Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-28 / 178. szám

Szeged, 1914. julius 19. DÉLMAOYARORSZAG 5. JÓZSEF FŐHERCEG BESZÉDE. József főherceg, akinek a palotája, előtt tegnap este nagy tüntetés volt a háború mel­lett, — ami nyilván .szokatlan és ritka dolog Budapesten. — beszédet intézett a néphez. Az érdekes beszéd hiteles szövege ez: — őfelsége ia király parancsából minden magyar embernielk kötelessége, hogy fegyver­be álljon s a hadilobogó alatt vonuljon az ellenség ellen. Ezt a parancsot sehol ugy nem teljesítették, mint itt Magyarországon! S a lelkem örömmel látja azt a páratlan lelke­sedést, azt az örömet, amielyet a megtorló háború hire keltett. A magam részérő! kö­szönöm az ovációt, köszönöm a kitüntető fi­gyel m-et, rajta leszek, hogy ezt kiérdomia!­jem a jövőben is. Éljen a király! Éljen a ha­za! I tették, a Marseillaise hangja mellett. A rend­őrség szétszórta a tüntetőket. A boulevardo­kon élénk élet volt egész este. A 'kávéházak terraszain nyüzsgött a közönség és élénken tárgyalta a válságot. Nagy tömegek állnak a szerkesztőségek előtt. A rendőrség minden óvóintézkedést megtett arra, hogy a követ­ségek előtt ne lehessen tüntetés. MONTENEGRÓ MOZGÓSÍT. Cettinje, julius 26. A koronatanács el­határozta az általános mozgósítást. VILÁGHÁBORÚ RÉME KÍSÉRT. A Frankfurter Zeitung irja: Oroszország pénzügyi helyzete sokkal kedvezőtlenebb az idén, mint még egy évvel ezelőtt ás, azután meg a belső forrongás, amely csak kedvező alkalomra vár, hogy a legutóbbi forradalmat hathatósan folytassa és amely az utóbbi he­tek munikászavargásaiban kel Lemet lemül mg nyilatkozott. Másrészt persze ott vau a szláv testvériség érzése és az orosz nacionaidzniu , amely mostanában erős hullámokat csap é ; amialyet az orosz politikában n,em szabad szá­mításon kivül hagyni. Ez a két tényező egy­szer már belesodorta a török háborúba a vonakodó kormányt és alapjában ,a mai kor­mány kevésbé eiLenáliőképesséigü a naciona­lista hanguiat ilyen föliánigolasávail szembe;:. Ha — aminek a lehetősége valóban megvan — az egész Balkán lángot vet, akkor körül­belül biztos, hogy Oroszországot magával ra­gadja a háborús hangulat és a további feji ­ményiek maguktól megadódnak. Akkor az kö­vetkezik, amit Bismarck mindig elhárítani igyekezett: Európa az Uraitól a Pyrenaeu­sokig, Jütlandtól Szicília déli csúcsáig lán­gokban fog állni és olyan háború üt ki, ami­lyet még nem látott a világ. De éppen a szerencsétlenségnek, az él 1­ben és kuiburjavakban való pusztulásnak, a mely a háborúnak következménye, talán — ugy hihetnők — ebben a pillanatban észre­véteti a népék vezéreivel azt az óriási fele­lősséget, amelyet döntésükkel magukra vesz­nek. Semmiféle nemzeti presztízs nem elég annak a borzalomnak az előidézésére, ame y ilyen háborúval jár. Szerbia is kiegészítheti még első feleletét és hozzáfűzzük, hogy az a véleményünk a történtek után, miszerint ezt nem fogja megtenni. De a Néva, a Szajna, Berlin, London és Róma államférfia.i legalább azt a oólt tartsák szemük előtt, hogy a Ba ­kán egyik zugának ezt a tüzét ne engedj A világveszedelemmé lobbanni. A Frankfurter Zeitung tendienciózus fer­dítésnek mondja a Times pétervári tudi.si­lójának fenyegető magántáviratát a hivata­los Oroszország harcias szándékáról ós h z­záteszi, hogy a Tümes fenyegetésétői sem Ausztria-Magyarország, sem a dunai monar­chia mögött aiiok nem fognak megijedni. Békeremény Párásban. Paris, julius 27. Ausztria-Magyaror­szág és Szerbia konfliktusa rendkivül élén­ken foglalkoztatja a francia diplomáciát,' amely mindenáron a béke megmentésére, illetőleg a háhoru lokalizálására törekszik. Diplomáciai körökben az a fölfogás, hogy az európai hatalmaik békeszerefcete nem ílógja megengedni a fegyveres konfliktus kiélesitését. A történtek után a háborút nem lehet többé már megakadályozni, dc még nem veszett el annak a reménye, hogy a háborút lokalizálni fogják. Báró Schön német nagykövet megjelent Bienvenu-Mar­tin francia közoktatásügyi miniszternél, aki jelenleg Viviani miniszterelnököt he­lyettesíti, és felajánlotta közvetítését a monarchia és Szerbia közt kitört konfliktus ügyében. Németország Vilmos császár Berlinben, Berlin, julius 27. A német főváros, a mely vasárnap rendesen kihalt, tegnap olyan élénk volt, amilyen még a tavalyi jubileumi napok idején sem. A Lokalanzeiger olvasó­terme előtt óriási tömeg leste a legújabb hi­reket. Az orosz és francia nagykövetség és a szerb követség előtt megerősített rendőr­csapatok álltak. Mikor egy katonai zenekar a királyi parkon áthaladt és az osztrák nép­himnuszt játszotta, a sok ezernyi tömeget leírhatatlan lelkesedés fogta el. A tömeg el­énekelte a Gotterhaltét, azután lelkesen tün­tetett a monarchia mellett. — Éljen Ferenc József! Éljen Vilmos császár! Éljen a monarchia! — kiáltozta a lelkes tömeg. A Wolf-ügynökség jelentése szerint Vil­mos császár néhány nappal előbb tér vász­na északi útjáról, mint tervezte és még hét­főn Berlinbe érkezik. Drezdából jelentik, hogy a s2ász király megszakította sandi tar­tózkodását és visszatért Drezdába. A wild­had-württembergi fürdő közönsége tegnap es­té — mikor a diplomáciai viszony megsza­básáról hirt kapott és a katonazenekar a f Gotterhaltét játszotta — megéljenezte a nép­himnusz. Berlin, julius 27. A Berliner Tageblatt rendkívüli kiadása jelenti, hogy Vilmos császár északi tengeri útjáról visszatérő­kén még útközben elhagyta a Hohenzol­lern-yachtot és a Rostock nevü cirkálóra Szállt, hogy a leggyorsabban visszatérjen Berlinbe. Németország semleges­séget követel. Berlin, julius 27. Németország párisi, l°ndoni és szentpétervári nagykövetei uta­lást kaptak, hogy csütörtöki eljárásukat 02 entente tagjainál megismételjék. A ué­niet birodalom tudvalevőleg közölte a bá­jtom nagyhatalom külügyi kormányaival, k°gy nem fogja tűrni, hogy a monarchia és Szerbia konfliktusába bárki beavatkoz- j zék- Miután azonban belgrádi jelentések Szerint Szerbia szentpétervári biztatásra égadta meg a monarchia követeléseinek teljesitését, Németország uj diplomáciai tépést tart szükségesnek. A német biroda­,°m nagykövetei megjelentek Parisban, Londonban és Szentpéterváron a külügyi kivatalokban és az entente nagyhatalmak­161 határozott semlegességet követeltek. Pourtalés gróf, a birodalom szentpé­térvári nagykövete külön és hangsulyozot­tén követelte a semlegességi nyilatkozatot °rpszországtól. a követelésnek valósággal hliimdtum jellege van. Németország kedden déli tizenkét 0rdig elvárja a semlegességi nyilatkozatot, ultimátuma. ellenkező esetben teljesíteni fogja szövetsé­gese iránt való kötelességét. Berlinben azt hiszik, hogy Oroszor­szág enged a nyomásnak és teljesiteni fog­ja Németország követelését. MÉQ EQYRE MENEKÜLNEK. 7Amony, julius 27. Az Arad és Zrínyi Miklós-gőzösökön Belgrádból háromezeröt­száz osztrák és magyar alattvaló érkezett Zimonyból, akik részint vasúton, részint ha­jón tovább utaztak. Belgrádból még körül­belül kilencszáz osztrák és magyar állam­polgár maradt vissza, akiket ma hoznak Zi­monyba. Orosz készülődés. A Berlinben tartózkodó és a varsói hadtesthez tartozó orosz tartalékosok a tegnapi nap folyamán távirati behívókat kaptak. Mint most jelentik, a behívások azonnalra szólnak. Tegnap több száz iiyen orosz tartalékos hagyta el Berlint. Ma már más hadtesthez tartozók is kaptak behívó­kat. Bukarest, július 27. A Facla cimü esti lap azt irja, hogy a háború elkerülhetetlen­né vált. Ausztria-Magyarország Orosz­ország passzivitásával számit, de azt is számításba veszi, hogy északi hatalmas ellensége nem készült fel s ezzel a gyors elhatározással és döntő lépéssel Ausztria­Magyarország esetleg Oroszország akara­ta ellenére is passzivitásra kényszerítheti ellenfelét. STATÁRIUM PÉTERVÁROTT. Pétervár, julius 27. A városban kihir­dették a rendkivüli védelmi állapotot. A városkapitány hirdetményt bocsátott ki, a mleyben felsorolja azokat a bűntetteket, a melyek elkövetőit katonai bíróság elé állit­ja. Fel vannak sorolva továbbá azok a vét­ségek is, amelyeket közigazgatási uton büntetnek. EGY FRANCIA KÖVET A HÁBORÚRÓL. Bukarest, julius 27. Az Adeverul tudó­sítója előtt Blondel bukaresti francia követ igy nyilatkozott a helyzetről: — A háború ma már elkerülhetetlen. Az európai hatalmak mindent elkövettek, hogy a helyzetet tisztázzák. Ezek a fáradozások teljesen eredménytelenek maradtak. Ausz­tria-Magyarország szombat esti lépésével a diplomácia munkája megszűnt s a kérdés ma már a fegyverekkel döntendő el. A francia követ rendkivül pesszimiszti­kusan látja a helyzetet. PARIS ÉLTETI AZ OROSZOKAT. Páris, julius 27. A Place de la Concor­deon tegnap este kiasjb csoportok a hadse­reget, Franciaországot és Oroszországot él-

Next

/
Thumbnails
Contents