Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-05 / 158. szám

4. ÖÉBMÁJÖYÁROÍtSZiÖ nevét örök időkre összeforrasztotIzsó dr ták. Az ő munkásságának idejébe esik az az éra, amikor kö-kövön kezdetit -épül,ni ebben a városban. Még a rekonstrukció előtt jó idővel látjuk feltűnni vezéregyéniségét a lelkesedők és alkotók kisszámú, de annál 'törthete t le nebb imunkabirásu táborában. Szegeden született, hat évvel a szabadságiharc kitörése előtt, 1842-bcn, itt végezte középiskolai tanulmányait a piaristák gimnáziumában, majd a jogot Budapesten, és Bécsben. Az egyete• mi ifjak között is vezérszerepet ^jtt. Deákpárti táborhoz tartozott s azóta egyhuzamban, szilárdan kjfe megingatlhaltatlanul Deák Ferenc eszméinek nagytudásu bölcs és higgadt harcosa volt. 1867-ben, a kiegyezés évében lett ügy* véd s már akkor kiváló érdeklődést tanúsított a felekezeti ügyek és a magyarosodás iránt. -Mint zsidó ügyivéd, ő nyitotta meg Szegeden az első ügyvédi irodát. Alig néhány (hónappal később a szegedi zsidó hitközség titkárává választották, elismeréseid annak a buzgó tevékenységnek, amit a zsidóság egyenjogúsítása érdekében kiiejtett, 1868-ban a szegedi zsidó hitközség Lichtenberg Mórral együtt őt kiildte ki a Trefort minisztersége alatt összehívott országos zsidó-kongresszusra és 1879. óta a XXII., Szegedhez tartozó kongresszusi kerület elnöke. Az a hatalmas munka amit Szeged rekonstrálása érdekében fejtett ki, a város újjászületésének történetében az arannyal irott lapokra tartozik. Mint a királyi biztosság tagja és mint a királyi biztosság tanácsosa Tisza Lajos oldala mellett a legbuzgóbb és legodaadóbb munkálkodás oroszlánrésze az övé. A város rendezése és az egyes részek kisajátítása körül ő volt az 'élő útmutató, a kinek egyik legfőbb része van abban, hogy a város fejlődésének alapjait ugy rakták le, hogy harminc és egynéhány esztendő alatt bámulatos gyorsan emelkedett minden tekintetben az ország második városává. A Tisza Lajos gróf „udvarában" talán senki se dolgozott a munkatársak közül Szegedért annyit, mint Rósa Izsó dr. Az első kitüntetés a rekonstrukció befe jezése Után érte. A király érdemei elismerés-eül magyar nemességgel .tüntette ki és a várhelyi előnevet adományozta neki. Ennek az első névnek az a története, hogy a régi vár helyén, a Bástya-utca során Rósa Iz§ó dr. kezdte meg az építkezést azzal a remek palotával, amely a Bástya-utca sarkán, a színházzal szemben emelkedik ki. ^J-ban választották meg először a szegedi Ügyvédi Kamara elnökévé s azóta minden választás alkalmával egyhangúlag reá ruházták ezt a díszes és előkelő tisztséget is. Az ügyvédi kar impozáns ünneplésben részesítette Rósa Izsó dr.-t 1907-ben, amikor negyvenéves évfordulóját ülte meg annak, hogy ügyvéd lett. A szegedi Ügyvédi Kamara területéről, de az ország minden részéből is összeseregletteik Szegeden az ügyvédeik Rósa Izsó dr. ünneplésére, akinek az irodájában egy egész ügyvéd-generáció nőtt fel. A szegedi — nem a legfiatalabb — ügyvédek ihárom,negyedrésze az ő irodájában szerezte meg gyakorlatát s nagyon szép, lélekemelő ünnepség volt az is, amikor az irodájában dolgozott jelöltek — ma már régen önálló ügyvédek — egy remek ezüst tintatartóval ajá'ndékozták ,meg, amelyre valamennyiük aláírását bevésették. Ügyvédségének negyvenedik évfordulóján szertettel és osztatlan lelkesedéssel ünnepelték nemcsak a kartársak, hanem a különféle egyesületek, társulatok, a karon kivül álló isimerősök, barátok, tisztelők nagyszá- ' Szeged, 1914. julius 5. mu serege, mondhatni .az egész szegedi társadalom, amely ünnepelte benne a közügyek lelkes, fáradhatatlan harcosát, nagy akarat erejét, tudását, általán: Szeged város egyik legkiválóbb polgárát, Ujj József dr. elnökhelyettes köszöntötte föl ekkor a pályatársak nevében s beszédének legértékseBb és legigazabb része az, amelyben a következőkef mondotta: — A tisztelet, a becsülés és szeretet érzelmeivel keressük fel elnök urat a tnai napon, ama tisztelet érzelmeivel, amelyet megszerez és kiérdemel magának az, aki egy hosszú életen át becsületesen teljesíti kötelességét s a közügyek önzetlen, áldozatkész hü szolgája: a becsületnek és a szeretetnek amaz érzelmeivel, amelyeket egyéniségének vonzó ereje fakaszt mindazokban, akiknek alkalma nyilik megismerkedni elnök úrral; fakaszt annyival erősebben, minél közelebb hoz a sors valakit hozzá. — Elnök ur megelégedéssel tekinthet vissza hosszú közpályájára, azon férfi megelégedésével, akinek sikeri becsületes munkájának kiérdemelt gyümölcse. 1909-ben isimét jubileumot ült Rósa Izsó dr. Huszonöt éves jubileumát annak, bogy az Ügyvédi Kamara elnöki méltóságát viseli. Akkor érte az a legfelsőbb kitüntetés is, bogy királyi tanácsos lett. Ez ujabb királyi elismerése volt az ő fáradhatatilan, mindig friss, .mindig eredményes tevékenységének, amit a közügyek terén fejtett ki. Nincs a köztörvényhatósági bizottsági tagok között egy sem, aki annyira lelkiismeretesen és komolyan venné a legkisebb bizottsági tagságát, mint ő. Hosszú volna elősorolni azokat a bizottságokat, egyesületeket, testületeket, amelyekben Rósa Izsó dr. .munkálkodik már évtizedek óta. Vezére és irányítója Szegeden csaknem megtelepedése óta annak a hatalmas politikai pártnak, amely a 67-es eszméket képviseli. A régi szabadelvű pártban is az elnök, néhai Magyar János dr. melLtt ő vitte a vezető szerepet, majd egészen ő örökölte a párt kormányzatát. Hogy Szeged az országos politikában mindenkor a méltóságteljes, nyugodt, komoly politikai gondolkozású várost jelentette, ahol pártszenvedélyek nem dúlják föl a társadalom békéiét és nem akasztják meg a város fejlődését, előrehaladását, hanem az erre irányuló munkálkodásban mindenlki egymáshoz tartozónak érzi magát — ebben Rósa Izsó dr. megfontolt, bölcs egyéniségének, vezető szerepre hivatott tulajdonságainak, fényes kvalitásainak és liberális 'gondolkodásának oroszlánrésze van. Talán ez a nyitja annak is, hogy ha talán senki más, de Rósa Izsó dr. bátran nézhet elébe az egyhangú bizalomnak. Szerbia és Montenegró egyesüléséről. Zágrábból (jelentik: A Figaro\ leleplezése után, mely ihirt adott a szerb—.montenegrói unió közeli megvalósításáról, egy horvát politikus a következőkép nyilatkozott az ügyről: — Kijelentem', mondotta, hogy sohasem fog létesülni a szerb—montenegrói szövetség. A két ország népe két különböző faj, bár vallásuk egyezik. A szerbek csak anynyira hasonlítanak a montenegróiakhoz, mint például a muraközi szolvének a hegylakó tótokhoz. Emellett a két nép között leküzdhetetlen az ellenszenv. Csak a két nemzet po'itikusai kívánják a szövetséget. Az unióra a szerbeknek szükségük van a tenger miatt, viszont a montenegrói politikusok azt hiszik, hogy a hatalmas'.Szerbia révén sikerülni fog Montenegrónak is nagyobb politikai súlyra szert tennie a balkáni koncertben — Mindazáltal még sem. hiszem, hogy az unió létrejöjjön. De ha megvalósulna, Európa meg fogja lát.ni hamarosan, hogy milyen oktalan politika vollt a montenegrói diplomácia részéről annak .megengedése, hogy Szerbia főtényezővé vállhasson a Balkánon, különösen aima prepotens viselkedése által, amelyet Ausztria-Magyarországgal szemben tanúsított az annexió idején. — Szerbia maga sem tudja, hogy 'nit akar. Még .meg fogjuk látni, hogy milyen rémes dolgokat fog a szerbség véghz vinni, de már ekkor későn lesz, mert a megindított lavinát nem lehet visszagörditeni. Meg kell jegyezni, hogy a kiváló horvát politikus ezt a jóslatszerii kijelentést még a szerajevói merénylet előti tette. Pafó Pálék. (A tanácskozó terein. Nagy, bosszú asztal, körül székeikkel. A vezetők ültük körül az asztalit. Pipálnak és mindenre pipálta,alk. Szokás szerint. Már .mind együtt vannak; beszélgetnek, mókáznak és folyton pipálnakAlig látszanak ki a füstiből.) Az egyik: Ideje már a sziineti időnekSokat 'dolgoztunk, csak azt csodálom, hogy is bírtuk ezt, -a, scik, emibérfelétti munkál? A másik: Csuda, egyszerűen csuda. Alig ís várom már, hogy a háltam .mögött légy®11 váras. A harmadik: Hát te is elutazol? A másik: Röpülök, barátom, -röpülök és hat hátiig ölibe tett kezeikkel' nézem a világot. Elég volt a dologitól. A negyedik: Csiak nem biplánon röpülsz? Mert tőled ez .is 'kitelik. Az ötödik (némi gúnnyal]): Más ugy igea telik, iga:z-e öregem? A másik: Hiába okvetetlenkedsz, amire te gondolsz, az még kitelik. Az ötödik: Nem gondolok én semmi te sem, öregem. A harmadik: Szokás szerint. Az egyik: Sok a duma. Jó lenne már az az ügyekről is szót érteni. A harmadik: Tudtommal' nimes más elintézni -való ügy. Hisz mindent elintéztünk. A másik: A kórház ügyével .traktál most a minisztérium. Az ötödik: Minek a kórház, amikor van? A negyedik: Ugy tudom, egészééig®9 a város, nincsenek :is betegek, mert az embere"' niek más dolguk van mostanában, mint- betegeknek lenni. A másik: Aki meg beteg, annak jó <a mostani ,is. Az egyik: Jóravaló emiber pedig, ba beteg, otthon fekszik. Nem igaz? A harmadik: Joblb volna még egy vezetó állást szervezni, mert annyi a dolog, hogy ha kétszerannyian is volnánk, még se ií®-® győznénk a munkát. Az ötödik: iSzent igaz. De mit is akar' nak azzal az uj kónházaal? Aki a.z ócskát- ne"1 becsülfii, nem érdemli az ujat. A negyedik: Kár a sok szóiért. N-i^ Pénz, nem is lesz, nem is kelj, hogy légy®,® és igy most szó se lehet a kórház épitá9*3* rőf. A másik: Legjobb lesz, ha egyszersrm0" denkora levesszük a napirendről. Az egyik: Ugy vau. Csak a dokitok akarják az uj kórházat. Ha olyan nagy?'1 akarják, építsenek. építsenek. Nálam nem jelentkezett egy beteg sem, aki uj "0I" házba kívánkozna. mA és MINDEN NAPA mai viiágslágerHEADEIN 9 ÚPBWU'' ninimmuhí H—HHHH JWEaiinMM 1 17Ili IP n^^^JJ kerfhelyisedében :: kerülnek bemutatásra. ;; 1 a'^CyCÜCII ================= Egy élet tragédiája 2 felvonásban. PaMBIFlPdlIffllPÜÜ||ttB||I8NllMB^