Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-05 / 158. szám

8. DÉLMA GYARORSZA G brunnba az árvákat. A bécsi lapok fölhívást intézték a népihez, hogy mennél nagyobb számiban vonuljon ki a pályaudvarra Ferenc Ferdinánd gyermekei elé s ezzel is fejezze ki irántuk szeretetét és ragaszkodását, A bécsi nép tüntetése nagyarányú volt. A pályaudvaron óriási tömeg várta az árvákat ós kenldolabogtatáslsal üdvözölte őket. Automobilon mentek a gyermekek Schönbmnnbci, ahol a király az ablakban állit és várta őket . . . Hu-sz perere tervezték az audienciát, de az árvák közel agy óráig maradtak Ferenc József uralkodó előtt. HÍREK oooo A kenyérkereső hivatalnokiiöklböz Saiint Siimon volt az első, aki riájötlt arra, hogy az újkori társadalom asszonya tulajdon képen rabszolga. Saint Simonnak .k.ijelenítése volt. a megindítója annak a társadalmi haladást célzó mozgalomnak, .amelyet a nők indítottak meg ,a maguk jogainak elnyeréséért és nagyon lenézett helyzetük megjavításáért. Mint minden uj irányzat, amely a kitel u-ágís rendszer eltörlését, uj reformok megteremtését öleli ifel, visszatetszést szül, legyőzhetetlennek telt akadályokba ülközilk, ugy a feminizmusnak is, illetőleg az eszmeterjesztő apostolainak nagyon sok, keserű bánfáimat (kellett eltiiirniök, mig a mai se jó, se rossz helyzetet ,megteremtették. Pedlig ha valamely uj eszmeirányzat, ugy a feminizmus az, melyet nem maró gúny, hanem a .legnagyobb elismerés illeti. Jelen alkalommal helyszűke miatt sem analizálhatom feladatait, egyet azonban mint leszögezett tényt, állapithatunlk miéig — s ezt már minden intelligens emlber elismeri, — hiogy a feministák az osztály ellentétek eltörtörléséért, a dolgozó nő értékeléséért, egy demokratikus. társadalom újjászületéséért vívják harcukat. Az antifeministák közkedvelt s általános érve, hogy a mai társadalmi rendszer, vagyis a nőnek ezidőszerinti érvényesülése nem a feminizmus harcának .diadala, haneim igenis a természetes evolúció folyamata, Következésképen a nő bizzók továbbra is a természetes fejlődésben. Nem vették azonban észre, bogy a gazdasági rend kapitalisztikus átalakulása épen a „természetes evulieó" elvét záirja kii, mert szinte forradalmi rohamnak állította a férfit, a nőt egyaránt a tőke, k api t al izmus szolgá 1 a tálba, De meg, ha minden kor vívmányát, mint a természetes fejlődós eredményét ismerték volna el, ugy akkor az uj tanok, uj eszmék egyszerű elfogadása eléig lett volna. Ez esetben a XVIII—XlX-ik század niam szül forradalmalkat, a krónika nem jegyzett volna fel szörnyű vérfürdőket, A nő munkája attól a perctől fogva, — amikor a férfival egyaránt a kapitalizmus szolgálatában állott — egyenértékű lett a férfival s mégis — különösen nálunk tisztviselőknél — a munkabér korántsem arányos az övéikkel. Miiben keresendő ennek, az oka, kérdezni fogják ugye kartársnőim? Ennék az oka részben a kapitalizmus önös érdekeiben, amely -az öntudatlan női .munkás, alkalmazott szervezetlenségét kihasználva igyekezett megszerezni az olcsó munkaerőt, de különösen keresendő az ok a nők egyéniségében. Mert igenis kartársnőim, akkor amidőn férfi 'kartársain,k is immár önimagulk közelednek s belátják, liogy céltudatos munka után érhetünk csak el, eredményeket, akkor, amidőn minden tükciónál, .mely jobb létünk előmozdítására irányul, segítő kezet nyújtanak s ."Viszont kérik a támogatásunkat, de főleg akkor, amidőn városunkban megalakul egy egyesület, amely a nő speciális ér• a TESTŐR Egy előjáték és öt részben. m. Hosszú és mn II. vvv m 13 H • • H • • • (•C Előadások V26 órától folytatólagosan. :: Vasárnap 3 órától kezdve. :: ' > • erri-----:'^^ = RENDES HELÜDRDK. m legyek telefonon elűre megpendellieíOb. Szeged, 1914. julius 5. dókéit van- hivatva megvédeni, akkor önök kartársnőilm — legalább is tisztviselőnőknek még mii.nd.iig iigen nagy zöme — azért, mert az egyesület imáról-holnapra kitűzött eszr inéit megvalósítani nem tudta, a mozgalmat meddőnek tartják. Miniden önérzetes, dolgozó nő érzi a mai helyzet tarthatatlan voltát, óriási hátrányait. Mért hát e csökönyös lethargia? Hiszen napnál fényesebb, hogy .miinél egyöntetűbb ,a munka, minél szervezettek a tömeg', szolidáris a jogokért való küzdelemben, a» eredmény annál kievésbbé maradhat el. Eklatáns példa erre a nélmetorszájgi állami tisztviselők munkája, akik évtizedes társadalmi munkával szervezték a magánés köztisztviselőket ia ,Ez a szervezet m» már 300,000 tagot számlál. Ök még csak az államihoz sem fordultak szociális kívánságaik teljesítéséért, hanem saját szövetség'™" keretéiben teremt,ették meg mindazon intézményeiket, amelyek megélhetésük megikönynyitését előmozdítja és előmozdíthatja. .A mii helyzetünk is sürgős reformok1'21 szorul. Láttuk azt. a legutóbbi imunkaszünetre vonatkozó törvénytervezetnél is, hogy .mily mostoha elbánásban részesülünk. És nem győzzüik eléggé hangsúlyozni, hogy minden ainiotmlálián kar társnőim osalk sz®1'" vezik'ffidéssel segit,hetünk, ha egyesületünket belépésünkkel támogatjuk s egyesületünk kebeléből kiindulva, férfi kartársa,inkikal égte tömben dolgozunk, küzdelmeikben, aunelyo" a mi küzdelmeink is, harcos társaikká válunk. Ión hiszem kartársnőim, bogy csak ige" rövid idő kérdése, amidőn nem vádolhatnak egyikünket sem, hogy a nől>ől hiányzik aZ erős akarat, amidőn majd nem .vethetik széniünkre, hogy a minden dolgozó nőtől megkövetelhető öntudat hiálnyzik belőlünk. A Szegedi Feministák Egyesit'* tértek alapköve immár letétetett, erkölcsi kötele®' ségünk tehát támogatnunk, bogy annak keretén belül minden időben oltalmat, .vád®1" K | met találjunk. Az egyesület égiszek 'alat munkálkodjunk s világítsuk fel férfi kart ácsainkat, hogy ,a mi intencióink nean az ő elnyom afásuk, hanem velük egyetemiben nC' mesét, szépet alkotni s főtörektesiink, hog)r hasznos, számottevő tagjai lehessünk a tál" sa. dalomnak. Berger VilnK*§Zfio S4 y ~ Az etikett. A szomorú szertartásnak. mely két ország leendő urának és fenség hitvesének nyugalombatérését kísérté, kíinte szenzációja van: egész iBées fel van háboro va Montéiul ovo főudvarmester ellen, áki ^ gyászszertartást az elhunyt trónörökös ara érzett aintipátiáiból a lehető legszűkebb ' reteik közé szorított. Bizonyára nincsen ra" ' egyszerű polgári halandókra hizva, " miért kellett ennek igy történnie? D® ^ egyúttal újságolvasók is vagyunk, átif11 a hivatalos komniüiákéket, kambináw11 azokból ós teljes jogunk van, hozzá, ' egyszerű kispolgári fantáziával kácirkalm32' znk az események összefüggését. Iigy kc>' statálui tudjuk, hogy a német birod® császárja, aki nagyon szeret a jelenv®1 . között szerepelni, mindjárt a .merényil®*111 ^ táviratilag jelentette be, hogy a részt fog venni. Talán az emiberi érwf ^ vezette ebben a hatalmas iniiperátort. Hf ' alig nélhány hete, hogy ama már halott 11 ^ örökös vendégszeretetéit élvezte a bübáJ°s ^ nopisti kastélyban. A császárt azonban • . . nia ed k örökös vendégszeretetét élvezte a bübáüoS nopisti kastélyban. A császárt azonban pen leintették és megírták neki, hogy ^ radjon otthon. Mi lehet, az a hatalmaS ^ anni többet nyom a latban, mint a ldga,u, ratább uralkodók egyikének kívánság3 kíváncsi ujságolvasónák megmondjuk a ,t tát' kot: az etikett. Ez a spanyol találmány & nak nagymestere, a sima Montenuovo ^ ( Gte* Vlp Őd