Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-07 / 159. szám

Szeged, 1914. julius 7. DÉLMAGYATlOttSZÁé i tó' ur t.W"* < xajt. napi® k, bfe azrtkaD nsáÖ n á'10' divfe • szeP1, ffl.it áljlban az évben Pánik eleganciában ós épségben produkálna tudott, az mind lát­ható volt a francia tengerparti (fürdőkben & az emberek az őkzá szezon megkezdése e'őtt, mielőtt onnan szétszóródtak volna, az fegánciának valóságos .apotlheozisát láthat­ták. Egyes toalettek valóságos diadalai vol­tak a divatnaw. Emlékezetemben él — írja Sem — egy hölgynek a képe, akit akikor lát­tam, inakor a part felől közeledett és a szél feen haladva ruhájának fodrai oly (gyönyö­rűen (fogták körül, mintha ö lett. volna a győ­riem .istennője. Ez volt a .görög szépségideál Páiriki ízléssel átszőve. Dehát jött a tangó az ő sok elcsavarodá­?val, nyak,ater,kert, deformáló mozdulatával ? ezt. az Ízléstelenséget átvitték a divatra ls- Az utolsó kiét év divatja képes arra, hogy Ízléses embert a kétségbeesésbe űzze. A M'itii.kusok teljes joggal bírálják és leszól­•'ák ezt a divatot. A női toalettnek mindig fflüremeknek kell lenni, nem pedig olyas va­'fflftinek, ami ma. Jöjjön tehát az uj divat, fflj'.iön mielőbb, legyen szép ék feledtesse el d'lihVk a ma ízléstelenségeit, szortielenségeit hóbortjialt. A női szépség érdekében kell, lügy ez az ujabb divat minél előbb bekö­stentsön! - Gyászistentisztelet. A szegedi evan­"s templomban vasárnap délelőtt 10 fekor gyászistentiszteletet tartottak. Ferenc 'tolivándról Thornay József lelkész mondott ^kzfbrstódet. - Kit jelöl a Katholikus Kör ? Az kerületi képviselőjelöléssel, hétfőn dél­,'an bizalmas értekezlet keretében foglalko­fe a Szegedi Katholikus Kör is. Mivé! azon­11 a Kör alapszabályainak értelmében nem J'fezállhat, a tagok csak „beszélgetés" foly­t.?tak a közeli választásról. Egy ujabb kele­. v'álasztmányi határozat ugyanis kimond­' aogy a kör tagjai a társadalmi alakulá­. kat figyelemmel kisJDietik és ezekben tet­fesük szerint állást foglalhatnak.' E beszél­fesek sorári természetesen arról beszél­feek, hogy kit kellene jelölni az első kerii­['ben, olyan képviselőjelöltül, aki már sze­feteségében kifejezésre juttassa a Katholi­fe Körhöz való tartózását? Az egybegyűlt jfek Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök fe lenö egyetemi tanár, Gerliczy Félix bá Taschler Endre városi főjegyző jelölt­et emlegették. Mint azonban hiteles in­Ifedcfó alapján értesülünk, ez az eVtekez­beszélgetés határán tul egyebet netn jej;feedett és igy a munkapárt hivatalos |j|í'"'Jével Rósa Izsó dr.-ral szemben a Katim r ellenjelöltet ez idő szennt még 6111 állított. ,„ A függetlenségi-párt jelölő-gyülése. (>n délután tartotta meg a Szegedi Ka­^ ^endéglő-ihel ylségében a szegedi füg­l^^gi és 48-.as párt képviselő-jelölő gyü­c^' Az iilékt hat óraikor nyitotta meg Be­\ 5ároIy ('r-> a-ki röviden kifejezést adott % , az óhajtásnak, hogy a megüresedett %6 a,; felületben a párt jelöltet kiiiván álüta­trly[t h'yiilék viharos hangulatiban indult meg, ljv teeve látható volt, Imgy a munkapárt jelöltjével szeml>en szegedi ember texikáztatja sem a nevét, -sem teki'nté­01 ' gyűlésen Magyar József indítványa kifeán azt határozták, liogy három tagú feigot jelölnek ki, mely a központi párt ifefeégétöl hivatalos jelölt állítását fogja felfe' A Hjelölt bizottságba azonban többen ffefezték háromnál, akáik Ikeddien Buda­fy n> utaznak „nagynevű" hivatalos jelölt­' A jelenlevők között volt Dobay Gyula te, aki azt indítványozta, hogy iha nem kap­nak függetlenségi jelöltet .som fenn, .sem lenn, ugy pártolni .kell (minden más jelöl­tet, csakhogy megbontsák a szavazatok ará­nyát s megbuktassák a munkapárt hivata­los jelöltjét. Valihom István indítványára azonlban kimondta a gyűlés, hogy a párt csak függetlenségi jelöltet támogat. Szeless Jó­zsef dr. arra intette a pártot, hogy marad­jon távol minden felekezeti harctól s ,inkább passzív álláspontot foglaljon el. A gyűlésen felszólalt még Lipkay Kálmán dr., Tóth Im­re dr., Söreghy Mátyás dr., Magyar József ós még sokan mások. — Feministák forradalma. Nagy napja volt hétfőn a szegedi feministák egyesületé­nek, mely rövid fennállása óta mozgásbS hozta a női társadalom értelmiségét éis Sze­geden kitűnően betöltötte azt a hivatását, hogy a nők kenyérharca és politikai küzdel­me iránt a legteljesebb érdeklődést ébresz­tette föl. A feministák mostani forrongásai egy indítvány idézte elő, melyről már napok óta beszélték a városban s mely ma végre tárgyalás alá került. Tudvalevő, hogy az egyesület első elnöke, Jóny Lászlóné, Sze­gedről való végleges elköltözése miatt meg­vált állásától. Az egyesület tagjai uj elnö­köt kerestek és Re ők Iváinné úrasszony sze­mélyében állapodtak meg, akihez bizalma­san kérdést intézlek, hogy elvállalná-e az elnökséggel járó bokros teendőket? Reök lYánné, aki a feministák mozgalma iránt a megalakulás óta melegen érdeklődik, vála­szának megadása előtt indítványt terjesztett elő, melyben arra 'kérte az egyesület tag­jait, hogy eddig követett elveikkel részben szakítva, az egész mozgalomnak a maitól el­térő irányzatot adjanak. Az indítványozó úrasszony első sorban is kifogás tárgyává tette azt a tényt, hogy a feministák társulá­sából teljesen hiányzik a valláserkölcsi szí­nezet. Nem ért egyet a szabad szereleim jo­gosultságának s a nők politikai aspirációinak hirdetésével sem; egyáltalában erkölesösebb alapokra kívánná helyezni a mozgalmat és ezért indítványozza, Ihogy a feministák sze­gedi egyesülete, mint ilyien, szűnjék meg lé­tezni, illetőleg alakulion át a Katholikus há­ziasszonyok országos egyesületek szegedi fiókjává. Anélkül, hogy ennek a 'kétségkívül igen eredeti ötletnek az érdeméhez a ma­gunk megjegyzéseit hozzáfűznénk, csupán azt akarjuk konstatálni, hogy az indítvány a feministák egyesületében könnyen érthető elképedést okozott. Az egyesületnek eddigi fennállása alatt igazán nem volt ideje azon gondolkozni, hogy a nő felszabadításáért folytatott világküzdelem sikeréhez elenged­hetetlen kellék-e az, hogy az egyesület már címében felekezeti tendenciát juttasson kife­jezésre? Annál kevésbbé gondolt rá vaíaki, hogy épen katholiku'ssá kellene tenni a moz­galmat, melynek erkölcsi tartalma ellen <1 legparányibb kifogás^ sem merült föl soha. A szegedi asszonyok altaláiban a legnagyobb szerencsétlenségnek minősítették ezt az in­dítványt, mely a feíekezetiség ötletét vitte bele a vallási kérdések fesziegetésétől eddig egészen távol állott mozgalomba. Az egye­sület hétfőn délelőtt tartott választmányi ülésén tárgyalta a nagy izgalmat keltett in­diványt. Az országos egyesület kiküldöttek­kel képviseltette magát a választmányi ülé­sen, melyen a többször emiitett indítvány fölött egyhangúlag és egyszerűen napirendre tértek. Mintegy válaszképen este fél kilenc órakor tagértekezletet tartott a feministák egyesülete a belvárosi óvóiskolában. Ez ai­kalonfmul Gliicklich Vilma, a magyarorszá­gi mozgalomnak ép oly kitűnő előadói ké­pességű, mint szellemes és dus fegyvertáru vezetőegyénisége, nagy közönség jjölenhété­ben fejtette ki azokat az irányelveket, me­lyek a nő felszabadításáért folytatott és az egész világ asszonyait és leányait egyesítő küzdelem erkölcsi tartalmát adják. Az előadó szerint a feminizmus minden ember legsze­mélyesebb belügyének tekinti a vallás kér­dését és tapintatlanságnak tartja az abba való beavatkozá'st. A nők társadalmának vannak szolidáris érdekei,- melyek az egész világon egyformák; a feministáknak épen elég gondot ád az érdekek lelkiismeretes szolgálata és a nők kenyériharcának, vala­mint társadalmi érvényesülésének diadalra juttatása, semhogy felekezeti vitákra alkal­muk és idejök maradna. De nem. lehet azzal sem vádolni a feminizmust, hogy a szabad szerelem jogosultságát hirdeti; hiszen ma már nemcsak a feministák, hanem a jóizlésii férfiak társadalma is elitél.i a férfiak szabad szerelmét és ami rossz és elvetendő a férfi­társadalomban, ugyanez megengedhetetlen a nők társadalmában is. A feministák csupán a nők egyenranguisitásáért harcolnak és azt kívánják, hogy a nőnék is legyen joga csa­ládja eltartásához, Valamint hogy a tör­vénytelen gyermekek anyja ne legyen véd­telenül kiszolgáltatva a társadalom megve­tésével. A brilliáns szónoki képességgel elő­adott, érdekfeszítő filippika nagy hatást kel­tett és a hallgatóság lelkesen megtapsolta érte a kiváló előadót. Gliicklich Vilma után Spády Adel beszélt még, aki a nőtisztvise­lők készülő alakulásával szemben azt fejte­gette, hogy a nőtisztviselők érdekei jobb vé­delemben részesülnek a feministák egyesüle­tének keretein belül, mint külön alakulásban. - Akció Poincaré ellen. Parisból je­lentik: A Gaulois parlamenti összee ikiivés­nől ad liirt, melyek lehetetlenné akarjál: len ni Pioncaré köztársasági elnök oroszországi látogatását, Az a céljuk, hogy julius 14 ón a költségvetés ama megváltoztatása miatt, a melyet a szenátus határozott el mlnitezter­váiteáigot ir.scenálnak, hogy Poincaré kény­telen legyen elhalasztani Kronstadtlba való elutazását és megváltoztatni egész program­ját. Az eglész terv állítólag Jaurés müve. A katonai párt határozott célokat követ: a ka­mara hiazaliságára alkar hivatkozni arra a veszélyre való utalástsal, amellyel minden fontos vita, különösen pedig a'katonai kérdés fölvetése járna most. Az állami r.alson szem­ponitjálból akarják megakadályozni Poincaré elutazását, érintetlenül hagyni a három éves szolgálat kérdését és izolálni ia szooiáliistákat. A Ijanteme egy beszélgetést közöl Pedey tá­bornokkal, aki a három éves katonai szolgá­lat egyik ellenzője s akinek véleménye szerint Franciaország nem bánhatja el a há­rom éves katonai szolgálattal járó megter­heléseket. A három éves katonai szolgálat életbeléptetése nemcsak ujahlb súlyos terhek­kel fog járni, de annyi munkaerőt von el az ipartól és kereskedelemtől, hogy a francia ipar kénytelen lesz idegen munkásokat al­kalmazni. 45 millió franicia képtelen egy ilyen nagy hadsereget eltartaná, Olaszország, a melynek 32 millió, 450,000 felből álló hadse­reget tart, Ausztria-Magyarország 50 millió­ból álló lakossága peöáig csak 550,000 főiből álló hadsereget kénytelen eltartími, ezzel szemben, hia ;a három éves katonai szolgála­tot Franciaországban életbe léptetik, 40 mil­liónyi francia polgárnak közel 700,000 kato­náról kell majd gondoskodnia.

Next

/
Thumbnails
Contents