Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-15 / 166. szám

zrmm i i DELMAGYARORSZAG litrlctitftiég Kárász-t>tca L TddMuáa: 305. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12"­negyedévre K Gr— egy hónapra K 2 ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28*— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapra K 2 40 Kiadóhivatal Kárász-utca • Telefonszám: 81, Egyes szán ára 14 fillér. Szeged, 1914. III. évfolyam 166. szám. Szerda, julius 15. Szerbia egyedül. Mi még nem tudjuk, de a monarchia Vezető körei áWitől'ag már tudják, hogy nri fog történni Szerbiával. A közös mi­nisztertanács megállapodott abban, hogy u szerb kormányt a nyomozásnak szerb területen való folytatására felszólítja és garanciákat kér, hogy a revolverrel és bombával dolgozó nagyszerb propaganda a jövőben ne csapjon át a monarchia terü­letére. Berchtold gróf a királynak is je­lentést tett a (közös minisztertanács hatá­rozatairól és belgrádi követünk megfelelő utasításokkal utazott eí állomáshelyére. Tegyük fel, — ámbár nem hiszünk benne — hogy eredménye lesz ennek az akció­nak. Á hivatalos Szerbia, — mert hiszen tudjuk, hogy van egy hivatalos és nem hivatalos Szerbia — be fogja bizonyítani az ártatlanságát. Igazolni fogja, hogy se Péter király, se György herceg, se Pasics, söt talán még Pribicsevics őrnagy se ré­szesek a merényletben. Alibit kétségtelenül hlindegyik tud igazolni. Más kérdés, hogy ök tették lehetővé, hogy a gyűlölet propa­gandája, amely azdőtt a töröík birodalom felé irányult, most a monarchiának szerb­lakta vidékei felé terelődött. -Magunk ré­széről csak egy világos és félre nem ismer­hető nyilatkozatot tudunk elképzelni a szerb kormány részéről. Azt, hogy se Bosz niára, se a monarchiának többi szerbiak­ta vidékeire nem aspirált és nem fog aspi­rálni. Ez az egyetlen -módja annak, hogy a nagyszerb propagandával való közössé­get megtagadja. Az utolsó napok azonban nemcsak ennek a megkezdődő diplomáciai akciónak a szempontjából fontosak. E néhány nap alatt kialakult Európának a közvéleménye is és azokat a félhivatalos nyilatkozatokat, amelyek napvilágot láttak, bizonyos mér­tékig az európai lelkiismeret megnyilatko­zásának kell tekintetünk. Németországnak az állásfoglalása ebben a tekintetben nem volt kétséges. Mint a monarchiának leg­szorosabb szövetségese, aki közvetve leg­erősebben elitélte a merényletet. Hisz tud­ta, érezte, hogy ez a merénylet csak be­vezetése akar lenni egy forradalmi moz­galomnak, amely Boszniát lángba akarja borítani és el akarja szakítani Magyaror­szágtól és Ausztriától. Már pedig a mon­archia erejének csökkenése rontja Német­országnak európai pozícióját is. Olaszor­szág hivatalosan szintén fentartás nélkül csatlakozott Németország állásfoglalásá­hoz. A szövetségünk nem olyan bensőséges ugyan, de mégis fennáll és a belőle szár­mazó érkötési kötelezettség Olaszországot erősen érinti. A gyilkosság utáni élső percekben kétséges volt a szövetséges Orosz- és Franciaország magatartása. Hiszen tud­juk, hogy majdnem egy évtizeden keresz­tül Oroszország vőlt az, aki Szerbiát ál­landóan ellenünk izgatatta. Oroszország volt az, akinek támogatásában bizakodva bele mert menni a vámhálboruba, bele mert bocsátkozni a hatalmas szomszéd­dal szemben a háborús készülődésekbe és támogatni merte a szerb irredentát, amely Boszniának elszakitására törekedett. És itne, két napja Oroszország is megnyilat­kozott a monarchia mellett. Az orosz kormány félhivatalos nyilatkozata a leg­erősebb szavakkal itéli el a merényletet, amely nemcsak a meggyilkolt trónörökös személye, hanem az Oroszországban szent monarchisztikus elv ellen is irányult. A monarhisztikus elv. Itt van Oroszország magatartásának a magyarázata. A szerb propaganda addig, amig csak gyengítette a monarchiát, kedves volt Oroszországnak, de abban a pillanatban Európa északon. Irta: Varga Borbála. Ha hasonlatot kellene keresnem Svéd-, Norvég- ós Finnország természeti szépségei között, bizony hamarosan megakadnék; fnert ugy az egyik, mint a másik, kiilön­kiilön megérdemli az elismerést. Itt is, ott is 'egéiszen elütő a látvány a délvidék jóbbari is­mert, pazar pompájától. Észak emiitett pont­jai vadabbak, majd a városok közelében eny­hébbek s ennélfogva sokkal közvetlenebbek is. Hegyei nem oly merészek, nem oly fes­tőiek, mint az. Appenini félszigetéi s nem is oly d'ns növényzetüek, sőt ellenkezőleg jó­részben egészen kopaszan állanak. Csak né­hol kapaszkodik meg a cserje, vagy bozót. De fensikjai mindenütt buján termik a be­láthatatlan erdőségeket. A hideg éghajlat dacára a kertek, rétek, szántóföldek dúsan produkálják a szüksége­ket. Gyümölcsei sokkal élvezhetőbbek, mint a délen, termettek. Cseresznye, ribizke, mál­na, eper ós más afféle bogyós fajok megle­pően zamatosabbak, fejlettebbek, mint ná­lunk. Nagy műveltségük mellett semmi sem bizonyít jobban, mint az, hogy kedves és szerény emberek. 'Életmódjuk, szokásuk sokban elüt a mleinkétől. Étkezésük igen gazdag és vá­lasztékos. Hideg huist, sonkát, halat, tojást, sajtot, tejet nagyon sokat fogyasztanak. Ke­nyerük öt-hat féle. Szántóit, cukrozott, ma­zsolás, barna, fehér, kaláeslágyságu; ezeket aszerint válogatják, amilyen ételt esznek. A vajat pl. 3—4 milliméterre elnyújtott, sza­razra sütött korpás kenyérre kenik. A sajt­hoz mazsolásat fogyasztanak. A reggelit dú­san teritett asztalnál ló órakor költik el. Az ebéd ideje délután 3—6 óra között van. Az előételek sohasem maradhatnak el. A ven­déglőkben a hideg ételek állandóan fel van­nak halmozva s ki-ki annyit eszik belőlük, amennyit akar. A meleg ételt is maga ser­virozza a vendég, tetszése szerint válogat. Kizárólagos cukrászboltjuk nincs; az ef­féle üzletek egyik részében péksüteményt, a másik részében finom édességeket árulnak. A kün fogyasztók ugy a kenyeret, mint más egyebet papírba csomagolva szépen átkötve viszik. Akárhányszor láttam, hogy elegáns kinézésű hölgyek maguk jöttek kenyérért. Erősen fejlett bennük a tisztaság szeretet. Stockholmban a mészárszékek hatalmas üvegtáblái 'vízvezetékkel vannak ellátva, hogy rajtuk éjjel-nappal csoroghasson a viz; amiáltal a levegő hathatósan tisztul és lehűl. A tejet mindenütt csakis zárt üvegekben árul­hatják. Az étkezőkben minden vendég után nemcsak tiszta asztalkendőt, de tiszta abroszt (asztalteritőt) is tesznek. Ujabb építkezésük kényelem dolgában mindenek fölött állanak. Az egyszerű izlés és a csiny bámulatos! Azt hiszem, eleget mondok azzal, bogy még a vasúti állomás várótermeinek ablakain is hófehér csipke­függönyök mosolyognak reánk. Kisebb állomásokon, hol a lépcsők nem jutnak mélyedésbe, fehérre súrolt, terjedel­mes zsámolyt raknak az utasok lábai alá, hogy a le- és fölszállás kényelmesebb le­gyen. A vasúti étkezőkben a kávét magunk szürjük a pohárba, amit tetszés szerint mge­ismételihetünk, mert cukor, kávé, tej szaba­don áll előttünk. A kisebb állomásokon csak néhány percnyi várakozási időnk van. Min­dennek szabott ára lévén — az árakat táb­lácskákra felírva jelzik — ami igen meg­könnyíti a fizetést. A harmadosztály szaka­szai is valóságos kis szalonok. Tiszták, ké­nyelmesek; a szemben ülők között akkora tá­volság marad, hogy bátran ki- és be lehet Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN FOszerkereskedésben SZT. ISTVÁN: Csemegeüzletben (j || p az ÓVAKODJÉK • UTÁNZATOKTÓL!!

Next

/
Thumbnails
Contents