Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-28 / 178. szám

é. Az üres Belgrád. Zimoriyba érkező és megbízhatóknak látszó jelentések szerint Belgrádét csaknem teljesen kiiiritették. Már vasárnap kora reggel megkezdődött a laikosság felkészülése, hogy elhagyja a fővárost, öt óriási különvonat indult egymásután tele utasokkal, akik Nis felé menekültek. Az öt különvonat távozása után a szerb kormány beszüntette a menekülők szállítását, mert katonavonatokat indítottak az ország belseje felé. Belgrádból pedig még ezrével akar menekülni a lakosság, erről azonban egyelőre nem lelhet szó. Az üzletek nagy része zárva van Belgrádban, a bankok valamennyien. Az utcák tele vannak izgatott, rettegő emberekkel, egész Belgrád csupa félelem. Néha akad egyegy elszánt tüntető csoport, mely háborút hirdet, de ezt a félő asszonyok hamar elhallgattatják. Az osztrák-magyar követség és konzulátus épületéről levették a táblát. Néha felvillanyozta a tömeget egy-egy hir, mely végigröppen a városon és azt hirdeti, hogy Oroszország mozgósított. A hírnek csak pillanatnyi hatása van, egy percre kigyúlnak az arcok, de aztán újra úrrá lesz a csüggedés, a hírnek nem ad hitelt senki: Belgrád nem bizik többé a cárban.. A külföldi államok követei is elhagyták Belgrádot, csak a német követ van itt, hogy az osztrák-magyar alattvalóik sorsát gondozza. A többiek Kragujevácba vonultak az udvartartással együtt. Csak a konzulok maradtak Belgrádban és ők vállalták a megnyugtatás emberfölötti feladatát. Sándor trónörökös és Pasics ma reggel visszaérkeztek Belgrádba, részt vettek a haditanácson és nyomban elutaztak a fővárosból. Ma bevonultak a szerb honvédek is. Legnagyobb részüket már nem- tudták ellátni egyenruhával, csak sapkát nyomtak a fejükre, kardot kaptak és puskáit és igy szállították el őket az ország belseje felé. Románia a monarchia mellé állott. Bukarest, julius 27. Románia hangulata a két utóbbi nap eseményeinek hatása alatt teljesen megváltozott. Három nappal ezelőtt, amikor báró Giesl átadta Ausztria-Magyarország ultimátumát a szerb kormánynak, az egész román sajtó, beleértve a kormányhoz' közelálló lapokat is, ellenséges hangon nyilatkozott meg Ausztria-Magyarország követeléseiről. A román lapok azt fejtegették, hogy Ausztria-Magyarország Szerbia legbelsőbb ügyeibe avatkozik és veszélyezteti Szerbia szuverénitását. Hogy a hangulat Romániában, nemcsak a sajtóban is, de a diplomáciában is mennyire megváltozott, rendkívül érdekesen dokumentálja a félhivatalos Románul körkérdése, amelyet a bukaresti diplomatákhoz intézett. A Románul arra vonatkozólag kér a bukaresti diplomatáktól felvilágosítást, hogy mi a véleményük Ausztria-Magyarország energikus lépésének jogos voltáról? A diplomácia válaszaiból a Románul a következőket \ezeti le: — A bukaresti diplomáciai kar felfogása szerint Ausztria-Magyarország jegyzéke, a mely a diplomáciai viszony megszakításához vezetett, két részre osztható. Tisztán jogi és egy tisztán politikai részre. 1. A jogi rész, amennyiben a sarajevói DÉLMAGYARORSZÁG vizsgálat bebizonyította, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje elleni összeesküvést Szerűdből intézték, ott szervezték, onnan kerültek elő a fegyverek és a bomibák s az összeesküvés szervezői és intézői között szerb államhivatalnokok és katonatisztek vannak, teljesen jogos. Ebből az első szempontból Ausztria-Magyarország eljárásának jogossága minden kétségen felül áll. A Szerbiából megindított anarchisztikus akció nemcsak a monarchia belső rendjét, hanem legmagasabb rangú funkcionáriusainak életét is fenyegette. Ausztria-Magyarországnak feltétlenül igazságot kellett szereznie. 2. A politikai rész már más elbírálás alá esik, amennyiben tényleg olyan követeléseket állit fel, amelyek Szerbia önállóságát érintik, FigyelerrJbe kell azonban' venni azt is, hogy Szerbia 1908-ban az annexiós válság befejezése rtán bizonyos mérsékelt megtartására kötelezte magát. Szerbia ezeket a kötelezettségeket tényleg nem teljesítette. Ha AuszriaMagyarország most csak azt kívánja Szerbiától, hogy az akkor vállalt kötelezettségeknek lojálisán eleget tegyen, akkor a démarse politikai részét szintén kedvező szempontból kell elbírálni. A szerb proklamáció. Zimony, julius 27. A szerb kormány vasárnap délben a hivatalos lap rendkiviili kiadásálban a következő prck'lamációt intézte a szerb néphez: Két napja az osztrák-magyar kormány a szerb kormányihoz jegyzéket küldött bizonyos követelések dolgában. És 'délután hat óráig adott batáridőt azzal a fenyegetéssel, hogy ha a válasz kedvezőtlen lenne, a diplomáciai viszonyt azonnal megszakítják. A szerb kormány a béke érdekében, — amelyét nemcsak Szerbia, de egész Euiópa i.s óhajt, — válaszában oly messzire ment, a mennyire csak az engedékenység határai engedik, de amelyeken tul egy független állam nem mehet. Istenben bizunk és a nagyhatalmak barátságában, amely nagyihatalmak — erről meg vagyunk győződve — éppen ugy Óhajtják a békét. Reméltük, hogy az egész válság békésen, nyugalomban intéződik el Miután azonban az osztrák-magyar követ kormányai nevében kijelentette, hogy a válaszjegyzékkel megelégedve nincsen és a diplomáciád viszonyt .felbontottnak tartja, a szerb kormány indíttatva érzi magát, liogy minden eshetőségre készen megtegye a legsürgősebb katonai intézkedéseket az ország védelmére. 'Kötelességünknek tartjuk tehát, hogy a népet felszólítsuk a haza védelmére és reméljük, hogy a szerb nép méltón megfelel hazafias hírnevének. Ha megtámadnak bennünket, a hadsereg megteszi a maga kötelességét. Azokat a polgárokat azonban, akiket nem szólítunk zászlóink ailá, .felszól! íj u kk liogy térjenek békésen otthonaikba, maradjanak nyugodtan és folytassák munkájukat. Kelt julius 13. (ónaptár szerint,) A prokilamációt a szerb kormány minden tagja aláirta. BELGRÁD KULCSAI. Zimony, julius 27. Az egyre érkező menekülőik a legkülönbözőbb hiréket hozzák Belgrádból. Egy osztrák alattvaló, aki csónakon menekült, ma délelőtt ezeket beszélte: — A szerb királyi lobogókat ma hajnalban bevonták a belgrádi erődítményekről. Készenlétben vannak már a fehér lobogók, melyeket fel fognak húzni annak jeléül, hogy Belgrád megadja magát, A Szeged, 1914 juiius 28. polgármester mini szümbóliumot magához vette a város kulcsait, hogy azokat átadja a bevonuló seregeknek. BELGRÁD FÉNYÁRBAN. Zimony, julius 27. Belgrád egész éjjel fényárban van, csupán a Kalimegdan erőd sötét, amelyre állitólag ágyukat vontattak fel, A tegnapelőtti éjjelen még ki volt világítva az erőd. Egyetlen lámpa sem ég a belgrádi pályaudvarokon. Szerbia még mindég remél. Zimony, julius 27. Délben már a szerb dinárokért hetven fillért sem adtak, mint délelőtt: a dinárt egyáltalán nem fogadják el. A pincérek nem váltanak még öt koronást sem. A belgrádi némiet konzulátus kérelmére három osztrák-magyar gőzös, az Árpád, a Zrínyi és az Arad elmentek Belgrád alá, hogy áthozzák az osztrák-magyar kolóniának ottrekedt négyszáz tagját. A kolónia egy része nem akarta elhagyni a szerb fővárost, nehogy mindenkorra kiutasítsák onnan', ahol az exisztenciája van. Vallomásuk szerint nem fenyegeti őket semmi baj, mert Belgrád teljesen nyugodt. A szerb vezérkari főnök, Putnik vajda, egyik híresztelés szerint már átutazott Zimonyon, a rendőrség azonban erről semmit sem tud, az állomáson sem. Ha erre jönne, a lokomotív csak a Duna-hid közepéig vinné. Onnan gyalog kellene bemennie Belgrádba. A belgrádi hangulatra jellemző, amit egy tekintélyes kereskedő mondott el: Belgrádban azt hiszik, hogy a háborút még az utolsó pillanatban elkerülhetik. a hírhedt orosz sürgöny azt adta hirül, hogy a mobilizálással időt akarnak nyerni diplomáciai tárgyalásokra. A táviratok Zimonyból nagyon lassian mennek: tizenkét óráig tart, amig egy távirat Budapestre érkezik. CARRINOVIGS. Bécs julius 27. Minthogy a francia sajtó továbbra is azt állítja, hogy a .szerajevói merénylet előtt a bécsi mérvadó tényezőket szerb részről figyelmeztették, a Fremdenblatt (indíttatva érzi magát arra, hogy .ismét közzétegye az e hírre vonatkozólag már megjelent cáfolatát. A cáfolat ellenére ismét fölmerült állítással szemben, hogy az osztrákmagyar konzulátus Cabrinovicsért kezességet vádlalt, a Fremdenblatt közli a belgrádi városi prefektura és az osztrák -magyar konzulátus között folytatott levélváltást, melyből kiderül, hogy a konzulátus semmi mást nem közölt, mint azt, hogy a Cabrinovics születési adatai helyesek és hogy Cabrinovics semmiféle büntető cselekedetet nem követett él. A VILMOS ÉS PÖINCARÉ. London, julius 27. A Morning Post egy, hihetetlenül hangzó hirt közöl, amely .sze-* rint Vilmos császár Stockholmban találkozni fog Poincaré francia köztársasági elnökkel. A hir hivatalos körökben egyáltalán nem talált hitelre. NEM UTAZIK A BAJOR KIRÁLY. München, julius 27. Tegnap a külügyi államminisztórium épületében a minisztertanács ülésre .gyűlt össze, hogy tanácskozzék arról a kérdésről, vájjon a mostani politikai viszonyok közt ajánlhatja-e a királynak, hogy a Frankén tartományba tervezett utazását megtegye. A minisztertanács egyhangúlag az utazás megkezdése ellen foglalt állást 'és erről jelentést tett a királynak. A király erre elhatározta, hogy lemond az utazásról.