Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-26 / 176. szám

2. DÉLMAGYARORSZÁG Szegted, 1914. julius 26. elfogadja; mert Ausztriának és Magyaror­. szágn'ak az az álláspontja, hogy ez az ügy csak Ausztria-Magyarországot és Szerbiát illeti és hogy további tárgyalásba nem bocsátkozhatik, amig Szerbia kötele­ző nyilatkozatot nem tesz arra, hogy eb­ben elfogadja az osztrák-magyar követelé­seket. Abban az esetben, ha Ausztria és Ma­gyarország a hármas entente esetleg vár­ható közvetitő indítványát elutasítja, ak­kor az Ausztria-Magyarország és Szerbia közötti (mint diplomáciai nyelven monda­ni szokás) lokális viszály európai kérdéssé változik. Bethmann-HqUweg német birodalmi kancellár a német birodalmi gyűlésben a balkáni krízisről mondott beszédében azt az emlékezetes nyilatkozatot tette, hogy Németország szövetségese oldalán fog küzdeni, ha valamelyikük akadályozva volna abban, hogy érdekeit megvédje. Ez azt jelenti, hogy Németország abban az esetben, hogyha Oroszország bek akarna avatkozni az osztrák-magyar-szerb kon­fliktusba, szintén nem marad indifferens. Akármilyen 'eszközökkel alkar Orosz­ország ebbe a kampányba beleavatkozni, mindig Ausztria-Magyarország oldalán ta­lálja Németországot, legyen ez a kam­pány akár diplomáciai, akár más eszközök­kel folytatva. Egyébként igen alapos kételyek me­rültek fel az iránt, hogy a pétervári távira­ti iroda jelentése mögött komoly orosz diplomáciai lépés áll. SZERBIA EGYSÉGESEN TAGADTA MEG AZ ELÉGTÉTELT. Pasics a miniszterelnökségen szakadat­lanul dolgozott péntek óta. Felszólította az ellenzéki pártok vezéreit, hogy látogassák meg, mert tanácskozni akar velük. A válasz­tási agitáció miatt sok ellenzéki vezér tá­vol van a fővárostól, igy Gyorgyevics, Ma­linkovics és Ribarác nincsen Belgrádban. Este hat órára megjelent a miniszterelnök­nél három ellenzéki vezér: Velikovics, Da­vidovics, Novakovics. Pasics, aki tudatában van a válság történelmi jelentőségének, ugy látszik, hogy a felelősséget a küszöbön álló döntő elhatározásokért ki akarja terjeszteni az ellenzékre és minden mértékadó faktor­ra. Sokáig tárgyalt az említett vezérekkel, akik köziil a tanácskozás végeztével beszél­tem Novakovics Sztojan volt miniszterel­nökkel, a haladó párt elnökével. Novakovics ezeket mondotta nekem: — A miniszterelnök ur felkérésére ti­toktartást fogadtunk. Csak annyit mondha­tok, hogy a külpolitikai kérdésekben ledőlt a válaszfal az ellenzék és a kormány kö­zött, most valamennyien egygyé leszünk. Hasonlóképen nyilatkozott Davidovics Ljuba volt közoktatásügyi miniszter is, aki ezeket mondotta: Valamennyiünket meglepett az osz­trák-magyar demars kíméletlen és a diplo­máciai életben páratlanul álló hangja. Külö­nösen megdöbbentő a demars rövid termi­nusa. Felháborító, hogy a Szerajíevóban egyoldalúan, lefolytatott vizsgálat adatait, a nélkül, liogy azokat Szerbia ellenőrizhette volna, tényeknek fogadták el és ez alapon megtorlást követelnek. Meggyőződésem, liogy az egész világ megütközik a demars módja, hangja és követelései miatt. Európai konfliktus réme. A Neue Freie Presse irja a belgrádi osztrák-magyar lépésre vonatkozó hivata­los orosz közleményről: Senki sem várta, hogy Oroszország Ausztria-Magyarország és Szerbia viszályában indifferens, közö­nyös fog maradni, de az a kérdés, hogy milyen mérvben akarja Oroszország Szer­bia iránti érdeklődését nyilvánítani. A pé­tervári távirati ügynökség közleménye er­re nem'ad feleletet. Oroszország azáltal akarja a Szerbia iránt valló érdeklődését kifejezni, liogy rálbirja a belgrádi kor­mányt, fogadja el az osztrák-magyar mon­archia követelését, vagy pedig á!zt jelenti­e a tegnapi hivatalos közlemény, hogy Szerbiát c követelésekkel szemben való el­lenállásában támogatni akarja. Abban a pillanatban ugyanis, amely­ben Oroszország előáll és támogatni kíván­ja azt a politikát, amelyet Szerbia az utób­bi években követett a monarchia ellen és a mely a viszály oka lett és szükségképen háborús veszedelmet idézett elő. Ausztria­Magyarország és Szerbia lokális viszálya európai konfliktussá válik. Bethmann-Holhveg német birodalmi kancellár nem hagyott fenn kétséget afe­lől és nyíltan megmondotta a balkáni vál­ság idején a birodalmi üílésben, hogy Né­metország szövetségesével együtt fog küz­deni, ha azt akadályozzák abban, hogy megvédje érdekeit. Határozottan kétségbe vonjuk, hogy a hivatalos közlemény, amelyet a pétervári távirati ügynökség tett közzé, annak be­jelentése, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia közti esetleges háború nem marad lokalizáltam Oroszország meg fogja gondolni, vájjon a nagyszerbség kedvéért fölvesse-e az egész európai kérdést? A pé­tervári kabinet okvetlenül tudja, liogy ab­ban a pillanatban, amikor az üres szava­kon túlmenő módon olyan jelleget ad vé­leményének, amely nemcsak ilyen közle­ményekben nyilvánul, az egész európai krízis aktuálissá válik. Ebben pedig nem hisznük. Viszik a szerb aranyakat. Ma reggel négy órakor, amikor Bel­grádból átmentem Zimonyba, hogy ezt a tu­dósításomat megtelefonozzam, a belgrádi Mihály fejedelem-utcában a Narodna Ban­ka, a nemzeti bank épülete előtt egy száz :d szerb gyalogos katona állott. A kapunál tár­sorakoztak és szuronyos katonák szekerek kíséretében százszámra hoztak le a kocsik­ra egyforma lepecsételt ládákat. Óvatosan megfigyeltem, hogy mit csi­nálnak. Százszámra hozták a ládákat, ame­lyekben a szerb nemzet vagyona, a szerb bank érc alapja, az ezüst és aranykészlet van felhalmozva. Éjfél óta folyton fuvaroz­ták a pénzt a pályaudvarra, ahol szigorú őrizet alatt vasúti kocsikra rakták és azon­nal szállították tovább Nisbe, az ország szi­vébe. Egy kis összehasonlítás. Az 1912. és 1913-iki balkáni háborúkig a szerb hadsereg öt hadosztályra volt osztva. Az 1912. évi török háború és az'1913. évi bol­gár hadjárat után az uj hódított területeket öt ujabb hadosztályba osztották, ugy, hog.V Szerbiának ez idő szerint tiz hadosztálya van. Szerbia régi területén tizenöt ezredkerületi parancsnokság van, az uj országrészekben huisz, összesen tehát harmincöt. A hadsereg szervezése a bukaresti béke óta folyik és még nem végződött. A had­sereg 1913. őszén a következő csapattestek­ből állt: 20 gyalogezred 3—3 zászlóaljjal és zász­lóaljaként 4 századdal és egy-egy géppuska­osztállyal. A gyalogság 1899. évi mintájú 7 mm.-es Mauser-puskával van fölszerelve. 7 tábori tüzérezred 9—9 üteggel. Mind­egyik üteg 4 Schneider-féle 1907. évi mintá­jú, 70 mim. kaliberű gyorstüzelő ágyúból áll 1 hegyi tüzérezred 9 üteggel, amelyek mindegyikének 4 gyorstüzelő ágyúja van. J 1 tarack-tüzérezred 6 üteggel, továbbá 1 mozsár-üteggel, amelynek 4 ágyuja van. A tarackok 1897-es mintájú Sclhneider-Canet­félék és 120 milliméteresek, a mozsarak Pe' dig 150 milliméteresek. 2 üteg lovastüzérség 'Schneid'er-íélS gyorstüzelővel. 1 vártiizérezred (2 zászlóaljjal és zászló­aljanként 4 századdal). 7 ostromtüzér-park 1 századdal. / lovas-hadosztály, amelynek 4 ezrede van 4—4 osztállyal. 2 mérnökkari zászlóalj; az egyik 5, 3 másik 3 századra oszlik. Fél hidászzászlóalj 2 századdal. 5 vonatszázad. 10 egészségügyi különítmény. 5 betegápoló század. Rendes fiadsereg öt hadosztállyal 131.175 ember. A hadosztályi beosztáson kívül levők száma 20.764. Rendkívüli tartalék 16.56-' összesen 168.501. Ehhez hozzájárult még 3 népfölkelés és pedig az első korosztályt"" 99.451, a másodikból 56.678. A teljes hadilétszám tehát 324.630 ember­ből állott. Ezzel szemben az ösztrák-miagyar nu©'1' archia békelétszáma 1913-ban: a gyalogságnál 11.243 tiszt, 185.714 al­tiszt és közlegény, 2534 ló; ,© a lovasságnál 1987 tiszt, 45.164 altisü és közlegény, 41.032 ló; a tábori tüzérségnél 2297 tiszt, 34.772 al­tiszt és közlegény, 17.773 ló, 1784 ágyú; ' a vár'tüzérségncl 574 tiszt, 9360 altiszt közlegénv, 50 ló; a hidászainál 894 tiszt. 12.100 altiszt & közlegény; t az egészségügyi csapatoknál 100 tisz1' 2833 altiszt és közlegény; * a vonatcsapatoknál 474 tiszt, 440 al'.ré és közlegény, 3067 16; ^ Hezdote í wl* KERTHELYISEGEBEN MA és MINDEN NAP lml /V\a vasárnap ^ t-MMI NagH Tomb°|a-esi remek nyereményekkel­kerülnek bemu aíásra. fhrhbs fbrcsi mm noan? iwm

Next

/
Thumbnails
Contents