Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-22 / 172. szám

220. BÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 19. cseheknek, akik nemcsak nem keresik ,a békét, de el sem fogadnák .a németség békejobbját. iNem kell nekik ,sem parlament, sem kiegyezés, csak abban ne akadályozzák meg őket, hogy a;z országutakat járhassák és vasárnaponként botrányokat rendezhessenek Csehország német vidékein. Ebben pedig rendületlenül bíznak, mert tudják, hogy kormánykörökben részint szeretik őket, részint félnek .tőlük. Az osztrák kormány magatartását Csehország, Morvaország és Szilézia egész németsége tehetetlenségének bélyegzi. A brünni községtanács éleshangu határozatban fordult ellene és követelte, hogy tegyen meg minden lehetőt a 17-re virradó éjjelen történt zavargások megismétlésének megakadályozására és a kezdődő bojkott-mozgalom elfojtására. Érdekes különben, hogy a mára hirdetett .cseh tiltakozó-gyűlés a .cseh haladó-párt vezetőségében történt szakadás miatt elmaradt,. — Domokos László dr. kinevezése A mi. kir. miniszterelnök a minisztertanács legutóbbi üléséinek határozata alapján Domokos László dr. szegedi pénzügyi titkárt a m. kir. közigazgatási bírósághoz tanáosjegyzövé nevezte ki. Ez a kinevezés, amely kitüntetésnek is vehető, méltó embert ért. Domokos László dr. rendkívüli egyéniségét és a haladásért való munkásságát jól ismeri Szeged város társadalmia. Az utóbbi években pedig főként a Délmagyarországban jelentek meg írásai. Szegedről való távozása tehát nekünk különösen nagy veszteség, viszont belátjuk mi is, hogy .a fővárosban, a művészetek és értékek igazi gyűjtő centrumában találhatja meg az őt megillető helyet. Domokosné Lölilbach Ermmy szintén elköltözvén Szegedről, az ő működését is elveszíti jövőben e város kulturális és jótékonysági közélete. Budapestre való távozása különösen a Szegedi Gyermektanulmányi Társaságra jelent igen nagy veszteséget. — Gazdaünnep Alsótanyán. Régi idő1 ben, még a mult század elején is a magyar gazdának .legnagyobb ünnepe volt a rendesen augusztus elején tartott aratóünnep. Ez ünnepet uradalmakban a földesúr, községekben pedig az elöljáróság rendezte s sokszor napokig tartott, részt vett azon az uradalom vagy község apraja-nagyja. Később, mikor a patriarchális viszonyok megszűntek, a megélhetés nehezebbé lett, az aratóünnepek lassankint elhalványodtak s Ikijöttek a divatból. A nyolcvanas évek végén, mikor a szociális izgatások a gazda és a munkás közötti jó viszonyt megbontották, napirenden lettek a muinkálssztrájkok s a .csendőrök fegyvere avatkozott bele az aratók munkájába, akkor uj.ra aktuálisak lettek az aratóünnepek. Darányi Ignác volt az, aki az aratóünnepek kultuszát felelevenitette s félihivta az ország összes gazdasági egyesületeit, hogy minél több aratóiinnepet rendezzenek. . Ez aratóünnepeknek már nem dinom-dánom jellege, hanem szociális jelentősége volt, .A magyar gazda e napon vendégül látta aratómunkásait, asztalához ültette, maga szolgálta ki őket s a munkáskezet a földbirtokkal egyenértékű nemzetfentartó elemnek ismerte el. Az ország gazdasági egyesületei között a szegedi gazdasági egyesület volt az első, a mely az aratóünnepeket felelevenítette .s az azok iránti érdeklődést fölkeltette. iMa már a tanyaviilág minden kerületében (tartanak aratóünnpeket s tagadhatatlan, hogy ez ünnepségek tartása nagyban hozzájárul a gazda és a munkás közötti jó viszony fentartásához. A Szeged-alsótanyai központi mezőgazdasági egyesület szintén már husz év óta tartja ez ünnepségekéit. Az idén vasárnap, julius 19-én rendezte aratóünnepségét. A kora reggeli órákban már .nagy tömegben gyülekeztek a gazdák Alsóközpontra .a gazdasági székház épülete elé, honnan diszzászló és zenekiséret mellett vitték át az ökrös szekérre rakott gabonát a templom elé. A hálaadó istentiszteletet Beskó Fausztin lelkész mutatta be s utána hangulatos szentbeszédet tartott az aratóünnepek jelentőségérői. Ezután az ünneplők nagy tömege zeneszóval a gazdasági székház dísztermébe vonult. Itt az ünnepséget Dobó István egyesületi elnök beszéde nyitotta meg, .aki fölkérte dr. Gerle Imrét az aratóünnep jelentőségót méltató ünnepi beszéd megtartására. Gerle Imre dr. szép beszédiben ismertette az aratóünnepek történetét és jelentőségét. Tetszésizajtól többször félbeszakított beszédét a következőképpen fejezte be: — Azt .mondja az irás, hogy ak,i dolgozik, az imádkozik. Tehát az irás a Mindenhatóhoz intézett imával egyenértékűnek tartja a munkát: .a magyar ember verejtékes', nehéz munkáját. Mintha a határainkra leboruló égbolt egy nagy templom kupolája volna, melynek szántóföldekkel tarkított padozatán folyik a verejtékes imádság: az aratók munkája.. A munka templomába reggel a kis pacsirta harangoz be s csicsergő kis hangjával egész nap bátorítja a fáradó munkást. A 'természet e szép temploma a legszebb templom a világon, mert ez nem emberi kéz munkája, hainem az Ur alkotása. De legszebb azért is, mert itt folyik a nagy nemzeti munka, a magyarság .megélhetésiért, boldogulásáért. Magyarország törzsökös fentartó eleme a (kisgazda és a munkás. Ezeknek munkájára támaszkodik az iparába és kereskedelmébe — sajna — már évek óta pangó magyar társadalom. Becsüljük meg e munkát s hajtsuk meg az elismerés zászlóját a magyar földmivelő nép nehéz, de eredményes munkája előtt. Az ünnepi beszéd után Bokor Pál .h. polgármester tartott emelkedett hangú beszédet, mellyel buzdította a gazdákat és munkásokat a békés, vállvetett munkára. Beszéde közben Mihály ffy Ferenc jegyzővel együtt kiosztották a.z aratómunkások között a Szeged-alsótanyaii központi mezőgazdasági egyesület értékes ajándékát, ,A megjutalmazott munkások (névsora it következő: Csipak Lajos, Erdődi .Szilveszter, Farkas Mihály, Fehér János, Kószó György, Mancs (Mihály, Csipak Lajosné, Kiss Jánosné, Kószó György né, Németh Viktória, Tónusz Erzsébet, Szűcs Mária. Déliben a gazdák népes társasebédet adtak, melyen részt vettek az .alsótanyai gazdák szine-java. Az első felköszöntőt Bokor Pál li. polgármester mondta s éltette azt a szoros összetartást, mely az alsótanyai gazdák között fönnáll s működésűket eredményessé teszi. Utána Gerle Imre dr. az alsótanyai gazdasági egyesületek vezetőségére s elnökeire mondott felköszöntőt. Felköszöntőt mondtak még Dobó István, Magyar Péter, László Zoltán, Fődi Ferenc, ördög Illés, Engi Imre, kik az alsótanyai gazdatársadalom vezetőit: Bokor Pált és Gerle Imre dr.-t éltették. Délután nagy gazdabál volt, melynek vigassága belenyúlt a késői éjszakába. A városból igen sokan vettek részt a gazdák e szép ünnepségén. — Szerb hetvenkedés. Eszékről jelentik: A sz-erb kereskedői világgal való összeköttetésünk jellemzésére egy itteni kereskedő elküldte a kereskedelmi és iparkamarának azt a feleletet, 'melyet üzleti ajánlatára valamelyik belgrádi kereskedőtől (kapott. A levél igy szól: Értesítjük, hogy igaz szerb ember nemcsak önnél, de az osztrák és magyar monarchia egyetlen kereskedőjénél sem fog vásárolni addig, amig szerbjeinket öldösik, üzleteiket lerombolják és fosztogatják, az aszszonyokat meggyalázzák s egyáltalán olyan magatartást tanúsítanak, mely még Albániában sem szokásos. Még ha Szerbia mag is bocsátja önöknek azt ,a gyalázatot, melyet el kellett tűrnie, még akkor is meg fogjuk gondolni, vájjon ilyen ellenséges országnak értéktelen holmijáért odaadjuk-e pénzünket. A levél, melyhez hasonló szövegűt már több eszéki kereskedő kapott, hü tükre a féktelen agitáció álltai fölizgatott szerbiai hangulatnak. — Házasság és országszerzés. Hónapok óta járja a lapokat az a bizonytalan hir, hogy a román trónörökös .feleségül veszi az orosz cár egyik 'leányát. Páros napokon mindig ,az a hir jött Bukarestből, ihogy a házasság hamarosan meg lesz, ám páratlan napokon ugyancsak mindig megjött .a többé-kevésbé leihütő cáfolat, .amely a román dinasztia és a román nép reménységét kíméletlen ül megf agy asztotta. Ilyen sa vanya ki taní tást kaptak a, románok legújabban is egy igen előkelő orosz laptól, a Moszkovija Vjedomosztól, amely egyik minapi számában egyebek között igy elmélkedett a kérdéses fejedelmi n,ászról: Romániában ugy gondolkoznak, hogy a román .trónörökös fia és egy orosz nagyhercegnő eljegyzése után Oroszország a hercegi menyasszonnyal hozományul fogja adni Romániának Besszarábiát. Ez a kombináeió elesik abból az egyszerű okból, mert ez .a román-orosz nász nem fog létrejönni. A románok leghelyesebben teszik, lia nem izgatják magukat ós végképen lemondanak Besszarábiáról. Ez ia kíméletlenül őszinte irás annyival ,is több figyelmet érdemel a románság részéről, mert a moszkvai újság a legjobban értesült és legkomolyabb iszavu orosz lapok közül való. — A görög-török közeledés. Athénből jelentik: Venizelosz görög miniszterelnök elutazott Brüsszelbe, ahol találkozni fog a torok nagyvezérrel. Útjára a külügyminiszteriuim elnöki osztályigazgatója, a ha és két attasé fogja elkísérni és a görög miniszterelnök rövid időre Németországba is ellátogat. A miniszterelnök ugy tervezi, hogy egy nőnapig marad távol. - A megszökött Gerow,zky-fivérek. Csernovicból jelentik: A megszökött Gerovszáy-fivérek ügyében az anyjuk lakásán Piüa vizsgálóbíró házkutatást tartott, amely szenzációs eredménnyel járt. Kétségtelenüi megállapították, hogy a szintén megszökött Népit fogházőr a lüerovszkyak szökésé előtt hosszú időn át süriin tett éjjel látogatásokat a Gerovszkyak anyjánál. Minthogy a hazat rendőrség őrizte, Népit — amint ez beigazolódott, — a kert alatt ugrált át a kerítésen. A helyszíni szemle eredménye alapján tegnap vidéken letartóztattak egy embert és beszállították a lembergi bíróság, börtönébe. A legutóbbi napokban kihallgatták a Gerovszkyak fogolytársait és pedig olymódon, hogy még csak idézést sem küldöttek nekik, hanem a vizsgálóbíró egyszerűen felhozatta őket a börtönből. A jegyzökönyvet csak német nyelven vették fel, mert a tárgyalást a bécsi tartományi törvényszék fogja megtartani. i — A Caillaux-tárgyalás. Parisból jelentik: A mai (tárgyalás nem kevesebb szenzációt igórt, mint a tegnapi Albánét elnök öt óráig tervezte a kihallgatásokat s már tizenkét órakor megnyitotta .a tárgyalást. A teremben óriási a hőség. A megidézett tanuk között van Gueydan asszony, Caillaux első felesége, aki Caiilauxné szerint a bajbakeverő az egész Calmette-ügyben. A pénzügyminiszter 1906-ban ikötött házasságot Gueydan asszonnyal és 1911-ben már elvált tőle. Szóval az elválás előtt Caillaux két levelet irt ikésöbbí feleségéhez s ezek a levelek, ugy látszik, a legintimebb témák mellett különböző politikai kérdésekről is megemlékeznek, A leveleket Gueydan asszony ellopta és ezzel hatalmas (fegyvert szerzett férje ellen. A miniszter kerülni akarta a botrányt s *