Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-22 / 172. szám

22. 'Szeged, 1914. julius 22. Marco bercegassizony ,i ósaágigazgató ja várt teeuniinket, Blmkovics Ferenc kanonokéit és ©ngem és .gyönyörű piros iMiercedies-autóu ro­hogitunk Na.gykomlósra a Ihercegmiéíhez. Sil­fáy jószágigazgató még útközben tudtunkra adta, ihogy rögtön megérkezés után vár ben­nünket a beroegasszony. A plébánián Blas­kovics kanokok kanonoki diszbe öltözött s fflire kiléptünk az utcára., mesés szép négyes fogat várt reánk, mely a hercegi kúriához vitt bennünket. A kúria maga magas, föld­szintes ház, minden különös disz nélkül. A ház falait az udvaron vadszőlő futja be és ©z rendkívül barátságos, kinézést ad az, egész­tok. A csarnokban borotvált .képű, őszes Wn.mcrdiener és két .lakáj ta hely diszting­vált előkelőségére mutattak. Amint belép­tünk a rokkokó fogadószobába, rögtön meg­jelent, San iMurco hercegasszony, született togyszentmiklósi Nákó Miileva grófnő. Egy Jóságos arcú, őszhaju matróna, aki gyermek­telenül, és özvegyként tölti az év legnagyobb ©észét Nagykomlóson, ahol egy szép emele­tes zárdaépület, elemi iskolával és interná­fossa.1 hirdeti a [hercegné emberszeretetét. A szomszédos Nákófalván 4s Márkiföldén is ©gyancsak az ő bőkezűségéből ©gy*agy zárda­tekola homlokzata tünteti föl, hogy >San Mar­Qo alapítvány. Valiami iskolafejlesztési ügy­iéi folyt közöttünk ,a tanácskozás, melynek részleteit nem áll jogomban a nyilvánosság ©tó adni. Tisztán csak a fenkölt szellemű fercegasszony gondolkodását jellemző egy­két dologra szorltkozhatom: •— (Szerencsétlenségnek tartanám, r— teondatta többek között, — ha a mi derék, délvidéki parasztjainknak a leányait kira­gadnék aiz ő természetes környezetükből és Máltai szerencsétlenné tennők őket. Marad­inak ők meg az ő egyszerű viseletük mel­teíf, ellenben azt akarom, hogy műveljék a wküket és az eszüket. S mig igy beszélt ez a valóban iszép délek, annyi emberszeretet áradt a beszédjéből, hogy bámulatra raga­dott. Különösen meglepett a tanügyi rész­tetkérdósekben való nagy jártassága. Nem te doni .bók-e, de őfőméltóságából a sablonon Messze felülemelkedő — tanítónő léket ne. Egy órai látogatás után a jószágigazga­tó a hercegi birtokra vitt bennünket. .Első­tendü najitttagazdaság, melynek a .modernizá­lására az uradalom egy millió kétszázezer koronát bocsátott rendelkezésére Sittaynak, a jószágigazgatónak. Nem a birtok leírása a °élom, de nem tudom megállni, hogy fel ne talitsem, hogy még a nyári munkára Fel­réniagyarországból lejövő tót munkások szá­jáéra is tiszta, egészséges, szilárd házakat építtetett a nagykomlósi nagyasszony. A ti­fenkétezer holdas 'birtoknak egy részéből pe­dig bérlet-parcellákat csináltatott a herceg­gé a vidék szegényebb népe számára. — Ne menjenek szegények Amerikába, hadd keressék meg nálam betevő falatjukat, ftzzel indokolta a parcellázást. Mikor ezt hallottam, önkéntelenül is az fe amerika-lázas földieim jutottak eszem.be. Üa lct.t volna nekik is ilyen áldott lelkű her­asszonyuk, mikor a betegség kezdett mu­tatkozni! S elgondoltam, hogy ha iMagyar­°©szág minden kúriájában olyan asszony ül­to, mint a nagykomlósi hercegi (kúriában; akkor meg volna oldva a kivándorlás kér­dése. Striegl F. József. A képviselőház ülése. Tízórás ülésekre tendezkedett be a Ház. Az ellenzék cirkulu­tei;t nem zavarja a munkaidő meghosszabbi­tósa. Rendületlenül kitart az illeték javaslat részletes vitája mellett. Ma Springer Ferenc kezdte a vitát és a kormánypártról sikerült htegszólaltaitni Tiszát és Teleszkyt. A folyo­rén tanácskozást tartottak az ellenzék vezé­réi. Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István ré Zichy Aladár gróf megbeszélték az ellen­fek taktikáját. A megbeszélések veleje az, hogy harc lesz. A mai napon elfogadták az DÉLMAGYARORSZÁG első 29 szakaszt és holnap folytatják a rész­letes tárgyalást, •BanaaBaaBaBaiiaBaaaaBaBaBaaaaaaaBsaaaanaaaaaBaaaaB A nemzeti munkapárt Wimmer Fülöphöz. (Safáí tudósít ónktól.) Maii számunkban röviden jelentettük már, hogy Rósa Izsó dr. diadalmas megválasztása .alkalmából meg­emlékezik a nemzeti (munkapárt egyik kivá­lóan értékes, agilis és törhetetlen tagjáról: Wimmer Fülöpről. Az ünnepélyes választási aktus 'befejezésével ez be is következett. A pártnak egy nagyobb küldöttsége jelent meg a betegen fekvő, de már lábbadozó Wimimer­r;é! és több száz aláírással ellátva a párt ne­vében. a következő levelet nyújtották át ne­ki: Igen tisztelt Igazgató Ur! Kedves barátunk! Abból az alkalomból, hogy a mai na­pon. dr. Rósa Izsót, a nemzeti munkapárt jelöltjét egyhangúlag képviselőnek választot­tuk, kedves kötelességüniknek tartjuk, hogy önt, pártunk egyik oszlopos, fáradhatatlan tagját üdvözöljük és kívánjuk, hogy betegsé­géből mielőbb teljesen felgyógyulva, tovább­ra is együtt folytathassuk pártunk nehéz, de hazánkra áldásos munkáját. Szegeden, 1914. julius 21-én, ihazafiasüdvözlettel (aláírások.) Wimmer Fülöpöt ez a megemlékezés nagyon meghatotta. Itt el kell mondanunk, amit Szegeden bizonyára még kevesen, tud­nak, hogy Rósa Izsó drt Wimlmer Fülöp vá­lasztatta meg képviselővé. Azoknak a pour­parléknak során, amelyek a nyilvános jelö­lést megelőzték, a Rósa Izsó nevén. kívül több igen tiszteletreméltó név került forga­lomba. Rósa jelöltsége nyomban az összes intéző körök tetszésével találkoztt, azonban ő .egy teljes órán át tartó kapacitálás után is megmaradt amellett, hogy nem vállalja a jelöltséget. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a kapacitálás nem a végrehajtó bizottság, vagy annak tagjai, vagy a munkapárt elnöksége részéről történt. Ezek után illetékes helyen ismét Wimmer Fülöphöz fordultak, tudomá­sára adván, hogy nem sikerült Rósát meg­nyerni a jelöltség elfogadására. Wimmer megmaradt eredeti álláspontja mellett, újból hangsúlyozta, hogy a városnak és a kerület­nek minden érdeke megkívánja azt, hogy a negyvenhárom éves érdemes és gazdag múlt­tal biró Rósa Izsó polgári funkciói ezzel a jutalommal koronáztassanak meg a választó­polgárság részéről. Végül is Rósát rábírta, hogy a jelöltséget elvállalja. Ez a magya­rázata annak, hogy a nemzeti munkapártnak Wimmer iránt egyébként is érzett nagyra­becsülése és szeretete épp a választás nap­ján, nyomban a választási aktus befejezése után ilyen impozáns módon megnyilvánult. A lezajlott választás krónikájának befe­jezése előtt meg kell még emlékeznünk első­sorban a nemzeti munkapárt elnökségéről, a mindig agilisan munkálkodó begavári Back Bernátról, a higgadt Szarvady Lajosról, a fáradhatatlan titkárról: Cserő Ede dr.-ról, s a munkapárt végrehajtó és intéző bizottsá­gának összes tagjairól, akik fáradságot nem kiméivé munkálkodtak közre azon, hogy a párt zászlója az első kerületben olyan erős és tántoríthatatlan kézbe kerüljön, mint ami­nő Rósa Izsó dré. Világháború réme. (Berchtold és Konrád a királynál. — Döntő események küszöbén. — Az angol sajtó Szerbia ellen. — Egységes a hármasszö­vetség álláspontja. — A demars e héten lesz.) (Saját tudósítónktól.) A monarchia számár/ elérkezett a cselekvés ideje. Bár­mi következik, a monarchia egységesen és helyeslőleg veszi tudomásul a magas dön­tést. Hogy mi következik, azért nem a monarchia viseli a felelősséget, hanem Szerbia. Egész a mostani napokig^vártunk a jegyzékkel, hogy csakis adatok alapján, bebizonyított vizsgálati tények föltárásá­val dolgozzunk és lépjünk fel Szerbia előtt. Szerbia előtt tehát és nem ellene. A jegyzék szövege udvarias lesz, de igen határozott (kiszivárgott hirek szerint Tisza István gróf szövegezte meg), 48 órai gon­dolkodási időt engedünk Szerbiának és ha­tározott választ. Giessl báró belgrádi kö­vetünk e héten, talán szombaton óhajtja a szerb kormánynak átadni a jegyzéket., a minek átadását azonban megnehezíti ez ideig az, hogy Pasics és a szerb kabinet tagjai egyszerűen elhagyták Belgrádot és az országba távoztak, más-más városba. Berchtold gróf ma kihallgatáson je­lent meg a királynál, holnap pedig höt­zendorfi Konrád vezérkari főnököt fogad­ja az uralkodó. Mérey Kajetán, a kvirináli nagykövet ma reggel óta szintén Ischlben van. Czernin gróf bukaresti követünk ki­hallgatáson jelent meg ő felsége előtt és a király levélét viszi el Károly román ki­rálynak. Közben azt halljuk, hogy Montenegró fegyverkezik, Szerbia készülődik, behívja a tartalékosait, fegyvereket rendel. Európa sajtója a helyzetet rendkívül komolynak tartja. A német kormány félhi­vatalosa, a Norddeutsche Allgemeine Zei­tung, azt mondja, hogy a vállság csak ak­kor kerülhető el, ha Szerbia hamarosan beadja a derekát. Erre pedig, ugylátszik, nincs kilátás. Mert ha Belgrádban engedé­keny szándékai volnának az intéző körök­nek, bizonyára nem állítanák csatasorba a szuronyok erdejét. Szerbia fegyverke­zik, ami azt jelenti, hogy nem fog feltét­lenül fejet hajtani a monarchia előtt s azt várja, hogy ezúttal is sikerül majd, ami már annyiszor sikerüll|t!, hogy az utolsó pillanatban megtántoritbatják majd a mon archiát. Elfelejtik azonban, hogy a leg­utóbbi szerb-osztrák-magyar krizis óta a konjunktúrák alaposan megváltoztak. Ak­kor a hármas-entente tagjai, mint egy ember állottak Szerbia mellé. Ma Anglia a leghatározottabban a monarhia mellett van. Az angol kormány félhivatalos lap­ja, a Westminster Gazette legutóbbi szá­mában óva intette Pasicsékat, hogy ezút­tal ne bizzák el magukat, mert könnyen megeshetik, bogy ebben az ügyben maguk­ra maradnak. A francia sajtó egy részé­ben Szerbiát pártoló cikkek láttak ugyan napvilágot, ezeket azonban alighanem Belgrádból helyezték el. A francia lapok tudósítóinak jórésze ugyanis a szerb kül­ügyminiszteri sajtóiroda tagjaiból kerül ki s a párisi sajtó hangulata ott készül ugyan abban a belgrádi boszorkánykonyhában, amelyben a Politika, a Sztrázsa és a többi

Next

/
Thumbnails
Contents