatal orvosa. Márkus Leó dr. agyonlőtte a feleségét és öngyilkos• lelt. Tegnap este az orvos anyósa sürgönyt kapott Márkus doktortól. A sürgönyben csak ennyi volt: Mama! Üljön vonatra és tüstént jöjjön Kikindára. Nagy bajban vagyunk. Leó. Az úriasszony azonnal vonatra ült s ma reggel megérkezett Nagykikiinidára. A pályaudvarról kocsin 'hajlatot t veje lakására Márkus dir. az Uni-utea 23. sziámit házban lakott. Az öregasszony rémülten nyitott he a lakástba. Az ajtókat tárva-nyriibva találta, cselédet nem látott sehol. Keresztül ment az előszobán, a rendelőn, alig-alig mert benyit ni a hálószobáiba. Percekig állott az ajtó előtt, inig végre benyitott. Irtózatos látvány fogadta. A leánya ott feküdt az ágyon át lőtt homlokkal, mellette az ágy szélére dől re Márkus Leó, holtan. A fehér ágynemű át meg át volt itatva vérrel, a párnákat megperzselt'!1 a revolver tüze. Az orvos anyósa kétségbeesetten kiabált segítségért s csakhamar több orvos is érkezett a lakáslba. Segíteni azonban már nem lehetett ia szerencsétlen orvoson és feleségén. Mindketten m:,r órákkal előbb .kiszenvedtek. Megállapították, hegy az orvos még az éjszaka folyamán emelt fegyvert maga és fiatal felesége ellen. Az asszonyt, .mielőtt, agyonlőtte volna, chloroformmal elaltatta, hogy ne szenvedjen. Márkus Leó dr. jól célzott. Egyetlen golyóval ölte meg az asszonyt s egy golyó elég volt neki. A szobában, szépen egymás mellé rakva az asztalra, öt levelet találtak. Az egyik Sebestyén Eimil dr. ügyvédnek volt citnezve, csak ennyit tartalmazott: — Muszáj volt igy tennünk! A többi levél sem ad semmi felvilágosítást arról, hogy miért követte el Márkus a borzalmas tragédiát? Az orvos és felesége, egészen bizonyos, közös elhatározással mentek a háláiba. Vasárnap reggel iMárkusné felmondott cselédeinek, kifizette s rögtön el is küldte őket. A szobaleánynak azt mondta, hogy el kell utiazniiok külföldre. Mikor aztán egyedül maradtak a lakásban, megírták ubólsló leveleiket, az asszony befeküdt az ágyba és meghaltak. Hogy miiért, senkii sem tudja. A tragédia a városiban mélységes megdöbbenést keltett. Márkus még fiiatial ember volt, nem is oly rég körűit Nagykikiindára. Haimar megkedvelték s rövtiid hónapok multán imár közikedvelt, keresett orvos lett. Nagy prakszisa volt, az bizonyos, hogy anyagi b ijokkal netoi küzdött. Fiatalember korában szívesen fordult meg a kákindai társaságokban, minden mulatságon részt. vett. Félesztendővel ezelőtt, nősült meg. A feleségét nagyon szerette, a legboldogabb családi életet élte. A Délmagyarország tudósi ója Nlagykikindán beszélt Márkusok egyik ismerősével, aki a következőket mondotta el a tragédiáról: — Márkus harminc, harminckét éves le; betett. Tehetséges, ambiciózus orvos volt, aki szép prakszissal dicsekedhetett® A legelőkelőid) családoknak volt háziorvosa. Fél esztendővel ezelőtt nősült, egy nagyon szép hívási, leányt vett el feleségül. Nagy hozományt kapott. A husz éves fiatal asszony nagyon szerette az uirát, a legboldogabbán éltek, m,ig Márkusné imog nem betegedett. Valami halálos, gyógyíthatatlan betegsége támadt, azt hiszem, ezért haltak meg mind a ketten. Az orvos megállapította, hogy niincs segítség, a férj pedig nem akarta túlélni felségét, Hogy mi baja volt Márku sóénak, senki sem tudja. A férj kitűnő orvos volt* .bizony OS, hogy tudta: nem segíthet a fiatal asszonyon világhírű professzor sem. Ne® * hívta él egy kollégáját sem konzullárióra. Megcsókolta az asszonyt — a férj, és — 82 orvos kloroformmal altatta iel, hogy ne fájjon neki a golyóütötte seb. Aztán .agyonlő" te magát . . . Tudósától)k beszélt Nagykik/inda rendőrkapitányával is, aki a kettős öngyilkossági"01 ezeket mondotta: — A tragédia ma, éjjel fél egykor történt, Márkus nagyon szerette feleségét és nem tudta elviselni, hogy az asszonyt betegség kínozza. Ezért 'történt a kettős öngM1' kosság. HÍREK 0000 Az igazi pórisi sikk A párisiak nagyhírű irója és rajzolóJ8' Sem a JournaUban érdekes kis apróság® irt az igazi és hamis sikk-ről. Ez a cikk maga frappánsul találás voltával érthető * tünést keltett a legelőkelőbb párisi körökben épen ugy, mint a tengerparti modt®8 strand,fürdőkben. Az érdekes cikkee-kiét nem kevésbé érdekes kép illusztrálja, egyik kép egy madárijesztő, — mely a i®* tani női divat minden jellegzetességét vis®1 ; a minden irányban hajladozó kalapot fel k rimáival, .melyről pár bus kakastoll iiite£e lefelé, a niagy kiyágáisu gallért, a rendet®.; semmi öv által nem lekötött, majdnem ® jatlan blúzt ós az elől feltüremlett szokny8 ; A másik képecske egy nőt ábrázol frtá1' sapkával >a ifején, mely ímelíé néhány b1'2^ kalász van tűzve, uhaikaa és testtartás8 ' mai szépségideálnak felel meg. Jobb lá;t) előre nyújtva s azt a nagyujjra tá.m'as2 ja. • Sem ezt mondja: Nem tudom felfog hogyan tarthatná magát. Párásban hossza ^ ideig a legrosszabb .izléls divatja. Ez 0881 inu.ló jelenség lehet. A párisi nőnek sok igazibb érzéke van az igazii elegáncia ir8 ^ semhogy .hosszabb ideig tévúton vezette; magát. A rossz izlés miteroibái belelopó2'. ^ .szervezetéibe, de már kezdenek mutatkozó1 ^ jelek, hogy hamarosan kiheveri a bajt. , IflS" nősz ,és Ízléstelen toalettek száma nap1' naipra apad ós annak a reménynek lehet sankint kifejezést adni, begy valam®1"^ ízléstelen toalett, hova-továihb belekeni! , eltévelyedések muzenmába. Reméljük, elmultak azok a napok, amikor a 1)0 ^ lámpaernyőknek és májusi fáiknak Ölt°2 láttuk az utcán sétálni. , Az Ízléstelenség .maradványait ^ majd hajóra lehet rakni s átvinni Vala"11 tengerentúli birodalomba, ahol a szeroc8^ asszonyok nagy kedvtelést fognak azfk1^ találni. Csudálatos, hoigy az Ízléstelenség'1 v az az epidémiája az 1910., 1911. és 1912. utóm következett be, mely óvektlien az 'Fj. ós a szép divat a legmagasabb nivón ;l Sein szépen irja meg itt az 1912. évi div8 j. melynek hatása alatt Forain ezt a ® mondó kijelentést tette: „Rettenetes, ní'jÉ^ nek többé csúnya asszonyok!" Oly széP hatása volt az akkori divatnak. Mindé® <S ^tfő /