Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-18 / 169. szám

4. na feemmiit; az ügyosztálynak halvány sejtelme sincs arról, hogy hogyan kell egy százezres nagy város saját érdekeit a polgárság érdekeivel összhangzásha hoz­ni. Lelhetne nekünk is kifejlett gyümölcs­kertészertünik, zsebretehetnénk mi is tizen­két milliót, meg még jóval többet is. De ehhez az kellene, hogy tanuljunk legalább a szemünk előtt álló példákon. Kecskemét város tanácsa számon tartotta, hogy mely időpontban kerül piacra a baracktermés és alkáíntals külföldi lapokban előre -teleharan­gozta a világot a nagy baraekvásár híré­vel. Miféle szabályrendelet kötelezte erre? Bizonyára annak a kötelességnek érzete, hogy a város hatósága a nép javáért van. Jött is külföldi vásárló elég s néhány nap alatt egész vonatok indultak el gazdag ra­kománnyal Németország, Olasz-, és Orosz ország nagyvárosai felé. Piacot kell tehát első sorban is teremteni a tanyavilág ter­ményeinek. Ezt pedig a vasút teremti meg, mely nem közvetlenül hozza a hasznot a városi hatóságoknak, hanem közvetve a város polgárságának vagyonosodása ut­ján. A rég tervezett vasutat tehát még ak­kor is meg kellene sürgősen építeni, ha annak üzembentartása esztendőkön át de­ficitet eredményezne, mert hiszen nem az a fontos, hogy a város háztartása jusson ujabb bevételi cimhez, hanem, hogy a pol­gárság tegyen szert milliókat eredménye­ző uj gazdasági lehetőségekre. A német hadgyakorlatok. Berlinből jelentik: Az ezidei császármianőver rendkívül nagyszabásúnak ígérkezik. Megjelenik a ma­nőveren az olasz király, azonkívül az el­hunyt Ferenc Ferdinánd főherceg helyett, bir szerint, külön osztrák-magyar tiszti küldött­ség érkezik Németországba, ott lesz továbbá a görög 'király is és meghívót küldtek végre a román vezérkar főnökének is. sehn conzul, ki fáradságot nem ismerve, jár­ta velem végig a sok látni valót. Neki kö­szönhetem azt, hogy oly alapos 'Ismereteket szerezhettem itt. Az épületekben rátaláltunk a szobára, amelyben kémény nélkül tüzeltek. A szoba felső része állandóan füsttel volt tele; mig alul, ember magasságig, a két szemben levő nyílás -megtisztította a levegőt. Amit a felső füsttől befogott s az alsó tisztán maradt fa­lak is bizonyítanak. A gőzfürdőt ugy állítot­ták elő, hogy kavics halmazt fölhevítettek, reá vizet öntötték a fölötte elhelyezett léce­ken párolták ki magukat. Ezeknek a századak előtt élő emberek­nek könyvtárszekrényük is volt. Olyanféle, amelybe belefért — Petőfivel szólva: Szig­várt, Kartigán. írásra és nyomtatásra oth betű alakot használtak. Az „áldozati fára" az elhalt lelkek nyu­galmáért élelmiszereket kötöttek, hogy azok visszajövet lakmározhassanak. A dohány termeléshez az ős időben is értettek, amit számos hagyomány bizonyít. A kereskedelmet óriási evezős ladikokkal bo­nyolították le. Az itt levő ladikok között leg­nagyobb 21.4 mtr. a templom járó. Ennek a ladiknak dongái hosszúságban nincsenek toldva s mégis alig 8 c-tm-rel keskenyebb az orránál. Benne több mint száz ember fért el. Többnyire nők eveztek, ami igen szép lát­vány lehetett a nemzeti ünneplő ruhákban. A kátrány előállítását és exportálását nagyban űzték. A -bejáratnál, a pénztár mellett, kizáróla­gos finn háziipar cikkeket árusítanak, ami­bélmagyarorszag A képviselőház ülése. — A munkarend. — (Saját tudósítónktól.) A jövő hét első ülé­sének napirendjére -okvetetlenül kitűzik a közigazgatási reformjavaslatokat. A napi­rendre való tüzes nem jeleníti a nyomban va­ló tárgyalást is, hanem arra való, hogy ha váratlanul végződnék -a szeszvita, amelyre kedden, vagy szerdán rákerülhet a sor, idő­veszteség nélkül hozzáfoghassanak a köz­igazgafáisti1 vitához. A jövő hét ilyenformán érdekes esemé­nyeket rejteget. Szerdán ujabb interpelláció­sorozat lesz, hogy — amint Rakovszky Ist­ván mondotta, — legalább az interpellációk­ban legyen nyoma annak, -hogy történelmi időket élünk. Az ellenzék az interpellációk­kal kapcsolatban elismerésre méltó komoly­sággal viselkedik és a külpolitikai kérdés vol­takép-en a magyar parlamentben kerül az eu­rópai; nyilvánosság elé. Mezőssy Béla, Eszterfáizy Móric és Andrássy Gyula -gróf már bejegyezték in­terpeM-c'iói'kah (Mezőssy a miniszterelnököt interpellálja meg a boszniai kormányzati vi­szonyokról, Eszterházy a képviselőházi őr­ség dolgában terjeszt elő interpellációt a mi­niszterelnökhöz és a -honvédelmi miniszter­hez. Andrássy Gyula gróf pedig a külső po­litikai helyzet dolgában interpellálja a minisz­terelnököt. Különösen e legutóbbi interpellá­ció az, amely elé fokozott érdeklődéssel néz­nek A Ház ma az ill-etékjavaslat tizenöt sza­kaszát elfogadta. A mai ülésről ez a tudósítás szól: Beöthy Pál elnök pontban tiz órakor -nyitotta meg az ülést. Néhány jelentéktele-n jelentés után áttértek a napirendre: ia bé­•lyieg- és ,i,Illetékről .szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. A második szakasz volt soron ós -ebihez Springer Ferene 'szólt elsőnek. Módosításo­kat ajánl és a 'pénzügyminiszterrel polemi­zál. Egy -helyen a jog illetékekre utal, ami­kor Beöthy nyomban közbeszól: — Kérem, kép-v.iselő ur, a tárgyhoz tes­sék szólni! Az ellenzék zokon veszi a (figyelmeztetésit, mert szerinte Springer nem tért. el a tárgy­tól. -bői mindenki- iparkodik legalább néhányat magával vinni emlék gyanánt. Kigyönyörködve miagam Helingfors érde­kességeiben, utamat Ekenás felé folytattam. Az állomásnál két ismerős hölgy várakozott reám. Ai egyik Hedwig Sohlberg semináriu­mi igazgatónő és országgyűlési képviselő; a másik Berta Ahlíors képezdei tanárnő. Mind a ketten tárt karokkal fogadtak. Körül kalau­zoltak ligethez hasonló bájos, kis városkájuk­ban. Megmutatták tanintézetük egész telepét. Megnéztük a tantermeket. A kavicsmódra berendezett fürdőházat, torna-, étkező-, háló st-b., pavillonok berendezéseit. Mig végre az ő barátságos lakosztályukban! kipihentem magamat. A nappali szoba egyik sarkában- a szövőszék ellentétesen vált ki a sok drága szobrok és más dísztárgyaik között. Innen a tó partjához hajtattunk, hogy az előre megrendelt ebédet a vizre épített ki­oszkban költhessük el. A vizbe dobott mor­zsákra ezrével jöttek a kisebb-nagyobb halak, meg a szabadban élő fa-lán-k hattyúk, hogy éhségüket csillapithassák. Később motorgőzösre ültünk és egy óra mu-lva Raseborgban az igazgatónő nyaralója előtt kötöttünk ki. Az ebédlőben jól -eső érzés­sel láttam, hogy íiirott lábu tulipános székek­kel van bútorozva. Este tisztelete-mire fényes társaság gyűlt egybe és bensős-égteljes iin-nepeltetésben volt részem. A csillagok fényével versenyezve ra­gyogtak a veranda ezer apró, színes üveg lámpionjai. Soh's-em felejtem el ezt az An­dersen meséibe illő éj-szakát . , . (Vége.) Szeged, 1914. julius 2. — Maguknak úgyis mindegy! — kiáltják az ellenzékiek, úgysem 'hallgatnak id-e! Sümegi -az elnök felé -fordul: — Springer jobban tudja, mint ön, ne zavarja -a szónokot. Az elnök: Rendreutasítja Sümegit, Springer tovább indokolja ezután módo­sit-ásait. Springer Ferenc ,azután -azokról ia. súlyos terhekről, -szólt, -amelyet a -második szakasz ró a. jogkereső közönségre. Sümegi Vilmos: Valósággal kizsákmá­nyolják a feleket. Springer Ferenc kiha-gyan dónak tartja az egész szakaszt. Hantos Elemér előadó válaszai és kije­lenti, hogy tisztán jogpolitikaiból vették föl ezt a szakaszt. Erre a kijelentésre zajos -el­lenmondás -támad és az elnök Sümegit is­mételten rendreutasítja. Polónyi Dezső félreértett szavait igazít­ja helyre. Nemess Zsigmond szólásra emelkedik, . Korácsy Kálmán: Itt van a megjöven­dölt módosító. (Derültség halról.) Nemess Zsigmond: Módosítást ajánl, a mely -szerint csak akkor kell a halasztási il­letéket leróni, ha -a kérelem -sikerre nem ve­'zet. Polónyi Dezső: Hát akkor, hogy kell le­róni ? Preszly Elemér: Hogy tudja, -azt valaki -előre? Jackó Pál: 'A második -szakaszhoz szól, -hosszasan bírálja és tnódoait-ásokat ajánl. Hantos Elemér -előadó módosítást ter­jeszt- elő, -amelyhez -a munkaipárt nevében Nemes Zsigmond csatlakozik. A Ház a má­sodik szakaszt -az előadó módosítása -alapján elfogadja. A Ház rátér a 3-ik szakasz tárgyalására. Elsőnek Springer Ferenc szól a szakaszhoz. Beöthy Pál elnök: Az igazsiágügymi-nhz­ter kiván szólani! Balogh Jenő: Hivatkozik harminc éves kodi-fikátori múltjára és erre v-aló ,,tek in tet­tel f-entartami kívánja -a szakaszt. Megemlé­kezik a polgári perrendtartásról. Jaczkó Pál: Mikor lép -életbe? Balogh Jenő: A jövő év el-ején. Jaczkó Pál: (Biztos? Balogh Jenő: Biztos. A polgári törvény kodifikációs -tárgyalásainál is hosszabb vita­volt arról, hogy m-i történjék -akkor, ha a fél és ellenfél ügyvédje közösen kéri a tárgyalás elhalasztását, mert ez az -ok,a a perek elhú­zódásának. Az előadó megbízásomból módo­sítást fog beterjeszteni, -azonban én 'feltétle­nül szükségesnek tartom, ha -a két ügyvéd közösen halasztja -e.1 a tárgyalást, ezért fel­emelt illeték járjon, mert ez tulajdonkép a per elhúzása. Bartos János: Ezentúl nemcsak -elhuzís d-e nyuzás is lesz. Balogh Jenő kijelenti, hogy -a szakaszt kihagyni nem engedi, elleniben szívesen bele­egyezik abba, hogy disztingváljanak abba a kérdésbe, hogy a tárgyalások elhalasztására irányuló kérelmeknél minden esetben -alkal­mazzák-e a felemelt illetéket, v-aigy -csak kü­lönös esetekben. A Ház igy döntött. A további szakaszok mind-egyikénél ellenzék módosítást kívánt, de egyik módú sitványt se fogadták el, A Ház -az -első tizenöt szakaszt elfogad­ta, majd elfogadta Khuen-Héderváry Ká­roly gróf indítványát, -amely szerint napont" délelőtt 10-től esti 8-ig tárgyalnak. nbbbbbbbbbbbbaaaobbbbb3-!3r!r-ba"'-»i!*(ib9nbbb9bisa«aab0' Az elbizakodott szerb sajtó. Belgrád' hói jelentik: A Politika irja: Ausztria-M^' gyár ország most már, hogy nyilván belát tn miszerint fenyegetéseivel nem sikerült SzM biát megfélemlíteni, ugy látszik, visszaírt' nul.

Next

/
Thumbnails
Contents