Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-15 / 166. szám

Szeged, 1914. julius 15. DÉLMAGYARORSZÁG vend, Ihogy szociális téren is közreműködhe­tett az ország javára. Az ellenzéknek ,a ja­vaslat •előkészítésére vonatkozó állításai tel­jesen alaptalanok. (Hosszantartó éljenzés.) Apponyi lAlhert gróf felel Balogh mi­niszternek arra a kérdésére, liogy miért tért le az ellenzék az 1913. évi álláspontjáról, a mely szerint nem vesz részt az ellenzék a képviselőház normális tanácskozásaiban. Ki­jelenti, hogy az ellenzék ma is ragaszkodik ahhoz laz álláspontjához, liogy, ,a normális parlamenti élet feltételei hiányoznak. — A munkapárt és a kormány apró elő­zékenységei nem tüntetik el azt a fundamen­tális tényt, hogy az ellenzék jogaitól van megfosztva. Rakorszky István: Aljas fogások! Léray Lajos báró: Rendre! Elnök: Rakov.szky Istvánt rendreutasí­tom. Jaezkó Pál annak jellemzésére, hogy az illetékek megszabása milyen bonyolult kér­dés, fölsorolja, hogy hány törvény foglalko­zik ,az illetékek megállapításával. Frey János, majd Kelemen Samu be­szelt ezután a javaslat ellen, végiil Egry Bé­la következett, aki esti 6 óráig beszélt, A hol­napi napirend megállapítására került ezután a sor. A képviselőház holnapi interpellációs •napjára több interpellációra készül az ellen­zék. .Ezek közül kettőt ma délben jegyeztek he a Ház interpellációs könyvébe és pedig A, iponyi Albert gróf a szerb mozgalom dol­gában, iSzmrecsányi .György potlig a szeraje­vói merénylet belgrádi vonatkozásai cimen. Tisza István gróf azonnal válaszolni fog az interpellációiéra. Egyhangú választás előtt. (Saját tudósítónktól.) A választási harc befejeződött annak a mozgalomnak teljes le­szerelésével, amelyet egy kisebb frakció in­dított. A munkapárt lelkesedéssel tömörül je­löltjének: Rósa Izsó dr.-nak zászlaja körül, az ellenzék aligha állit jelöltet. Ma például azt beszélték a városban, hogy az ellenzék Meglepetésre készül, vasárnap tartja meg je­lölő gyűlését és jelöltje az egyik Windisch­graetz herceg lesz. Tény, hogy ma délután tiszti ülést tartottak, amelyén elhatározták, hogy szerdán délután félhatkor előkészítő. ülést és csütörtökön délután félhatkor a Ka­tona-féle vendéglőben jelölő gyűlést tartanak. Az állítólagos jelölt nevét a vezetőség titokban tartja, bizonyára sok oka van rá. Ha igy foly­tatódnak a dolgok és ezek a kombinációk, bem lehetetlen, hogy az ellenzéki jelölt a jövő vasárnaphoz egy hétre tartja meg program­beszédét. A nemzeti munkapárt egyébként zavarta­lanul, szorgalmasan és lelkesedéssel készül a választásra, amelynek eredménye ma már7 bem: lehet kétséges. Hogy az utóbbi napok eseményei: Ci­catricis Lajos dr. erélyes és okos intézkedé­sei mennyire "nyomot hagytak a polgárság lelkületében, hogy Rósa Izsó dr. személye Mennyire kedvelt, azt bizonyltja az az irás, anielyet ma mintegy száz első kerületi vá­'asztó aláírásával kaptunk és amelyből egy részt itt szórói-szóra közlünk: Vaskeziinck mondják a szűkebb pátriá­jában Cicának becézett főispánt, aki ime most is reá szolgált erre a titulusra, amikor a választási harcok szertehuzó, felekezeti torzsalkodásnak bogozódó szálait erősen marokra fogta s meggátolta azt, hogy az or­feágos viszonylatban súllyal biró első keru­totben felekezeti alapokon álló politikát űzze­nek. Mint kis diákot pajtásai, egész Puszta­szerig vezették, a monostori romig, de a ki­rályi kegy buzdította tovább s nem hagyta nyugodni — Szegedig. Nem azon kezdette pályáját, hogy minden előzmény néllkül be­ült a főispáni székbe, hanem végigdolgozta az összes közigazgatási fokozatot, 'hosszabb ideig volt "alispán s volt alkalma bőven a fő­ispáni befolyás erejének minden hatalmát érezni. Megismerte bizonyára, hogy a főis­páni befolyás a törvényhatóság fejlődésére mikor válik előnyössé s mikor lesz káros, s hegy az országos politika befolyása csak egy bizonyos határokig indokolt. Mi­kor Szegedre jött, sokan voltak, akik kicsi­nyes aggályoskodással azt vetették fel, hogy kevés lesz az ideje, melyet Szeged város ügyeivel tölthet el, mikor már Csongrád vár­megye és Hódmezővásárhely főispáni székét is betölti. Szembe fog helyezkedni, sőt ösz­szeiitközésbe saját céljával, mikor Szeged­megye lesz aktuális. Nehéz, nagyon fárad­ságos munka nehezedik vállára e város kor­mányzásával. Nagyszabású feladatok várnak itt megoldásra, sokkal nagyobb kaliberűek, mint bármely más törvényhatóság területén s a polgárság ezeket a belső konstrukcióban jelentkező nagyobb dolgokat, melyek megva­lósulásra várnak, mintha nem akarná egész terjedelmükben méltányolni, mindezek iránt kicsinyesen viselkedik. De hiába voltak a ki­csinyes kétkedések, alig hogy elfoglalta Ci­catricis a főispáni széket, rögtön nemcsak szóval, de mélyreható intézkedésii tettekkel is bebizonyította, hogy kisvárosi kicsinyes­kedésük téves hiten alapszik. Erős, tapinta­tos, gyors és biztos kezű ember, amint a választások ügyében is bebizonyította. Rósa Izsó dr. már fiatal korában fel­tűnt. Az ügyeknek éles meglátása, judiciuma, gyors felfogása csakhamar ismertté tették a régi Szegeden, amely sietett őt 'törvényha­tóságában bizottsági tagul megnyerni. Az okos, nagytehetségű, minden munkájában bölcs cselekedetű férfiú, mint egyik legré­gibb bizottsági tag, a város érdekében oly nagy arányú koncepciójú dolgok megkon­struálásában vett részt, hogy ezzel felkel­tette a szegedi grófnak, Tisza Lajosnak ér­deklődését, ki őt a királyi biztosság tagjául hivta meg. E nagyméretű város kiilső kere­teit is részben ő teremtette meg, mig mun­kás, belső tartalmára, a város politikai éle­tére rányomta egyénisége bélyegét. Nem egyszer előfordult, hogy egyes ad hoc bizottságban, melynek tagja volt, mi­kor a hivatalnokok nagy számának reduká­lására törekedtek, az ő zseniális ötlete meg­oldotta a legbogozattabb csomót. Heteken keresztül simán folytak az ügyek, de egy alkalommal Rósa elutazott, — s a tanács­tagok s bizottsági urak nem tudták, mité­vők legyenek, mert nem volt jelen Rósa Izsó, felfüggesztették a tanácskozást, nem voltak képesek tárgyalásokat folytatni, mig meg nem érkezett. Puritán jeliemii férfin, a demokratikus Szegednek tipusos alakja s a hagyományo­san' demokratikus Szeged, önmagát tiszteli meg. amikor azáltal rójja le háláját, hogy egy olyan ember lobogóját viszi diadalra, akinek egyénisége évtizedek óta tiszta, ön­zetlen, sohasem változó, szabadéivüségről, közéleti munkássága legszebb, legodaadóbb polgári munkáról tesz tanúságot. Egyébként ma megtörtént a szegedi di­szidensek leszerelésének utolsó aktusa, a melynek élő bizonyítéka az a szentimentális hangú levél, melyet Rónay Jenőhöz intéz­tek. A levél konklúziója az, ihogy bevégzett lények előtt állván, aj küzdelembe nem fog­nak. A nemzeti munkapárt végrehajtó bizott­sága szerdán délután 5 órakor a pártirodá­ban, harmadik kerületi intéző bizottsága szer­dán este fél 9 órakor a belvárosi kávéházban ülésezik. A nemzeti munkapárt második pártva­csorája pénteken este 8 órakor lesz a Katona­íéle vendéglőben. Pasics tudott a merénylet tervéről. — Zimony hadiállapotban. — (Saját tudósítónktól.) A belgrádi osz­trák-magyar kolónia tagjai sorában hétfő­re elült az a lázas izgattam, amelyet a ké­szülő pogromról elterjedt 'hirefk keltettek. A követség maga is megnyugtató jelen­tést küldött Bécsbe, jelezve, hogy az eré­lyes fellépés következtében elmaradt az osztrák-magyar alattvalók ellen hirdetett pogrom. Reggelre elhagyták a követségi palo­tát azok is, akik báró Giessl Vladimír kö­vet intézkedésére ott töltötték az éjszakát. Ezek a halálra ijedt emberek, akik érték­tárgyaikkal együtt a követségre menekül­tek, alig győzik dicsérni a követ feleségé­nek szeretetreméltóságát és mindenre ki­terjedő figyelmét. A báróné egész éjszaka ébren volt, ő maga gondoskodott arról, hogy megriadt alattvalóink minél telje­sebb kényelmet találjanak és még késő éj­szaka is telefonon s küldöncök utján érdek­lődött azok iránt, akik az éjszakát a kö­vetségi palotán kivül töltötték. Zimony még mindig izgatott. A vá­ros telve van menekültekkel. Egyik zimo­nyi rendőrtiszt, aki a vasúti kirendeltség parancsnoka, a következőket mondotta: — Izgalmasabb órákat még nem él­tünk át. Nagy események vetik előre ár­nyékukat. Tudomásunk van róla, hogy szerb tisztek álruhában naponkint fölmen­nek egész Újvidékig, hogy kikémleljék a vonalat, az eseményeket és a nép hangu­latát. Rendőrőrjárattal meg kell vizsgál­nunk minden vonatot. Zimony már har­minchat órája valósággal hadiállapotbari van. Bécsből jelentik: Diplomáciai körök­ben az általános benyomás az, hogy Bel­grádban a pánikot szándékosan, a részle­tekig előre megállapított terv szerint idéz­ték elő, a világtörténetemben nem egé­szen ismeretlen módszerrel, azért, hogy nemzetközi konfliktust taámasztanak. Nyíl vánvaló, hogy a belgrádi osztrák-magyar kolónia, amely olyan intelligens elemekbői áll, alaptalan hirek miatt nem riadt volna meg. Bizonyosra lehet venni, hogy a bel­grádi osztrák-magyar kolóniának, a zirno­nyi hatóságoknak és belgrádi diplomáciai képviseletünknek konkrét értesülései voltak és ezek alapján tették meg intézkedéseiket. Miért maradt el a pogrom? Belgrádból jelentik: Mikor Giessl báró hiteles forrásból értesült arról, bogy a már több izben emiitett orosz anarchisták a kö­vetség palotáját levegőbe akarják röpíteni, gróf Pongrácz követségi titkárt nyomban el­küldötte Pasics után azzal a meghagyással, hogy addig ne nyugodjék, umig meg nem ta­lálta és személycsen nem adja át neki az üzenetét, amelyben sem kérelem, sem az ag­godalom kifejezése nem volt. Csupán arra szorítkozott Giessl, hogy értesítse a minisz­terelnököt arról, hogy hiteles tudomással bir arról a gálád merényletről, amelyet a mon-

Next

/
Thumbnails
Contents