Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)
1914-07-17 / 168. szám
Szeged, 1914. Juíftis 17. délmi agy arorsz ág Egyhangúlag megválasztják Rósa Izsót. Nem állit jelöltet a függetlenségi párt. r a szema gasi legnavágyj (Saját tudósítónktól.) Á választás különben is bizonyosnak látszó -.sorsa ma végleg eldőlt: Szeged első kerületének képviselője a julius, 21-iiki választáson az elsőkerület választó polgárságának egyhangú ajánlása és bizalma alapján a nemzeti munkaipárt érdemes jelöltje: Rósa Izsó dr. lesz. A függetlenségi párt csütörtökön délután tartott gyűlésén ugy határozott, hogy Rósáva'l szemben nem állit jelöltet. Ebben értékes és — más pártállásu férfiakról lévén szó — érdemies megbecsülését látjuk azoknak a nagy érdemeknek, a melyek Rósát pártállásáfa Váló 'tekintet nélkül az egész polgárság becsülésére méltóvá aivatták. A nemzeti munkapárt csütörtökön este tartotta második pártvacsoráját a Katona-féle vendéglőben. Népes és mindvégig lelkes lefolyású vol't a pártvacsora, amelyen értékes és lelkes beszédek •hangzottak el. A maii nap eseményeiről ez a részletes tudósítás számol be: Csütörtökön este ismét pártvacsorára gyűltek egybe a szegedi nemzeti munkapárt 'tagjai a jelölt:' Rósa Izsó dr. tiszteletére. A Kossuth Lajos-sugáruton lévő Katona-féle vendéglő kerthelyiségébem rendezték a második lakomát, amelyen: mintegy kétszázan vettek részt. Ezúttal is méltó ovációban részesítették Szeged -országgyűlési képviselő jelöltjét, akinek a párt körül és egyéb téren szerzett érdemeit a tósztok hossZu sorozatában méltatták. Az első szónok Cserő Ede dr. volt, aki beszédében Szele Róbert1 dr. •csütörtökön megjelenti cikkére (is reflektált, a következőket mondván: Tisztelt Uralmi! A Szegedi Híradó inai száméban vezércikket irt Szele Róbert főigazgató ur. Ez a cikk finom, 'békülékeny szellemű, bölcs és 'békejobbot nyújt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy pártunk nevében a békejobbot elfogadom. Öszirítén feritartás nélkül, férfias lélekkel, ugy, amint azt nyújtották. — A múltban is kerestük, ma is keressük, cs bát hogy dűljön el a mostani választás, ezután megfogjuk találni azt á& utdt és módot, hogy mindazok a polgárok, akiknek nevében Szele Róbert ur nyilatkozott, pártunk minden szervezetében, ugy a végrehajtó bizottságban is, elfoglalják az őket megillető helyeket. Hiszen, ha voltak, vagy lesznek közöttünk ellentétek, azoknak kiegyenlítését bent, közös egyetértéssel eszközölhetjük és kifelé egységesek vagyunk, leszünk és maradunk. — Ezt hirdette a mi vezérünk Tisza István gróf, aki Szegeden, pártailakitó beszédében azt hangoztatta, hogy első teendő, hogy a király és nemzet megértsék egymást. Erre kell törekednünk, mert a nemzetért élő király és a koronás királyhoz hü nemzet megmarad, ha ezer veszedelem környezi is. Másik teendő, hogy az állató konszolidálódjék, hogy az országgyűlés munkaképes legyen. — Amig a párt ezen feladatait nem te.jesitette. jól be nem végezte, addig együtt kell maradnunk akár liberálisak, akár konzervatívok vagyunk. — Mi tehát Tisza Istvánt követjük, mikor együtt akarunk maradni, ha bizonyos felfogásunkban kiilömbözünk is. — Hát most mi egyesit bennünket? (Miért seregiünk Rósa Izsó zászlója alá? •Azért, mert Rósa Izsónak békülékeny, kiengesztelő, egymásnak engedő közéleti szereplése Szegeden: fogalommá vált. Nem is fogalommá, hanem szálló igévé, mely nagy Szeged határain tul is szállott és körüljárt •egész Magyarországon. — Rósa Izsó egy emberöltőn keresztül mindig azon munkálkodott, hogy az ellentéteket ugy az országos, mint a városi dolgokban kiegyenlítse és ez 'számtalanszor sikerült is néki és legtöbbször csak éppen neki sikerült. — Ilyen szellemben vezette ő a pártot mindig és mi valamennyien követtük őt ebben és vállaltuk és vállaljuk a felelősséget is. — Az egyetértés, az egyfelé törekvés, a kölcsönös megértés jegyében felhivom polgártársaimat, hogy magasan és erősen tartsuk a nemzeti munkapárt zászlóját, és segítsük győzelemre jelöltünket! Éljen Rósa Izsó! (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Ezután Rósa Izsó dr. emelkedett szólásba és a következő beszédet intézte a választóihoz: — Tisztelt Uraim! A legutóbb tartott párívaesora alkalmából üdvözölni méltóztattak Tisza István gróf miniszterelnök urat (Éljenzés), akihez táviratot intéztek, amelyben személye iránti bizalmuknak és ragaszkodásuknak hangos kifejezést méltóztattak ad ni. Erre ma jött hozzám Tisza István gróf miniszterelnök ur válasza, amelyben a következőket irja: Tisztelt Uram! Fogadja és tolmácsolja a lakomán egybegyűlt választók előtt is hálás köszönetemet. Igaz tisztelettel, őszinte hive Tisza István. — Ezekután méltóztassanak megengedni — folytatta Rósa — hogy az önök szives megjelenéseért köszönetemet nyilvánítva, elhárítsam magamtól azokat a dicsőségeket, a melyeket tisztelt előttem szóló barátom személyem iránt kifejezni szives volt, amelyeket azért is kell magamtól elbáritand, mert tudom, hogy az nem egyéb, mint a rokonszenvnek kifejezése, amellyel tisztelt barátom irányomban viseltetik és amelynek most hangos kifejezést adni szives volt. fölkiáltások: Mindannyiunk rokonszenvét fejezte ki! Éljen Rósa Izsó dr.! (Lelkes éljenzés és taps.) — Tisztelt Uraim — folytatta a lelkesedés lecsillapodásával Rósa — távol áll tőlem az, hogy én most itt politikai diskussziókba bocsátkozzam, hanem inkább szives figyelmüket olyan egyénre kivánnám terelni, aki városunk első polgára és akit mii most nélkülözni vagyunk kénytelenek, mert egy kinos, hosszú betegség már tiz hónap óta tartja lekötve és most a pöstyéni forrásoktól remél gyógyulást. Fölkiáltások: Éljen a polgármester! — Mindannyian méltóztatnak tudni — folytatta — hogy Lázár Qyörgy dr. polgármester ur (lelkes éljenzés), milyen buzgalommal szentelte a maga működését annak a hivatásnak, amelyre kijelöltetett és- megválasztatott. Méltóztatnak ismerni azt a szeretetet, mellyel városunk ügyei iránt viseltetik és méltóztatnak ismerni azt a rendkívüli szim pátiát, amely mintaképül szolgál és a tisztviselői hűség mintaképe is. Poharamat emelem Szeged -polgármesterére: Lázár Qyörgy dr. udvari tanácsos úrra, kérve a mindenhatót, hogy mielőbb teljes egészséggel hozza viszsza körünkbe. Méltóztassanak megengedni végül, hogy ezen jókivánatainkat sürgönyileg közöljük a polgármester úrral. (Lelkes éljenzés.) Tonelli Sándor volt a következő szónok és tartalmas beszédben fejtette ki azt a szerepet, amelyre a városok hivatva vannak. Nagy baj volt eddig, hogy a városok a magyar közéletben kellőképen nem érvényesülhettek, mert nem volt olyan képviselőjük, a kik a városokban összpontosuló ipari és kereskedelmi érdekeknek a parlamentben szószólójuk lett volna. Éppen ezért a polgárság zömének a szava nem hatolt el a legfelsőbb fórumokig. Ennek oka a városok öntudatának hiánya, vagy csak igen kezdetleges foka volt. A nemzeti munkapárt jelöléséből azt látja, hogy ez az öntudat fejlődni kezd, sőt Szegeden bebizonyította a polgárság, hogy olyan •szilárdan áll az öntudat, hogy azt semmiféle kicsinyes ellenáramlatok megingatni nem tud ják. A polgárság öntudatának diadalára és Rósa Izsó dr. győzelmére emeli poharát. (Éljenzés.) Landesberg Jenő dr. beszélt ezután. K második kerületi választók nevében kijelenti, hogy nem áll az, mintha ott a munkapárt eszméi nem találnának talajra. Örömlmel Közli ennek ellenkezőjét abból az alkalomból, hogy az első kerület a képviselői mandátumot a munkapárt inkarnátus jelöltjére kívánja biznr. Majd Tisza István grófnak arról a küldetéséről beszél, amelylyel az országot megóvta a végromlástól, végül Rósa Izsó drt, mint a béke emberét jellemezte, aki minden harcok és ellentétek közepette az olajágga! jött és egységes munkára buzdította a polgárságot. Mindent a szeretet jegyében, ez vezette egész közéleti működésén keresztül s most, amikor a polgárság veszi őt szeretettel körül, csak azt demonstrálja, hogy vele vanuak továbbra is, követik őt és megteszik kötelességüket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Fejős Ferenc tartott rövid szónoklatot, a melyben Rósa Izsó drt a kötelességtudás szintből urnákén t j el lemez te. Balassa Ármin dr. volt a következő szónok és ezt a beszédet mondotta: — Tisztelt Polgártársaim! 'Szabad vagy szabadságra törekvő államok társadalmi életének politikai elemei a- politikai pártok. Mint ember, én is szenvedélyeknek hatása alatt állok s ha nem szenvedély is, nagy kedvtelésem a pár-tépités. Ebben, a pártépitésben mindig az a vezérlő gondolat irányított, hogy pártunk részére is meg kell teremteni a szabad levegőt, lehetővé kell tenni számára politikai eszméinek nyilvános hirdetését. Azokat a veszedelmeket, amelyek már-már az ország alkotmányának alapjait rendítették meg, jórészt az volt a forrása, liogy a szabad politikai véleménynyilvánitást az ellenzéki pártok úgyszólván kisajátították meguknak, a legnagyobb veszélyek közepette jött Magyarország mostani miniszterelnöke, gróf Tisza István (Éljenzés.) aki az ő példátlanul álló magyaros nyíltságával, hasonlíthatatlan férfias energiájával és szellemi fölényéve! megteremtette a mostani u. n. kormányzó