Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-22 / 172. szám

Szeged, 1914. julius 22. DÉLM AGY A RORSZ Aé 1 ©m-ber útját állotta a merénylőnek, akit az­tán többek segítségével sikerült lefognia. Egy közeli -fűszerüzletből telefonáltak a rendőrségre, ahonnan három rendőr jött ki és bevitték a merénylőt a központi ügyelet­re. A rendőrségen őrizetbe helyezték Rózsát, aki -vallomása szerint azért követte él tettét, mert nem volt pénze. Ebből arra következ­tetnek, -hogy rablást szándékkal támadt a k'ányra. Kocsis Maca a fején és a karján sérült rteg. A fejét két b el yen -beütött© -a sörös­üveg, de -a sérülése nem veszélyes. Mára jobb­ra -fordult már az állapota. A rendőrségen azt vallotta, hogy Rózsa val-ószlnüteg rabol­ni -akart, m-ert tudta, bogy sok pénz van ná­la. Szerinte a kőmüv-es nem -volt -ittas, n-em rs szokott a korcsmába jármi, csak nagy rit­kán tért be hozzájuk, ugy látszik, alkalomra yárt, hogy rabolhasson. Czernin gróf visszatér Bukarestbe. Bécsből jelentik: Czernin gróf bukaresti kö­vetünk Grundelseeból ideérkezett és a legkö­zelebbi n-apcikban visszautazik bukaresti ál­lomáshelyére. Bukaresti politikai körökben ÍIZ osztrák-magyar ikövet időelőtti visszatéré­snek nagy jelentőséget tulajdonítanak. Utal­nak arra, hogy Czernin. gróf a mult héten­kzza! ment el Bukarestből, hogy csak nyári szabadságának letelte után tér vissza. Miní­tagy azonban Czernin grófnak ez a terve a kihallgatás után, amelyen a király Ischlben tagadta, megváltozott, az osztrák-magyar kö-vet megszakítja szabadságát és visszatér toloiináshelyére, ebben a tényben a bukaresti h o 1 iit i-k a i körök fontos politikai jelentőséget kere-sinek. HIREK oooo Pasics} a gentleman.. t (Saját tudósítónktól.) Pasies Nikola úr­ról az, utóbbi betekben sok mindent megírtak -a. lapok, csak ép azt felejtették ©1 -megem li­terei, — holott nagyo-n ii® aktuális l-ett volna, — hogy -Szerbia jelenlegi .miniszter-elnöke el­sőrangú szakember összeesküvések szervezé­sében és ho-gy egy -gyilkos-sági m-crénytet miatt már halálra is volt Ítélve. -Első szereplése harmincegy év ©lőtt ját­szódott te Radikál-ispárt i barátjaival együtt, kiknek .legnagyobb rtósz-e orozs zsoldban ál­lott és ,a Karagyongyevtesek -hive volt, ösz­szeesküvést szőtt Milán király meggyilkolá­sára, A zajcsári összeesküvés, néven 'ismert 'komplett azonban nem sikerült, idejekorán fölfedezték és a benn résztvevők fogságba ke­rültek. Csupán Pasies és Gyája, a két főin­téző, tudott elmenekülni. Midőn Milán lemondott az uralkodásról, v-alam-ennyl radikális kegyelmet kapott s igy Rasi-cs is hazajöhetett Belgrádba. Ter­mészetesen ismét teljes erővel nekilátott az ObrenoviiCS-ház ellenes agitációnak s oly helyzetet teremtett Szerbiában, hogy iMilán -kénytelen volt Párisiből visszatérni és lia mellett maradni, mint a. hadsereg főparancs­noka. Ekkor Pasios ujabb összeesküvést ho­zott létre -és 1899. nyarán, az általa föl-bérelt Knezovics Gyúró nevü volt városi tűzoltó a belgrádi Miliály-utca sarkán .revolverrel többször rálőtt a k-alimegdárei várból -kocsin visszatérő Milánra. A -golyók nem találtak és A kiállítás könyszáma A könyv szám a bélyeg nélkül dijmentes 4 oldal. c&edédeÁ , - számára S2ületik a ÜÁÁr-iá £flláic nyáti Aeóyiúéycden .. d./ra- éa jáfásbail ... Cí.o^w (megyében, kerületben stb.) 'Hetékes községben, járóban. megyében, .kerületben. kiadatott > Xorzó Jtfozi igazgatói hivatalában. l9l 4 julius hó 22-én, szerdán és folytatólag (P. H.) A Icgkacagfaióbb uj operett szkeccs PINTÉR IM • és PARLAGS KORNÉLBA \ vendégjátékával • Előadások julius 22-én és 23-án : = 5 este 9 órakor felemelt helyárakkal • rr— " " • • i vvl.ö.5Mfw ! rendes üeluáraHRa Helyárak : Zsöllye 1 -60 I. hely 1 -20 Ii hely 80 fill. Hl- hely 50 fill. álló hely 60 fill. » Páholy 1-20, zsöllye 1-— K, • 1. h. 80, (I. h. 60, III. h. 30 fill. -a merénylőt elfogták. Knezovics töredelmes vallomása alapján az összeesküvők mind kézrekerültek, köztük -Pasies, a radikális­párt vezére is. A bíróság ugy Knezovicsot, mint a fölbujtó Pasicsot kötél által való ha­lálra. ítélte, a többire súlyos börtönbüntetést szabot-t -ki. A tüzoltólegény csakugyan -akasz­tófára k-erült, Pasios azonban ismét megme­nekült és pedig Milán király egy bizarr öt­lete révén. A zseniális ex-király ugyanis azt hitte, b-ogy célszerűbb kompromittálni a ra­dikális párt vezérét, m.in-t -mártirt csinálni belőle. Ismerte jól a szerb népet és tudta, hogy gyilkosságok felől más a •fölfogása, mint a -civilizált nemzetieknek; Pasiics kivég­zése csak a radikálisok malmára hajtaná a vizét. -Ezért, -a Knezovics -föl-akasztását köve­tő napon fia, Sándor király által kegyelmet adatott Pasicsnak, a börtönből fölbozatta a palotába és ott tartotta udvari ebéden. Pasies ekkor becsületszavára megfogad­ta: soha többé se agitálni, sie intnikálni nem fog az Obren-ovicsok ellen. A meg'kegyelme­zés-nek és az udvari ebéden résztvevősnek, ,a melyről a sajtóiroda sietett a belgrádi sajtót értesíteni, meglett a Milán, -által remélt kö­vetkezménye. A radikálisok az első benyomás hatása alatt árulónak tekintették Pasi-osot s nem akartak -többé vele szóba állani. Pasios -kénytelen v-olt -Szerbiát eLhagyni és Abbá­ziában telepedett meg, honnét csak -akkor tért v-issza, midőn Milán a Draga Masinnal való házasság miatt meghasonlott boldogtalan fiával és -Bécsbe ment lakni. Az 1899, nyarán adott becsületszó — -ta­lán -fölösleges mondani — egy olyan igazi balkáni, politikust és- gentlemant, mint ami­lyen a -zájcsári és a belgrádi merényletek szervezője, nem -gátolt meg abban), hogy egyik főtényezője legyen a Sándor király és felesége ellen orosz vezetés alatt szőtt össze­esküvésnek. Nála úgyszólván pomt d'hon­neur volt bebizonyítani, hogy 1-899-ben mél­tatlanul érte Milán kegyelme. A multak -eme dokumentumai u-tán sem­mi kétség nem tehet, Ih-ogy Pasies -Nikola urat szive mélyéig megrenditette a -szeraje­vói gonosztett és hogy a gyilkosságok iránt való erkölcsi averziój-a is közreműködni fog abban, ihogy segítőkezet nyuj-tson a fölbuj­tók kinyomozására és megbüntetésére. — Felhívás. Felhívjuk mindazon polgár­társainkat, akik -az uj választói törvény alap­ján választó-jogosultságukat gyakorolni kí­vánják, ihogy a Vár-utca 7. szám alatt (Dé­ry-ház, a- főposta átellenében) elsőemelet-en levő pártirodánkban bármely köznapon, dél­utáni 6 és 8 óra -között megjelenni szíves­kedjenek, ahol díjtalanul minden néven neve­zendő fe-lvMágositás-sal szolgálunk, a szüksé­ges okiratokat, adatokat megszerezzük és igy mindegyik j-ogo§uil-t fáradság és kiadás nél­kül elérheti azt, hogy a választók névjegyzé­kébe bekerüljön és képviselőválasztáskor vá­lasztói jogát gyakorolhatja. A szegedi nemzeti munkapárt. — Az osztrák politikai helyzet. Bécsből jelent-ik: Az osztrák politikai élet a legutóbbi cseh zavargások hatása alatt -áll. A német­ség körében -óriási a föl háborodás, amiért a kormánynak nincs -bátorsága arra, ihogy a s-zoeiálisták vándorlásával az országútra te­reit föl-forgatásnak u-tját állja. A brünni események az ország -békéjének -megzavará­sával fenyegetnek, annál inkább, mert a par­lament nélkül való állapot nagyon tetszik ó

Next

/
Thumbnails
Contents