Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-15 / 166. szám

Szeged, 1914. julius 14. délmagyarorszAg 141. szokás" • orvosok ., .liogy * mintegy •dőtös D­diktál akinok essége » iváltoztó' lapsugá? é tenh' kis (á a* niaga, meg a kitűnő üzleti szellemben veze­tett part fürdő-rész vény társaság. öröm látni, mint szokik oda az ujszegedi vízpart porondjára Szeged úri társadalma. Naponta százan és százan fordulnak meg a telepen és mindenki megtalálja a maga mu­latságát. Nagyon sokan vannak, akik szá­mára az elutazás és költekezés feleslegessé vált, mert a partfürdő mindazt nyújtja, a mit a jó tengeri fürdő: meleget, vizet, homo­kot, tornát, levegőt. Megérdemli tehát Sze­ded közönségének és hatóságának legmele­gebb támogatását. A cárné csodatevő papja. — Megölték a hamis prófétát. — (Saját tudósítónktól.) Néhány sorban megirták mára a lapok, hogy Rasputin Ger­gely, az orosz csodatevő pap ellen, szülőfalu­Iában, a szibériai Pokrowskojéban egy asz­•szony (merényletet követett) el. (Éles késsel kasbaszurta, Rasputin a súlyos sebbe ma éj­Jel belehalt. Az asszony azzal okolta meg minét, hogy Rasputin hamis próféta Volt és 'tarevezette az emberiséget. Rasputin személyével politikusok és pub­'misrták Oroszországban sokat foglalkoztak, tó a dumában is több ízben interpelláltak különös tevékenysége miatt. Rasputin Ger­jtóy a szibériai Irkutzk-kormányzóságiból va­V Parasztember, aki sem iskolába nem járt, >l("ni másféle nevelésben nem részesüt, sőt "©melyek azt állítják, liogy írni-olvasni sem oulott. Néhány ev előtt egyszerre a legma­tó-sabb rangú orosz társaságban, sőt a cári l'ávarban is szerepet kezdett játszani és esak­tóar Oroszországnak legbefolyásosabb em­V]'e lett. Ignaticw grófnő, az orosz forrada­°m idején Twerben meggyilkolt Ingatiew A) elői texei gróf özvegyének szalonjában tűnt fel ),°Ször és értett hozzá, bogy nemcsak az orosz niességre, de a eári család tagjaira, sőt tógára a cárra ás nagy (befolyást gyakorol­tak Beszélték, hogy Rasputin volt az, aki '.tóival meggyógyította Alexei trónörököst ^ ©zzel felülmúlhatatlan befolyást szerzett tagának a cári udvarnál, különösen a cárnő C|-°G, ugy, hogy Oroszországban .a cárné oso­*'tevő papjának nevezték. Tény az, bogy ]VsPutin a legutóbbi évek során olyan tevé­] üységet fejtett ki, amely a cári biroda­{tóban való kivételes pozícióját eléggé do­tófeentálta, Sok miniszter és más magasran­to állami méltóság kinevezése történt Ras­itói befolyása következtében, számos birói tetet megmásítottak és ellenségeit alapo­|.n megrendszabályozták. Rasputint isürün vták Livádiába a cárhoz és látogatása után ©khamar számos rendelkezés történt, a egyben az ő kezét látták. Nagyszámú hívei ^tó voltak a legmagasabb rangú oroszor­jtój arisztokrata családok tagjai és mikor ^."dikációt tartott, hallgatósága, a főnemes­ig tagjaiból került ki. Sabler titkos taná­{j{'s. Pobjedomosceiv barátja, akj szintén s^.tóutin kegyének köszönheti, liogy a. szent Jjtódns főprokurátorává nevezték ki, ké­liilr' ^jedelmi tiszteletben részesítette Ras­v^ tót, mindenütt, ahol megjelent A péter­Lfl és a moszkvai! pályaudvaron!, mikor ytóutin megérkezett, kinyitották előtte az LVari várótermet és az állani és a birodalom tóagasablirangii funkcionáriusai hajtották © Rasputin parancsait, ^.Oroszországi liberális lapok Rasputin ík ©téről különös dolgokat lepleztek le, de sem lehetett megmenteni Rasputinnak, l^ta'datevő papnak, a cár tanácsadójának ál­W' Legutóbb lliodor, az ismert fanatikus \ [''kés, aki kitért az ortodox vallásról, lie­fe^m,adásokat intézett. Rasputin és a. szent W ls •eUen. Állítólag- lliodor keze v.an !Ü|tó a gyilkosságban is: ő biztatta volna t|i0.a2 asszonyt, hogy ölje meg Rasputint. hir szerint el is menekült Oroszor­®ból. Eltemették Hartwiget. (Százezer ember kísérte a koporsót. — Egész Szerbia gyászol.) (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt kilenc órakor ment végbe Hartwig Miklós, Oroszor­szág belgrádi követének temetése. A szerb főváros hétfő óta gyászpompában van. Nincs ház, amelyen ne lenne fekete zászló. Az üzle­tekbe kitették az elhunyt követ arcképét, sok helyen gyászdrapériák vannak a kirakatok­ban, másutt pedig a gyászjelentéseket állí­tották ki. Aiz orosz követségre szép számmal ér­keztek a koszorúk. A legtöbbjét szerb nem­zeti szinii szalag diszi tette. Báró Giessl Vla­dimír követ is hatalmas babérkoszorút kül­dött, amely valamennyi koszorú között a leg­impozánsabb volt. Ma reggel, már hat órakor felvonult az utcákra a katonaság, két gyalogezred; a lo­vasság és ,a tüzérség a Konak-ulicán, a Te­rézián állott fel, mig egy üteg a iKoümej­dán-várba vonult a diszlö vések leadására. A konak előtt, amely épen szemben van az orosz követségi palotával, a királyi gárda kék dolmányu, fekete süvegii testőrök állot­tak ma, a forgalom szünetelt és az utcákon, amerre a temetési menet elvonult, ezerszám­ra állott mindenütt a nép. Százezer ember kisérte ej ko(porsót, Ültetve állott sorfalat. Egész Szerbiából csak ugy ontották .a vona­tok ,az embereket: mindenki a temetésre ment. Nyolc órától kezdve szakadatlanul érkez­tek az orosz követségi palota elé a küldött­ségek. Belgrád összes notabi látásai, a szerb kormány, .a. tisztikar, a szkupstina tagjai tal­pig feketében a ravatalos terem körüli ter­mekben tartózkodtak. Néhány perccel kilenc óra előtt érkeztek a diplomáciai testület tag­jai. Általános feltűnést k|eltett, amiiklor A. 66. jelzésű automobilján megérkezett báró Giessl Vladimir követ, Storck lovag követ­ségi tanácsos, Gellingen őrnagy, katonai at­tasé és Radinszky Vlamidir osztrák-magyar főkonzul kíséretében. A gyászházban együtt volt az osztrák-magyar követség és konzulá­tus tisztikara, teljes számban. Pontban kilenc órakor érkezett meg a szemközti konakbó] Sándor itrónörököswé­gens; utána György és Pál hercegek. A trón­örökös megérkezése után megkezdődött a gyászszertartás, amelyet a metropolita vég­zett .nagy segédlettel. A kocsi orosz tipus szerint ifeliér lepellel, a koporsó pedig sárga takaróval volt leborítva. A koporsó szalag­ját Pasics miniszterelnök és a kormány tag­jai, a másik oldalról pedig a diplomaták, élükön a legöregebb belgrádi követtel vit­ték, jelképezve, liogy a kormány és a diplo­mácia viszi a koporsót. A halottas kocsi mel­lett két oldalt a katonai akadémia hallgatói, nyomban a kocsi után pedig Hartwig csa­ládja: az özvegy, a leánya, Sizina orosz kö­vetségi tanácsos, Hartwig,né első férjének a fia. Mögöttük az orosz követségi ügyvivő, az orosz követség és a konzulátus egész személy­zete. Ezután gyalog egy szerig tábornok ment, Péter király meghatalmazott képvise­lője, majd a szkupstina egy küldöttsége, élén Nikolies elnökkel, a diplomáciai kar, tá­bornokok, volt miniszterek, stb. Ezután kö­vetkezett a szerb lovasság, majd festői nép­viseletben az ország belsejéből érkezett pa­rasztok. i A gyászmenet a székesegyházhoz ment, ahol gyászmise volt. A mise .alatt Belgrád tvalamennyi templomában zugtag a haran­gok. A székesegyházban Sándor trónörökös a király képviseletében várta a koporsót. A metropolita gyászbeszédet mondott, melyben Hartwiget Szerbia legnagyobb emberének nevezte és halálát Szerbia leg mélységesebb gyászának mondotta. Féltizenegy órakor véget ért a szertar­tás. Az utcákon katonai vezényszavak hang­zottak el és az orosz hadilobogóval letakart érckoporsót a hatlovas gyászhintóra tették. ,A menet .csak déltájban ért kii a temetőbe, ahol ismét beszentelték a holttestet. Sándor trónörökös az egész utón gyalog ment a gyászkocsi után. A főváros az uj temetőben diszsirhelyet adott Hartwignek. A sírhely Milamnovies volt szerb külügyminiszternek, a balkáni szö­vetség egyik megteremtőjének és Nagy Mi­hály fejedelem fiának, Teodorovics Velimir­nak sirja között van. A sir :föló díszes mau­zóleumot fognak építeni. Aki ötvenhét év óta vándorol. — A Himalájától - Nagyváradig. — (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután két óra tájban egy érdekes külsejü aggastyán kereste iRose nyelvtanárt a nagyváradi Pan­nónia-kávéházban. A viseltes, de jó ruhába öltözött öreg ur csak franciául beszélt, ezért utasították a rendőrségen Rose nyelvtanár­hoz. Az öreg ur elmondta feketekávézás köz­ben, hogy Andró Rogernek Ihivják, tizenhat­éves korában, 1857-ben indult el szülőhelyé­ről a franciaországi Cognoc városkából, ahol a mechanikus mesterséget kitanulta. — Azóta járom az országutakat, — mon­dotta felcsillanó szemmel a vén iglobetrot­ter. — Nem voltam harminc éves, amikor már ismertem Belgiumnak minden városát, Angliát, Spanyolországot. Egy álló esztendőt töltöttem Olaszországban. De Németország­ban soha se tettem be a lábam. Megfogadtam, hogy egy szót se fogok megtanulni a nyel­vükből, de nem is tudok németül. Azután Törökországban jártam, ahol nagyon jó dol­gom volt. Abban az időben még alig volt ta­nult gépész Konstantinápolyban, ezért sok pénzt tudtam keresni. — Az orosz-török háború után kíváncsi lettem rá, hogy milyen lehet Oroszország be­lülről és ez volt a vesztem. Mert aki egyszer megszokja Oroszorsczágoti, bánjanak vele akármilyen rosszul, nem tudja otthagyni a hideg földet könnyűszerrel. Legszebb éveimet Oroszországban és Szibériában töltöttem, Voltam francia nyelvmester egy herceg ud­varában és nem egyszer be is zártak, mert nihilistának, vagy még valami rosszabbnak képzeltek. — A magamfajta vándormadár nem igen tud szerezni barátokat, mert mindenki bizal­matlan vele szemben. Amikor már össze­melegednék valakivel, már tovább is megy, hajtja a vére. Más ember Nyugat felé tart, én amig lehetett, Keletnek mentem. — Pétervánon volt egy fiatal diák-tanit­ványom, akit franciára tanítottam. Nem tud­tam róla, liogy forradalmár, csak azon a na­pon, mikor száműzték Szibériába. Skubaroff­nak bivták, gazdag fiu volt, egy nagykeres­kedőnek a fia. Nagyon megsajnáltam a gye­reket és elhatároztam, hogy utána me­gyek. — Egy hónap alatt jutottam el gyalog a Volgához És azután bejártam Szibériának minden falujat, varosát, a j akutok közt is voltam. De szegeny fiatal barátomat nem ta­á a;° meg Lfnnegy év alatt. Ennyi időt töltöttem Szibériában. Nem olyan csúnya hely az, ahogy a könyvek után gondolj ík

Next

/
Thumbnails
Contents