Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-26 / 176. szám

Szeged, 1914. julius 263. MLMAGYARORSZAO 11. az osztrák Landwehrnél 4594 tiszt, 44.030 altiszt és közlegény; 5942 ló, 96 ágyú; a magyar honvédségnél 3100 tiszt, 33.138 altiszt és közlegény, 15.404 ló és két honvéd tábori tüzérezred és 8 tálbori ágyuezred. összegezve a monarchia békelétszáma: 34.009 tiszt, 390.249 altiszt és közlegény, 89.877 ló és 1912. ágyu. összegezve a békelétszárnon. levő hadse­reg erejét, van 2394 tiszt, 2334 altiszt, 2489 ti zedes, 31.121 közlegény, 11.124 ló, 304 ágyu és 96 géppuska. A közölt adatokból látszik, hogy a mon­archia békelétszáma is jóval felülmúlja Szer­bia teljes hadilétszámát. Ha pedig a monar­chia hadilétszámát hasonlítjuk össze a szerb hadsereg hadilétszálmával, ugy megállapíthat­juk, hogy a monarchia ereje éppen húszszo­rosa a szerb erőnek. Mit tervez Szasszonov ? Pétervár, ju'liius 25. Ausztria-Ma­gyarország ultimátuma itt nagy meglepe­tést Okozott. Az első benyomás az volt, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia közt a háború elkerülhetetlen. Tudatában vannak annak, hogy a dolgok további fej­lődése főleg az orosz kormány magatartá­sától függ, amelymdk lépéseit ezért a leg­nagyobb feszültséggel várják. Mindazonál­tal még mindig remélik, hogy Szasszonov nem áll a háborús párt mellé és mindent e'1 követ, hogy fenntartsa a békét és olyan formulát találjon, amely a viszály lokali­zálását lehetővé teszi. VILÁGHÁBORÚ ÁRNYÉKA. Páris, juli-us 25. Szenzációs közléseket tartalmaz az Echo de Paris mai száma. Ez a tép, amelynek összeköttetései a diplomáciá­ban általánosan ismereteseik, állítólag föltét­lenül .hite les forrásból arról értesül, hogy bá­ró ScJioen párisi német nagyikövet megjelent a francia külügy miniszter helyettesénél és jegyzéket olvasott tföl a. német birodalmi kül­ügyi kormámy megbízásából, amely jegyzék kijelenti: 1. A német birodalmi kormány ugy for­mára, mint tartalomra nézve is teljesen he­lyesli az osztrák-magyar monarchiánák Szer­biához intézett jegyzékét; 2. reméli, ihogy a vita Bécs és Belgrád között lokalizálva marad; 3. mert ha minden várakozás ellenére harmadik állani lépne közbe, lobbői súlyos feszültség támadna Európában a na.gyba.tal­téak két csoportja között. Az idézett .lap ezt az értesülését azzal kommentálja, bogy ibáró Sehoen párisi né­téet nagykövet- diplomáciai lépésének jelen­tősége a következő: ha nem engedjük, hogy Ausztria-Magyarország szétmorzsolja, Szer­biát, akkor Németországgal gyűlik meg a hajunk. Szóval az a veszedelem fenyeget, },°ffy az egész hármas entente-ot mega'ázás é'i, vagy pedig kilátásunk van vi'ághábo­rura. Algecirasnaik ez a megismétlődése a leg­nagyobb csöndben készíttetett elő. Még a hét elején az osztrák-magyar külügyi kormány egy magasrangu hivatalnoka 'Bécsben meg­jelent a francia nagykövetségen és kinyilat­koztatta, hogy a belgrádi kormányhoz inté­zendő jegyzék hangja ós formája felette bé­külékeny lesz. És ugyanakkor a német biro­dalom — nyilván fölbátorodva a francia had­sereg hiányos készültségéről szárnyrakelt hí­rektől — intézkedéseket tett,, olyain intézke­déseket, amelyek nagyon hasonlatosak az 1911. évben foganatosított rendszabályok­hoz. Ami az olasz diplomáciát illeti, minden jel arra vall, hogy Rómában nem voltak tá­jékozva a Bécs és Berlin között folyamatba tett tárgyaiások részleteiről. Az az egy bi­zonyos, hogy az olasz vezérkar rövid idő alatt kerek százezer tartalékost hívott fegyverbe. Az osztrák-magyar monarchia külügyi kor­mánya junius 28-tól fogva julius 23-ig semmi pozitivet nem árult el, gondosan titkolta a szerajevói merénylet körül megindult nyo­mozás eredményeit, diplomáciai szándékairól pedig a világ minden kincséért sem árult volna el valamit. És azután elküldte jegyzékét Belgrádba,, abban a pillanatban, amikor az Ulszter-vál­ság Londonban tetőpontjára hágott, Péter­várott a sztrájkzavargások és a munkásmoz­galmak veszedelmiesekké váltak, ,am,i,kor i'oincaré elnök Viviani miniszterelnökkel, a. ki egyben Franciaország külügyminisztere is, a balti tengeren vannak. Lehetséges, bogy e körülmények köziül egyesek véletlenül esnek össze, de az az egy tagadhatatlan, hogy az osztrák-magyar mo­narchia és a némt .birodalom együttműködé­se nem véletlen. A jegyzék átadása. Zimonyból jelentik: Félihétkor érke­zett ide automobilon Giessl báró belgrádi nagykövetünk. Giessl báró a következőké­pen mondotta el az újságíróknak a mon­archia demarsára vonatkozó szerb jegy­zék átadását: — Hat óra előtt tiz perccel jelent meg nálam Pasics miniszterelnök és átad­ta a szerb jegyzéket. Én ahogy átvettem a jegyzéket, azonnal láttam, hogy itt nem becsületes nyíltságról van szó, hanem ra­vasz agyafúrtsággal akarnak kijátszani bennünket, mert a jegyzék olyan hosszú volt, hogy egy óra is beletelt volna, amig végigolvasom. Ennek dacára beletekintet­tem és csakhamar tapasztaltaim, hogy ag­godalmam helyén való, mert hosszadalmas megindokolással, már az első pontot sem találta teljesíthetőnek Szerbia. — Én eklkor azonnal, utasításomhoz képest, anélkül, hogy tovább olvastam volna a jegyzéket, kijelentettem Pasicsnak, hogy ezékután a monarchia megszakít minden diplomáciai összeköttetést Szer­biával. A követség tagjaival együtt, azon­nal autóra ültem és elhagytuk Belgrádot. Giessl báró Zimonyból felhivta tele­fonon Tisza István gróf miniszterelnököt és egy félóra hosszáig beszélt vele. INTÉZKEDÉSEK AUSZTRIÁBAN. Az osztrák kormány intézkedése követ­keztében tegnap egész Ausztriában vala­mennyi helytartót, tartományi főnököt és az összes helytartósági tisztviselőket, akik sza­badságon voltaik, visszarendelték állomáshe­lyeikre. A kritikus délután Belgrádban. Belgrádból jelentik: Délután háromne­gyed kettőig a legbékésebb hangulat volt a szerb fővárosban. A szerb lapok egyhangú­lag a béke mellett foglaltak állást és hangoz­tatták, hogy Szerbia elfogadja a monarchia feltételeit. Háromnegyed kettő után azon­ban hirtelen megváltozott a helyzet. Állító­lag pétervári távirat érkezett, amely Orosz­ország támogatását határozott formában tu­datta a szerb külügyminiszterrel. A távirat hire villámgyorsan terjedt el a városban, gyors intézkedések történtek, amelyek mái­határozott háborús készülődésekre enged­tek következtetni. Az állami hivatalokban azonnal csomagolni kezdtek, a hivatalos aktákat nagy kocsikon szállították ki az ál­lomásra. Délután négy órakor a katonaság megszállta a pályaudvarokat. A lakosságon lelkes hangulat vett erőt. Az utcán egymás nyakába borultak az emberek és örömmel mondták: — Az atyuska nem hagyja el az ő szerb­jeit! CZERNIN FÖLADATA. Czernin gróf bukaresti követ tegnap­előtt este érkezett Bukarestbe igen fontos misszióval. Ezzel van összefüggésben az, hogy Czernin gróf ischli-i audienciája után nem ment hosszabb szabadságra, mint ter­vezve volt, hanem visszatért a román fő­városba. Qróf Czernint azzal bizták meg, hogy a román kormánynál a most megindu­ló campagneban a monarchia speciális kí­vánságait képviselje. GIESSL CSALÁDJÁNAK ÚTJA. Szabadkai tu dósá t ónk jelenti 'telefonon: Az éltei háromnegyed 12 óraikor a zimonyi szeuiely vonathoz két Putlmann-koosi vo.lt kapcsolva, ami olyan szokatlan dolog, hogy feltűnést keltett -a vasúti állomáson. Csak­hamar kiderült, hogy az egyik PuUmcmn-ko­csin belgrádi követségünk személyzetének szolgaserege ült, a másik kocsit pedig a kö­vetség tagjainak csalódjad töltötték meg, köztük Giessl báró követ felesége és gyerm ­ke is. A vonat egy óra hosszat időzött a.z ál­lomáson és Budapesten keresztül Bécsbe vi­szi a Pulimann-kocsik utasait. ROMÁNIA ÁLLÁSPONTJA. Abbázia, julius 25. /Szerbiával való kon­fliktusunk kapcsán különös fontossáiga és ér­dekessége van annak, hogy Románia milyen álláspontot fog elfoglalni abban az esetben, ha a monarchia igényed érvényesítése eé'já BAROSS ÉTTEREM ÉS NAGY SÖRCSARNOK SZEGED, DUGONICS-TÉR 11. sz. •lááAAAAA^AAA A A44 AIAIAAAAAAA^ Legkellemesebb nagyterasszal Családok lis szalmaűzueguek falülhozú helye. Hapl es haul abonnenseh. I • Dnq{(] — - —••••••iii <a Naponta ERDÉLYI KALMAN elsőangu zenekara játszik felváltva '

Next

/
Thumbnails
Contents