Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-15 / 166. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 15. archia alattvalói és főleg a követségi palota ellen terveznek az orosz anarchisták és komit ácsik, akik közel kétszázan érkeztek erre a napra Belgrádba. Pasics nagyon megijedt, mert egy szót sem felel Pongrácz grófnak. Most utólag derült ki, hogy miért maradt el a merénylet és a pogrom. A katona-párt, a ikirálygyilkosokkal és az országban mind nagyobbodó ellenzékkel Pasics ellen szövetkeztek és ezek akarták inszcenálni a pogromot. A megbeszélés szerint ugy volt elhatározva. hogy három rakétát eresztenek fel tizenegy óra tájban. Az első rakéta explodálása erős vörös lánggal végződött. Tizenöt perc muiva kellett volna következnie a másodiknak s ugyanennyi idő multán a harmadiknak. Minthogy sem Pasics, sem Protics, a belügyminiszter, sem a rendőrprefektus kellő időben nem tudták megtalálni az orosz anarchistákat, csak az első rakétajelzés után vették körül csendőrkordonnal a merénylőket és igy maradt el a másik két rakétajelzcs. Ez a tervezett merénylet elmaradásának hiteles története. Éjfélkor már megkettőzött rendőrőrjáratok cirkáltak a városban, a pre.fekturán készenlétben volt az egész őrség, de apróbb tüntetéseken kívül, amelyet a kalimegdánból hazatérő fiatalság rendezett, nagyobb rendzavarás nem történt. GIESSL BÁRÓ NYILATKOZATA. Giessl Vladimir báró belgrádi követünk hétfőn délután fogadta belgrádi tudósítónkat, akiknek a pogrom rendezéséről ezeket -mondotta: — Vasárnap délután -félőt órai tájban egyszerre több helyről is hírt kaptam arról, hogy a követségi palota és a Belgrádban lakó osztrák-magyar alattvalók ellen bombákkal felfegyverkezett komitácsik merényletet terveznek. Azonnal magamhoz kérettem gróf Pongráczot, akinek utasítást adtam, hogy okvetlenül besteéljen PasácscsaJ, keresse minldenütt a városban s akárhol találja is, közölje vele, Ihogy védelmet követelek az osztrák-magyar alattvalók számára. /A követségi -titkár utján figyel mez tettem Pasi csőt, (bogy őt teszem felelőssé az esetleges következményekért. Pasicsot figyelmeztetésem nem lepte meg nagyon, n maga. is tudott arról, hogy készül valami. Hiszen ezt másnap be is vallotta nekem. — Nekem, mint belgrádi követnek, ezek után az volt a kötelességem, bogy a veszedelemre /felhívjam itt élő alattvalóink figyelmét. lA követségi személyzet végigjárta a várost és az osztrák és magyar honpolgárokkal közölte, ihogy személy- és vagyonbiztonságuk érdekében kívánatos, hogy a vasárnapi éjszakát lehetőleg Zimonyban töltsék, vagy pedig a követségre jöjjenek, ahol gondoskodás történik róluk. A követség személyzetének meghagytam, bogy nincs ellenvetésem az ellen, ha azok, akik családtagjaikkal exterrotoriális területen laknak, Zimonyba mennek át. Igy is történt. Nálunk a követségen negyvenöt ember hált, sokan •szállókban béreltek szobát, mások pedig az utolsó hajójárattal Zimonyba mentek. Zimonyban, mint hallom, egész éjszaka bizonytalanságban voltak az emherek, de hát nem történt semmi sem, illetőleg erélyes figyelmeztetésiem folytam elmaradt a»|. jamit terveztek. MI KÉSZEN VAGYUNK! — Ma délután kaptam Vukovics zimonyi rendőrfőnök értesítését, hogy két orosz anarchista Kragujevác-ból Belgrádba jön, hogy a követségi palotát felrobbantsák. Ezeken (kívül is vannak készülő merényletekről értesüléseim, lehet, hogy a temetés után is lesz valami, — de hát egyebet nem tehetek, minthogy tudomásul veszem a dolgokat s felsőbb helyen jelentést teszek róluk. Én katona vagyok és nem félek, de kötelességemet teljesíteni fogom és megvédem osztrák s magyar honpolgáraink érdekeit. Más eszköz, mitit a szerb kormány felelősségre való vonása, nem áll rendelkezésemre. A hangulat izgatott, engem méregkeverőnek és gyilkosnak nevezett el a szerb sajtó és a hihetetlen, izgatásnak a pogrom lett volna a következménye. Most, e pillanatban csend van, hogy meddig, azt nem tudhatom. Ml készen vagyunk minden eshetőségre s én igazán szeretném, ha már tul lennék a bizonytalanságon. A szerb-román barátság. Belgrádban soha olyan szíves nem volt a viszony Szerbia és Románia között, mint most. A- kikötőben tucatjával vesztegelnek román hajók. Szerbia és Románia között kereskedelmileg is a legélénkebb az összeköttetés, amikor pedig vasárnap Péter király nevenapját ünnepelték, a villamoskocsik szerb és román zászlókkal voltak diszitve, sőt még az áramközvetitő lyrán -is román zászló lógott. Szombaton este román diákok voltak Belgrádban s ez alkalomból a iKalimegdán-parkban szerb és román diákok között nagy volt a barátkozás. Bankettet rendeztek s utána körsétát tettek a városban. Amerre elmentek, lelkesen tüntettek a románok mellett, a Terezián pedig egy szerb gyalogostiszt lépett a menet elé, kihúzta kardját és harsányon kiáltotta: — Éljen Románia! Éljen Szerbia! Abcug Ausztria! Vesszen minden osztrák! A katonatiszt kifakadása természetesen még növelte a tömeg harci kedvét s egész éjszaka hangos volt Belgrád a monarchiát gyalázó kiáltásoktól. BELGRÁD NYUGODTABB. A belgrádi pályaudvaron a -kijáratoknál percekig faggatják az utasokat. Mindenkinek feljegyzik a nevét, utjának célját és egyáltalán mindent, amit róluk m-egtudhatnak. A kávéházak zsúfolva vannak hangosan társalgó közönséggel, a bou-levard-iapok rikkancsai nagy hangon kiáltják ki szenzációjukat. A lapokat mohón elkapkodják. Kihallatszik a kávéházi zsivajból a hangosabba-n beszélők nyilatkozata, amelyet a többiek ugyan csas helyeselve hallgatnak: — A monarchia tett bennünket naggyá. Folytonosan ca-sus bellit keresve, belekergetett bennünket a folytonos hadi készülődésbe és ennek köszönhetjük tavalyi nagy sikereinket. Most is a monarchia kiált tüzet. De mivel már naggyá léit bennünket, másként kell cselekednünk, mint 1908. előtt cselekedtünk volna! Késső éjjel jelentik, hogy Belgrád nyűgöd'. Semmi zavargást vagy nagyobb csoportosulást nem engedtek meg, igy tüntetésre nem került a sor. A strandon A nyár örömeinek szezonja legszebb virágzásban áll. Mindenfelé megtelnek a fürdőhelyek vidáman szórakozni vágyó emberekkel. A nyár a jókedv viharos fel lángolásának szezÓnia. az életerő mintegy hatványozva csap fel a lelkekböl és uj energiákat gyűjt fáradt szárnyalású, rövid és sötét téli napokra. Engem a nyár mindig az ókori attika' idők boldogságával tölt el. A görög kor nagf és szabad szerel meskedése a természettel, i8' teni szemévmetlensége és nyílt testkultusí® kisért szüntelen. Valószínűleg sok más e"1' ber igy van ezzel. Mindenkinek éreznie keik bogy mi itt a földteke középső emeletén, iljenkor -mintegy belekóstolunk a. sötétszi"'' fajok természetszerű életébe. Szájunkban még benne van a téli álom ize; Hermáim Ra" ködös levegőjű novellájára -gondolunk, melyben facipős gyereklányai egymásután bandukolnak az iskolába, mély nyomokat -hagyv'a a süppedő hóban. -De lelkünk már az IH9^ harcos istenei nyomdokában jár, arkádia' zengő ligetek alján, ahol a költő Osozián bolyong s ahol -az istenek az emberekkel boldog vegyülésben űzik játékidat, ó, gyönyör'1 szerelem 1 A középeurópai ember fürdőzési szokás® azért -fejlődött ki, mert az emberiség orvos0 nélkül is rájött arra a tapasztalatra, bogy 8 napfényben s általában a szabad termést' tel közvetlen kapesolatban való élet mintegy regenerálja a test erőit. A nyári fürdőzés tó hát mintegy a józan belátás által diktá0 élet-rendszabály következménye. Ák<in°k gyermeke van, .annak szülői kötelessége 9 fejlődő gyermektest számára levegőváltozásról, homokos vízpartról, elegendő napsugár ról gondoskodni s ezáltal lehetővé teii"1' hogv az iskolapadokba nyomorított kis berpalánták a természet ölén szabadabb lődésbez jussanak. -Nem kell mindjárt t®3' geri fürdőí'é gondolni, aminek a költség6' bem minden polgári háztartás birja cl. ^ észszerű életmódot akár otthon is herei)96 heti magának mindenki, vagy még céh26 rübben a partfürdőn, melynek szabad sp°r jai, bőséges napsugár-pazarlása megfiz®*'1'' .k tetlen előnyévé vált Szegednek. Évekkel ezelőtt egy kis sereg latol"1;, ember találkozott a déli órákban az egy ef fikt]' V szai fürdőben. A napi szórakozás beiÜ ^ teljes, lia átúszva a Tiszáit, fel nem v°n tunk a Bertalall-emlék előtt elterülő ho®°1 partra, ahol esztendőkön át álmodoztu"y messze jövőnek ezen a területen létesít60 part fürdőjéről. Az álom rövidesén -válói*9 d* v3 lt s ma már a telep ázott a" ponton van " — r-".-" fejlődésnek indulva, az egész k-örnyék "e idevonzza. Mit lehetne csinálni ezzel a °a •l)6 -fürdővel, lia például a városi hat-óság venné, hogy egyszer valahára akar 1 csinálni /Szeged idegenforgalmáért! kellene egyebet kezdenie, mint fürdőt® venné, hogy egyszer valahára akar va ^„j oJ igétennie a kies ujszegedi ligetet. Modei'" ^ nyeknek megfelelő szálló és étterem " jfi fából összetákolt vigadó ihelyén, — ^^^r győzelem lenne. Elő kellene segitd11 9 , gánépitkezéseket, utakat kellene épit®111' ana kaput a főbejárathoz ós villanyost fürdőhöz. A többit majd elvégzi a P ubli^