Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-17 / 168. szám

2. délmag yarorszAg Szeged, 1914. julius 17. nát és társországainkat illetőleg tett nyilatkozatokat. Nem az juttatta homloktérbe az anne'ktált tartományokban a szerbeket, mintha Burián báró volt közös pénzügyminiszter szakított völna a Kállay Béni nagy nevéhez fűződő hagyományokkai, hanem a fejlődő élet s az, hogy a lojálisokul fogadkozó szerbek támogatására is szükség völt ahoz, hogy Bosznia és Hercegovina megtehessék az első lépéseket a saját dolgaiknak saját erejükkel való eligazítása terén. Oktalanság lett volna visszautasítani a horvát-szliavonországi horvátszerb koalíciót is, melynek tagjai minden fentartás nélkül ráállottak az unioniztnus törvényes és reális alapjára. De mindez nem akadályozza meg a Bosznia-Hercegovinát kormányzó tényezőket, illetve a magyar kormányt és a véle szolidaritásban levő bánt, hogy minden lojális agitációnak a legenergiktisabban véget ne vessenek s meg ne tegyék egész hosszú sorozatát az intézkedéseknek, amelyek az e területeken elharapódzott visszaéléseket gyökerestől kiirtják Nem fogunk kapkodni, színpadi hatásokra dolgozni, szóval erélyeskedni, de komolyan és határozottan cselekedni, mint érett népek kormányzása cselekedni szokott. Az interpellációs vita egyébként azf az érdekes és fontos valóságot hozta nyomatékosan fö'lszinre, hogy a déli határainkon elharapódzott délszláv agitációval szemben politikai pártjaink között érdemileg nincs nézeteltérés s hogy a felelős kormány az egész nemzet lelkes támogatásara számithat minden módon és irányban. A keleti vasutak. Belgrádból jelentik : Giessl báró osztrák-magyar követ tegnapelőtt, tegnap és ma tanácskozást folytatott Pasics miniszterelnökkel. E tanácskozásokon kizárólag a keleti vasút ügyének rendezéséről volt szó. A hajón levők megtudták magyar voltomat, élénk ovációban részesítettek s ajándékokkal halmoztak el. Utam1 Wilmanstrandig leírhatatlan szép tájék között vitt keresztül. Néhány család társaságába vont s őszintén kitárta a finn népnek az orosz kormány által történt elnyomatásuk fájdalmait. Náluknál keserűbben csak a lengyel panaszkodik, akiknek még az anyanyelvük is eltöröltetett. Látja — mondták — a cár koronázásakor a finnek alkotmányára felesküszik s az esküszöveget minden templom kapujára kifüggesztik, de imiit gondol, az esküt ki tartja meg? . . . Biráinkat a törvényszékről, ha törvényeink szerint Ítélnek, Szentpétervár Péterpál erődjébe cipelik s ha onnan kiszabadulnak, mehetnek nyugdíj, vagy végkielégítés nélkül amerre látnak . . . Nyolc-kilenc órai folytonos ut után, az ezertó világán át, hol 10—14 sziget is csoportosul, leérkeztem Wilmanstrandig, itt nincs idő a jegyváltásra, a jegyet a már várakozó vicinálison a kalauz adja. Az ut rövid, hamarosan nagy állomáshoz jutunk; átszállás közben annak rendje és módja szerint ki-ki megváltja a jegyét. Egész éji ut után másnap reggel elértük Finnország fővárosát, Helsingforst. Helsingforst mindjárt a megérkezés pillanatában kellemesen lepett meg. Kilépve az állomásról, nagy, négyszög térre, a piactérre jutottam. A tér baloldalán emelkedik a loggiákkal és két toronnyal ékített nemzeti színház. Jobbról pedig a nagyszabású AtheA lakoma asztalnál ülők mély ihletséggel Az adókivetés első napja. — Méltányosság az egész vonalon. — (Saját tudósítónktól.) A Jerney-ház első emeletén, rosszul elhelyezett, ideiglenes iskolaszobákbau kezdette meg tárgyalásait a szegedi adókivető bizottság. A helyiségek tudvalevőleg még iskolának sem épültek eredetileg, hanem lakószobákból alakították át azokat. A tantermekben 6—8 éves gyerekeknek szánt iskolapadokban iií az adófizető polgárság. De a komikumnak nincs határa: maga a tisztelt bizottság is alacsony gyerekszékeken ül, vagy guggol inkább. Valóban szégyene a városnak, hogy hatósága ilyen kevés megbecsülésben részesíti saját polgárait. Esztendők során az adókivető bizottság a régi gimnáziumban működött, ahol a tárgyalás alatt nem1 egyszer futottak végig a termeken és folyosókon jól meghizlallt patkányok. Nos, a mostani tárgyalási helyiség sem sokkal különb ennél. Csodáljuk a kincstár hivatalnokait és a polgárságot, hogy a mostoha bánásmód ellen élénkebben nem tiltakozik. A bizottság három: külön teremben végzi munkáját. Az első bizottság elnöke Kovács József dr. főorvos, aki nagy tapintattal vezeti a tárgyalásokat. A szót Bokor. Adolf gyógyzserész viszi, akinek régi gyakorlata van már az ad ármegállapításban'; közvetítő javaslatai általában tetszéssel találkoznak. Az előadó tisztét Rösler Tamás pénzügyi titkár végzi. A második bizottság munkáját Thomay József ág. ev. tiszteletes irányítja. Ez a bizottság is nagyon békésen, egyetértéssel szavazza meg az előadó Domokos László dr. pénzügyi titkár javaslatait. Végül a harmadik bizottságban Kertész József nyug. városi aliigyész bóbiskol az elnöki székben; itt Lcvay Béla segédkezik emberül Munka Tamás dr. előadónak. Az első nap folyamán a bizottságok munkája általános szimpátiát keltett, mert minden részletében a legteljesebb méltányosságot vette alapul. Az előadók javaslatai átlag 10—15 percenttel magasabbak az eíőzö évi tételeknél, de hosszabb, vagy rövidebb megbeszélés után rendesen a tavalyi tételeket állapítják meg. Aki nem restell hosszú ve a finn nemzet kiváló festőinek örökbecsű alkotásai. Nagyhatású kép Edelfelt (született 1854. meghalt 1905.) történeti képe, mely Károly herceget Flamming koporsójánál mutatja be. Erre a képre igen büszkék a finnek. Csaknem minden házban és iskolában ott látni a reprodukcióját. A kép tárgya a következő: Károly herceg elfoglalta Flamming várát, de mire falai közé jutott, a vár ura már koporsóban feküdt. A herceg az özvegyhez, ki a felnyitott koporsó fejénél áll, igy beszél: „Szerencséje az uradnak, hogy halott, mert máskép íejét vétetném." Az asszony földig feketében, büszke daccal válaszol: „Ha az uram élne, te most nem volnál itt." Ellentétes érzelmeket keltő kép Berndtson (szül. 1854. meghalt 1895.) „Menyasszony éneke." A lakoma asztalnál ülök mély, ihletséggel hallgatják az ifjú menyasszony énekét, ki valóban mennyben látszik lenni. Hulonen (szül. 1865.) ugy látszik a népet szereti; mert onnan meríti tárgyait. Halonen-nek vau itt különben egy fából faragott szobra is, ineiy fejkendős munkás nőt ábrázol. Ez az aiak érezni látszik a kendő alatt. Gyönyörű vegyes tárgyú képei vannak Galien-Kallela-nak; Holmberg tájképein még a levegő minősége is érezhető. Borongós hangulat uralkodik Munsterhjelm képein is. Vizet, állatot talán senki sem tud ugy festeni, mint. Sjösíröm, Waenneberg, vagy Wright. De Alilstedt, Fanny Churberg, Danielson—űambogi, Ekman, Jürnefelt, Thome, Edelfelt, Ekman, Lindbolm, Ustila, Venmy Soldan—Brofelvit képeit sem szabad elfelejteni. (Folytatjuk.) jeremiádokat sirni a bizottság előtt s aki el tudja hitetni, hogy a gazdasági válság miatt üzlete pangásnak indult, annak még a tavalyi tételét is leszállítja a bizottság. Feltűnést keltett a második bizottság előtt Halmi Mór, aki nagy betegen, sápadtan, egy erőteljes szolgára támaszkodva jelent meg a zöld asztal előtt. A bizottság méltányolta az adózó testi állapotát és a 160 koronában javasolt adótételből törülte a 100-at, csak a 60-at szavazta meg. Egy másik adófizető polgár törvényszéki végzéssel igazolta, hogy a házát elárverezték a feje felől. Persze, hogy jelentékeny mérséklésben részesült. Általában megállapíthatjuk, hogy a szegedi adókivető bizottság feladatának magaslatán áll és az adózó polgárságot a legnagyobb védelemiben részesíti. Panasz, vagy zúgolódás sehol sem fordult elő. Az első közigazgatási kerületben a következő iparosok adóját áll api tolták meg: Arany művesek, órások és ékszerészek: Árpás Ferenc 18, Politzer Sándor 21, Politzer Géza 24, dr. 'Tótili Dezső, Kőváry Gyula és Társa 51, Komlósi Soma 26,' Kovács Nándor 39, Spécz Lajos 40, Joacliim Károly 44.60, Scheuer Mór 45, Politzer Lipó! 85, Bombscli Béla 60, Bauer Konrád 60, Komlósi Ignác 37, Körösi József 60, Auslamler Bélai 80, Ádám József 85, özv. Scliwáb Simonié 75, Klein Mór 75, Ladányi Miksa 85, özv Tóth Józsefné 111.60, Klein Imre 112, Szőtt lős Sa.muné 100, Bokor Izsó 150, Győri Béla 80, Biró Dezső 140, Beich Mór és Sándor 200, Pártos Lajos p224, Bach Antal 296, Brauáwetter János örökösei 1200, Jambrik József aranyozó 25. Asztalosok: Körmöczy Kálmán 23, Csóti Lajos, 34, Vetró Antal 37, Kiss Ágoston és Könyves P. Géza 44, Tury József 26, Czeglédii Lajos 40, Kemény Manó 30, özv. Sankernik Jánosnó 42, Klein Áron 49, Singet Mátyás 1,22.58 korona. A második közigazgatási kerületben a következők adóját rótták ki: Trancsovics Zsigmond órás 29, Lajtár Jánosné órás 25„ Csury Ferenc órás 30, Kreinef Jakabné órás 40, Sziinla Ferenc képkeret 30, Schiller József aranyozó 40, Lőrinc IÁ jos asztalos 21, Báron Lajos asztalos 57, Kei® dovesi Szabó Jenő asztalos 33, Körösi Mái" ton asztalos 26, Nagy Károly asztalos 2G.62, Hegedűs István asztalos 32, Konkoly István asztalos 26, Nagy Béla asztalos 25, Vojtovi®5 Lajos asztalos 25, Szőllősy Sándor asztalú 34, Tárnoki Antal asztalos 25, Szabó Jen6 asztalos 21, Vajnai Gyula asztalos 30, Vavté1 József asztalos' 30, Körösi Ignác asztalos 4°' Mandelkern Vilmos asztalos 35, Miljs Imé asztalos 30, Göntér Gábor asztalos 36, OzS' vát Imre asztalos 35, Spitzer Sándor aszta' les 36, Kovács István asztalos 50, Varga Jf nos asztalos 51, Bük Károly asztalos 40, KI® vinyi A. Gyula asztalos 40, Csányi Oszká) asztalos 65, Bitó János ács 21, Privinszkí János hajóács 26, Benkő András ács 40, V»f tag István ács 50, Halmi Mór bankibizom11' nyos 62, M'arkovios Lászlón© játékárus É" Reschik Imre bazáros ós déligyümölcs y' Fekete Nándor bádogos 24, Naschitz L. S® mon bádogos 21, Wertheim Béla bádogos Major Bálint bádogos 58, Wolf Ármin W dogos 21, Ruszter János bádogos 25, Fel®'r Imre bádogos 36, Schwartz Jenő bádogos fi Krachtusz Péter bádogos 24, Söhulter V® mos bádogos 40, Brittig Ferenc bádogos ^ Tanczer Jakab bádogos 55, Glücksmain B®r talan bádogos 40, Schwartz Rudolf bádogé 60 korona. A harmadik kerületi adókivető bizottstt mintegy ezer földesgazda adóját állapitól^ meg. Pénteken az első bizottságnál a hanté' rok, bazárosok, bádogosok, bérkocsisok, b®1 bélyok, bor-, sör- és pálinkakereskedők riilnek sorra. 43-tól 93 -ig, a második biz®' , súgnál: a bélhurkészitők, béltisztitók, ^ lyegzőkészitők, bér.)utó tulajdonosok, hárító csisok, bognárok, borbélyok, bordélyház-h lujdánosok 53-tól 108 ig.