Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-05 / 158. szám

tg Szeged, 1914. julius 5. DÜLMAGYARORRZÁG $ Utálták ki, Rogy a végizetes imienalianice, a mellyel a szerencsétlen trónörökösnek életét 'legkescritettéik, halálában -is üldözi őt. ®zért nem engedték a martirhaiáit halt hér­^•assBony koporsója után haladni a német császárt, ezért tiltották el a mesebéli három llrvát a tulajdon -anyjuk utolsó -szomorú ut­íat«T, ezért zártáik ki a titkos tanácsosok:, ka­parósok és főrangiuak naigy seregét a gyász­ártartásból. Hja, az etikett! A -trónörökös Pán méhet-ték volna -a nagyurak, de a vele érte vértanúhalált halt herceg asszony ko­l'örsója után már .nem. ,Az is nagy ímegütkö­Zíst keltett, hogy nem rendeltek él országos flászt, csak hatheti udvari gyászt. Szomorú ,®ok biz ezek nagyon. Ugy kell tennie, tey bizonyos körülltmények között a sarki tollárnak élete többet érőnék látszik, mint "'á-lyok és hercegek élete, miiért a sarki bor­(jó nieglhalhalt és sárba szállhat ugy, amint j^i jól esik, ónig a koronás főket -még ha­lk után is üldözi és megcsúfolja legna­tehb ileg-gyülöletesebb ellenségük: a cif­fa «tifcett . . . Dl Gyászistentisztelet a Máíyás-tem­f!| ban- E^enc Ferdinánd, trónörökös és esége .lelki üdveért a hivatalos gyászísten­, eletet ma délelőtt tizenegy órakor tar­Mk a budavári Mátyás-templomban. A si, Sz. alkalmából a templomot feldisziíet­l. ték h a kereszthajóiban katafalkot állítottak föl S'elyet Jrtyolos % pálmák, délszaki növények és gyász kandelláberek öveznek. A katafal­ci elhelyezték a trónörökös jelvényét, a Wu apon a magyar koronát és az osztrák ni 'iy-ságok jelvényeit, a katafalk előtt a te.Mllbotot, a tábornoki kardot és rendjelei 7, arany gyapjas-rend, Mária Terézia­öje> Lipót-rend és Szent István-rend jeivé­UtJ - A főszentélyt feketével vonták be, i^mncsak fekete lepel borította a padokat l)-et e'lső sorban a kormány foglalt he­k\ L..l"ana a főrendiház és képviselőház tag­^,,Koyetkeztek, majd pedig a hatóságok. A r0$ z,steni tiszteletet Csernoch János bibo­lörhjMreegprimás pontifikálta, aki ez alka­^j'^Uz Erzsébet királyné ruhájából ké­cí(j]l Miseöltönyt vette magára. Az abszolu­Wr líornW Károly, Várady L. Árpád és t;iv e°sdnyi Lajos érsekek és Mailáth Gusz­\z j/Mgbar legidősebb egyházfők mondták. 2&riek Bsztelet alatt a templomi ének és Kztojanovics Jenő vezetésével gyász órá két adott elő. Háromnegyed tizenegy «Iöbh kez-dtek gyülekezni a notabilitások, ^e \ JMrlament, majd az ellenzék küldött­N^Var£Zett m'eg- A legtöbben fekete disz­'híj.li-}>an vannak, igen sokan azonban sza­??ösá7b?n- Tizenegy órakor bevonult a %tt g a testőrség, mely kettős sorfala h ei,a templomban. A gyászistentiszteleten &s'bekl képviselő: Sághy Gyula, Ham­László, Földes Béla, Szmrecsányi tote/V, T,< Wnc-nr/i* TV'nfnl V Molnár János, Huszár Károly, Vcr° Pál' Saller István és Malatinszky 'Sg^M jelentek m-eg. A munkapárt nagy h Jeklben vonalit fel, A kormány tagjai, teinj '-itkárok, a főbb 'hivatalok vezetői, ^Megjelentek. Gróf Tisza István a fele; 'Kbm- er!kezett. Eljött a Budapesten időző fi7°'ai testüllet is. A főváros küldöttsé­István képviselte. Ott volt az tete/Mfanács, fíoda Dezső főkapitány és A i ... -í-' • tok A uv"5> OUUU uezso IUtvapriauj' vo m »• Á katáfáiktól balra ültek a nők, 77­föínrtteanné grófné, Apponyi Sándorné o-. :JJadik-Barkóczv Endréné és mások. — Szerbek névmagyarosifása. A szer­bek névmagyarosítása igen nagy mérvet ölt. A magyarországi hazafias érzelmű szer­bek még nevükkel sem. kívánnak közösssé­get vállalni a trónörökös gyilkosaival és igy nagy számiban érkeznek nap-nap után kér­vények a belügyminiszterhez, amelyben az illető szerb hangzású nevüket magyarra ké­rik megváltoztatni. A névmagyarosítás ez­zel uj lendületet nyert. Ugy halljuk, hogy Szeged és vidékén és Torontálban előkelő szerb nevű polgárok is készülődnek, hogy a nevüket megmagyarositsák. — Gyászmise Gerliczy Ferenc báróé t. •A Szegedi Katholikus Nő védő Egyesület ju­lius hó 6-án délelőtt 9 órakor székházában (Korona-utca 18. száim) Gerliczy Fer-Cnc báró lelkiiiidvéért gyászaikét tart, amelyre asz egyesület tagjait ez ultc-n hívja ímelg az el­nökség. — A román kulfurligát ne engedjük be Magyarországba! A romániai kulturliga tudvalevőleg esküdt .ellensége Magyaror­szágnak és egyetlen alkalmat sem szalaszt el arra, hogy a magyar nemzetet megrágal­mazza és lepiszkolja. Ez a romániai kultur­liga a legközelebbi napokban kirándulást tervez Brassóba és ebből az alkalomból me­rült fel a 'kérdés, Vájjon nem volna-e idején, hogy végre az állameszme ellen való akna­munkának vége szakadjon? Nincs semmi bajunk a magyarországi románokkal, velük békében élünk, de a külföldi izgatást eltűrni nem szabad. A szerajevói merénylet intelem lehet erre. Hogy -mit akar a romániai kultur­liga Brassóban, azt nem tudjuk, de meg­mondjuk: csakis a magyarság ellen akar munkálkodni. Mindenesetre tudnia kellene a brassói hatóságoknak, hogy a liga ellensége Magyarországnak és ezért magyar földön semmi keresni valója. Egyébként a ligának az a Bogdán Duitza a vezértitkára, aki a bukaresti Minerva cim-ii lapban azzal vá­dolta meg a magyarokat\, hogy ők gyilkol­ták meg Ferenc Ferdinándck és nejét. Ilyen embereknek a magyar határt nem szabad megnyitni. Ilyen embereknek semmi keresni valójuk magyar földön, ilyen emberek — bánja az ördög — gyalázzanak bennünket, de a határainkon kivül. — A Reichsrath első ülése. Lembergböl jelentik: A Slovo Polsky bécsi jelentése sze­rint a Reiohsrafhot október 20-ára hívják össze. — A szegedi feministák értekezletei. Hétfőm délelőtt fél tizen két órabor a szegődi feministák választmányi ülést tartamaik. Ugyancsak hétfőn este fél kilenc óraikor a halvárosi óvóiskola földszinti termében tag­érte kezlletiet tartanaik a feministák. :Az érte-, kezletein részt vesznek Glücklich Vilma és Spáty Adél ás. — Szent István ünneplése Esztergomban Esztergomiból jelentik: A véres képviselő­testülete Bogisich Mihály v. püspök indít­ványára elhatározta, hogy Szent István ki­rály emlékezetét, a budavári szent Johh-kör­' menetre való tekintetből, nem augusztus 20-án, hanem augusztus 15-én, Nagyboidog­asszoaiy napján ünnepli meig, amikor a bí­boros érsek, Csernoch János dr. hercegprí­más is székvárosában van ©s részt vehet ai ünnepségekben. Szent. István király emlékét több szál fűzi e naphoz, mert 1000. év augusz­tus 15 én Esztergomban történt ,meglkoronáiz­tatásával nyert államalkotó nagy müve al­kotmányjogilag is kifejezést, Nagylboldog­asszony napján ajánlotta fel országát az égi hatalmasság oltalmaiba és e niapon is balt meg. — Mit akarnak az anas kisták Szegeden? Csodálatos, de egyre-másra tolonganak Sze­geden állítólagos anarchisták, akiket a rend­őrség nagy buzgalommal nyomoz. Nekümk nyomozás nélkül sikerült megtalálnunk egy rosszul szituált anarchistát, aki bombájára támaszkodva, a, szegedi programjáról az alábbi érdekes -nyilatkozatot tette: — Őszintén szólva, imi anarchistáik szí­vesen jövünk .ide, mióta a Szegeden feltűnt­nyomozóttehetKég, a >Sátán rendőrkutya jó pénzért elkelt és visszatért a polgári kutya­társadalomiba. Most .meglehetős biztonságban érezzük itt magúinkat és valószínűleg sike­rülni ifcg programunkat rövidesen végrehaj­tani. Először is a víztornyot akarjuk légbe­röpíteni, mert nincs benne sahaseim viz. Az­tán összevásároljuk az összes meiglhaimiisitott valódi -szegedi paprikát, feketére festjük és a szerbeknek lőpor gyanánt eladjuk. A köz­úti hidat szintén felrobbantjuk abban a re­ményiben, hogy ez egyszer a vámőrök is fel fognak ébredni. Még ivan több (tervünk, de ezt egyelőre ne-m árulhatom el, -mert a rend­őrség megharagszik, hogy nem llesz nyomoz­ni valója. Pá, pá! Üdv a szegedieknek! Az anarchista ezután lobot vetett és az­óta vagy a -makkos-erdőiben vagy valamely tölgyesbein bujdosik. — Szörnyű baleset. Resicabányáról ír­ják: A császári és királyi szabadalmazott vaspálya-társaság egyik kohójában csütörtö­kön rémes szerencsétlenség történt. Egy mim kás, akinek a nevét eddig -még nem tudták megállapítani, lefeküdt aludni az emelő-daru kötelébe. Mig aludt a darun szállított és forró, -folyékony v-assal -tele üs-t félrebillent és az üst-ben levő mintegy 25—30 kilogramm folyékony vas ráömlött az alvó munkásra. A szerencsétlen ember egy pillanat alatt a f el ismerlhetétlenségig szénné éget. — Egy szegedi újságíró belgrádi útja. Blázsity György szegedi njságiró, ki éveken keresztül a Szegedi Friss Újság szerkesztő­ségének volt értékes, munkás tagja és- a la­pot sokái-g ambicióvall szerkesz-fetite, most ki­vált a lap kötelékéiből. Blázsity a külpolitikai bonyodalma kik al kapcsolatban -Beiligrátlba utazott, ahonnan mán-t -a szerib nyelv és a szerb nép alapos ismerője, értékes tudósítá­sokat .fog küldeni nagy fővárosi lapoknak. — Iskolás gyermekek reszvétirata a trőnörököspár árváihoz. A következők köz­lésére -kértek fel -bennünket: A szegedi taní­tók körében élénk visszhangra talált az az eszimie, 'hogy a város tanuló ifjúsága a trón­örökös-pár árváihoz részvétiratot küldjön. Evégből fölkéretnek a t. szülők, szívesked­jenek folyó évi julius 8-án és 9-én a délelőt­ti órákban iskolás gye nme-keiket a részvét­irat aláírása végett azon városrészi községi elemi népiskolába elküldeni, a,hol laknak. Tisztelettel Vasárnap délelőtt a maqq. kir honvéd­kaiona ZENEKARA HANGVERSENYED Horváth Ferenc, vendéglős

Next

/
Thumbnails
Contents