Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-18 / 169. szám

RSZAG ftserkeaxtóaég Kárász-utca 9. Ttkbante: 3*5. Ityaa Mta ár* 1» Mér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K24-— félévre . . K I2-— negyedévre K 6*— egy hónapra K 2*— ELŐFIZETÉS* ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28*— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Kiadóhivatal Káráaz-utca » Telefonszám: 81. Egyas szára ára 11 Hilár. J Szeged, 1914. III. évfolyam 169. szám. Szombat, julius 18. Fényes tanulságok. Necsak az alföldi vidékeik közvéleményét, hanem az egész országot bámulatba ejti az a nagyszerű iközgazdaisági eredmény, melyet a (kecskeméti gyümölcstermés ebben az esztendőben produkált. Hozzávetőleges száimitás'sal tizenikét millióra lehet becsülni azt a forgalmat, melyet a napokban lebonyolított barac'kpiac eredményezett s ha ehhez az összeghez hozzávesszük még az idei termés egyéb eredményeit, meg kell állapítani, hogy nemzeti kincs értékével ér föl az a hatalmas anyagi gyarapodás, mély a kecskeméti polgárság szorgalmából a folyó esztendőben a takarékpénztárak acéllkasszáiba vándorol. Ebben a megállapításában lkétségkivül az a tény adja a legértéksebb elemet, hogy a nemzeti kincsnek egy tekintélyes része külföldről vándorol be az országba és tényleges vagyonszaporulatöt jelent. Ezzel a fényes eredménnyel két helyi érddkességü megfigyelést állítunk szembe. Az egyiik az, hogy szatymazi gazdák teleraktak négy-öt vasúti kocsit Ikajszinbarackkail, azután maguk is felkaptak .a vonatra és elszállítottáik terményeiket egyenesen az osztrák főváros piacára. A szegedi tany a világ is tudna tehát ekszportra dolgozni, ha fel lehetne ébreszteni érdeklődését a külföldi piac előnyei iránt. De mutatja ez a jelenség azt is, hogy a szegedi piacon aligha lehetett volna értékesíteni a gyümölcstermést, mert a piac elhanyagolt és kisméretű, forgalma tisztán a helyi érdekek kielégítésére irányul. A második megfigyelésünk pedig az, hogy az alsótanyai gazdák egyáltalán nem képesek terményei ket értékesíteni. Beszéltünk őstermelőkkel, akik elmondták, hogy idei nagyszerű gyümölcstermelésük egy tekintélyes százalékát házi állatjaikkal etették fel, vagy potom áron elvesztegették a szeszfőzők tulajdonosainak, mert más módon értékesíteni nem tudták. Kocsibérül 5—6 koronát kellene fizetniök, ha be akarnák hozni a szegedi piacra; ezt a kiadástöbbletet pedig az áru nem bírja meg. Ha ezeket a jelenségeiket összevetjük világossá válik, hogy Szeged az ő kertgazdaságra kiválóan alkalmas homokos ta Iájával milliós bevételi forrásoktól fosztja meg polgárait csupán azáltal, hogy nem képes szakítani eddigi esztelen, kényelemszerető gazdasági politikájával. De tovább megyünk: Szegednek egyáltalán nincsen is gazdasági politikája. Itt minden megy a maga megszokott, kitaposott utján; itt soha senki nem törődik azzal, hogy a nép javáért miféle intézkedések lennének teendők, sem azzal, hogy milyen irányt kellene adni a lakosság vagyonszerző foglalkozásának? Nem először vádoljuk meg ezzel a város hatóságát: Vádoljuk most különösen a gazdasági ügyosztályt azzal, hogy mindennel foglalkozik, csak azzal nem, ami feladata lenne: a polgárság gazdasági érdekeinek előmozdításával. A szegedi városi tanács gazdasági ügyosztálya egyszerű gazdászi havatafl, melynek majd minden tevékenysége kimerül a bérföldek árverelésében és az árlejtések megtartásában. Kérdjük: tett-e valaha indítványt ez az ügyosztály a tanya vasutjának megvalósítása érdekében? Gondolt-e egyáltalán arra, hogy elősegítse negyvenezer tanyai lakos megélhetését, honositott-e meg háziipart, szerzett-e piacot, vasúti refakciákat, összeköttetéseket, vagy bármilyen elő nyöket? Ha pedig ugy fogja fel a gazdasági ügyosztály vezetője a hivatalát, hogy az 'nem kötelez a polgárság nemzetgazdasági érvényesítésének elősegítésére, hanem csupán a város javainak kezelésére (amit ugyan józan ésszel senki sem fog neki elhinni) — tett-e valamit abban az irányban, hogy a városnak hetvenezer holdat kitevő hatalmas ingatlanbirtoka másféle müvelés alá kerüljön, többet jövedelmezzen, nagyobb értéket képviseljen, mint tiz, vagy husz évvel ezelőtt? Nem tett voiEurópa északon. Irta: Varga Borbála. A földszinten levő régiség gyűjteményt most az e célra épült várnak beillő uj, nemzeti mtuseumba helyezték át. Szép, különös stílusban épült temploma a Kalion-templom magaslaton áll. Újszerű tornyát minden pontról látni. A másik kiváló temploma kupolás, impozáns. Belsejében igen sok a művészi alkotás. Külön álló tornyában szívhez szóló harangjáték van. Az uj országház remekbe készült, hatalmas finn stilban készült épület. Ilyen kivitelű a posta-távíró hivatala és más nyilvános épülete is. A város forgalmát nagyban segíti elő az a körülmény, hogy a közel- és távolban levő kisebb-nagyobb szigetek lakói itt szerzik be a napi szükségleteiket. A kikötőket a város minden pontjával villamosok kötik össze. A tengerparton elterülő Brunsparkban katonazene, nyári színház és más efféle szórakoztatja az odasereglők sokaságát. A gyönyörű observatóriuma az egyik kikötőre néző hegy hátán fekszik, mely mesésen van parkírozva. A tengert ábrázoló szobor mellől a kilátás elragadó! Kellemes üdülő helye az Esplanad, hol két kioszk is van. Mind a két helyen 'délelőtt és délután katonazene koncertezik. Ezen a téren van a finnek imádott nép költőjének Rurébergnek mesésen egyszerű szép szobra. Kedves kis szobrocska még az esőernyő alatt álldogáló gyermek pár. Köröskörül impozáns három-négy emeletes bérpaloták fényes boltokkal; az opera és a nemzeti bank állanak. A bank tá: gas csarnokaiban itt is, mint Finnországban más egyebütt, kizárólag nők a tisztviselők. Helsingforr épitkezése rohamosan halad előre. Alig van utca, ahol két vagy több nagyszabású palota ne volna emelkedőben. Sok helyen az udvart egy kiemelkedő sziklatömb tölti be, amit nagy fáradsággal birnak eltávolítani. Högholm kiránduló hely, bájos kis sziget, hova gőzössel megyünk. Állatkertje, ásványmuzeuma szokatlanul érdekes. Ásványgyűjteményei közül a fatörzsüket keresztmetszetben feltüntető — külömböző szinti márvány csoportja lepett mieg. Ilyen márványra. mely vékony fával sűrűn benőtt erdőt mutatna, még nem találtam sehol. A legérdekesebb szigetek egyike Föiisön, hova a néprajzi muzeumot helyezték el. Kincseket adtak az itt felhalmozott primitiv dolgokért. Ez a muzeum mutatja be az északon lakó ős finnek kultúrtörténetét. Nagy küzdelmükbe került, mig az orosz kormánnyal szemben kitudták vivni, hogy egy tetemes összegbe kerülő, vagyont érő régiségeket megvásárolhassák és rendeltetésének átadhassák. Az északról felhozott sok mindeniéle faalkotmány között elsősorban is a karúnak temploma vonta magára figyelmemet. Ennek a templomnak több értékes, igen régi olajfestménye is van. Fatornya külön épület, ami igen sajátságos, mert a régi olasz templom építkezésnél volt szokásban. Sekrestyéje ugyancsak (külön áll. amit Pisában és Flórencban szintén láthatunk, az igaz, hogy díszben és pompában páratlanul; mig itt a kezdet-kezdetét a sajátos művészetével párosuló. Egész délutánt töltöttem a kisebb-nagyob telepek szemlélésével. Hűséges kisérő társam és magyarázóim volt Ferdinánd Sieir®miNDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN F5»zerkere»tcedé»ben • • ** ^ + ÓVAKODJÉK • C»emegefizj étben (| U P i 2 Hl Ű i á t a S Ö P ti 3Z UTÁNZATOKTÓL!! SZT. ISTVÁN ;