Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-10 / 162. szám

Szeged, 1914. julius 10. DÉLMAGYARORSZAG 9 látta, hogy az öreg alsóruhába-n a szekré­nyen lóg halva. Nyomban értesítették a rend örséget, ahonnan Dreyer József dr. fogalma­zó ment ki a helyszínére. A rendőrfogalmazó megállapította, hogy Süveges gyógyíthatat­lan gyomorbaja miatt lett öngyilkos. — A megmenekült sikkasztó. Debre­cenből jelentik: Ma reggel a (debreceni rend­őrségen megjelent egy jól öltözött ur és igy szólt: — Szabó Ferenc -vagyok, a Miklós Email társa cég pénzbeszedője, hétezer koronát sikkasztottam, 'kérem, tartóztassanak le. A rendőrtisztviselő kijelentette, hogy sajnálatára, nem áll módjában kívánságának béget teaíná, miután nem érkezett elhn" fel­jelentés. A jól öltözött ur erre eltávozott. Kisvártatva betoppant a rendőrségre Miklós Kmil, a Miklós Emil és társa főnöke ós föl­Jelentést tett hűtlen pénzbeszedője ellen. A rendőrség erre tényleg elfogató parancsa); "'hit ki iSzabó Ferenc ellen. Páris higiénikus szempontból.5*) (Saját tudósítónktól) A német Jllmtrier­tes Sonntagsblaitt"-hun L. Fisch Paris liigi­biiájáról a következeiket inja: t. A (legutóbbi évszázadban PárLsban lnlnd­két nagyobbniérvii epidemikus beteg­ség dúlt. 1836. március 26-án szedte a kolera f Mazarjne-uteábaii az első áldozatát, me­lyet rövidesen még 18,000 követett. A fé­"'ület leírhatatlan -volt. Temperamentumuk Szerint az emberek a legkülönbözőbb módon feelkedtek. Igy. egy csomó fiatalember dor­bézolva töltötte uz éjszakát a Hotel Dieuben. dfa holnap úgyis -meg kell ihlalnunk, hadd élvezzük legalább 'még fim -az élet örömeit", p- mondottá-k és iValóibah másnap heggel a '©©többjük kiterít ve (feküdt. — 1892-ben az felnél)za dühöngött. (Néhány inap alatt (el­néptelenítette az iskolákat, behatolt a ka­szárnyákha, áruházakba, bírósági épületek­K A (Vasúti, hajó, posta és -távirdaforgalom általaiban az egész közlekedés szenvedett ©zeu betegség következtében, miután a sze­felyzet tömegesen ágyba került. iA halottak fema 2—3-szor volt akkora, mint rendesen, azért távolról sem volt olyan pusztító, bint a 'kolera, mely mindenkit megölt, akit m<5rge-s leheletével érintett. Mint az egyes ©kyénnek, azon'képen .minden városnak meg tonn-ak a maga egészséges ós beteg napjai ?'s Így olyáü, .-mint akármelyik Organikus "H A föld, amelyen épült, a Ösoiitváza, az "teák az erezetét képviselik. Egy (városnak egészségi állapota a talajtól, .a benne a,'ainió levegőtől, -végiül az ivóvizétől .függ, i A talajból a kövezet, illetve az utcák "'kolata és a házak miatt semmi -sem lát­feífc. Vidéken a szűzies föld aranyas napsu­b'írhari fürdik, a levegő szabadon áramlik [s a különböző ártalmas anyagok gyorsan {'"állanak szét és égnek el. Mit. látunk azon­fen ^gy világvárosiban? Az utcák, a házak !'s telkek talaja százszorosan át- meg át van Jüdya attól a víztől, amely az ütcalburkölat bér v J'itsaiti keresütlil leszivárog és mindenféle [.'fedő és rothadó anyagot magával -visz. Te­-fe a talajt a háztartásokiból kikerülő szenny­j,'k aknák és illemhelyek laliy-aga, a gyá­K egészségtelen csapadékai. És -ezen talaj 2 '"nára, mely ezeket az anyagokat óvszá­''V.i magába, nincs levegő, mely j feet a szerves anyagokat elégeti, sem fény, 1í*y a -mikrobákat elpusztítja. Érthető, hegy í^fete© és nedves földrétegekben a hetegsé­),. csirái könnyen kifejlődnek. Ha egy régi [fefeftyedet lebontanak, vagy ha az utca­'felatot felszakítják, egész ba-oillustelepek ''aduinak fel és kitör valamely ragályos Ézt a rendkívül érdekes cikket lefor­gattuk, közöljük és figyelmébe ajánljuk a )fe°si hatóságnak és mindazoknak, akiknek „.'.totósuk Szeged közegészségügyével tö­todni. betegség. Ez mindannyiszor volt tapasztal ható, ahányszor belavájtak a várostalaj gyomrába. Az ásó, kapa által felkavartatván, a mikrobák összekeverednek az utca porával és a szél dolga aztán a továbbítás, vagy oda tapadnak lábbelink talpához és mi vagyunk a baeillusok továbbitói. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy ezek a mikrobák aztán ugy szállnak a leve, gőben, mint a madarak, nem, hanem hozzá tagadnak m-ilkroskopikus porszemesékihez és igy táncolnak a levegőben. Ez a por és en nek tömege a fő különbség a városi és a fa­lusi levegő között. Tudjuk, Ihogy a levegő oxigén és nitrogén elegye, akként, hogy 100 liter levegőben 21 liter az oxigén és 79 liter a nitrogén. Ez az arány helyenkint csak igen lényegtelenül változik. A tenger fölötti le­vogő 400 mért földre a szárazföldtől 20.960 % oxigént tartalmaz, Parisban 20,913 száza­lékot. Az ingadozás a levegőben előforduló más gáznemüekre vonatkozik. Mindjárt meg­változik a levegő, ha porral keveredik. Meg van állapítva, liogy a falusi levegő köbmé­terenkint alig tartalmaz egynegyed milli­gramm pot'i, száraz időjárás esetén pedig 3—1 milligrammot. A párisi levegőben küb­méterenkint 6—25 milligramm por fordul elő, aszehiílt, amint nedves, vagy száraz idő­ben vizsgálták a levegőjét. Nincs valaimi ér­dekesebb, mint a port mikroskop alatt vizs­gálni. Csodálatos egy világ az! SzénrészeCH­kék, gipsz, so, ásványi anyagok gyárakból, homok, auészparányok, gyapjú, vászon, len­fonálkák, 'keményítő, púder, pihe, halpikkely, haj, Szőr, .minden össze-vissza és egymásban, de oly finoman, lmg,V & levegőt nem homá­lyosítják el. A német Rubner nemi sajnálta a fáradságot, megvizsgálta a berlini levegőt és megolvasta a mikroskopikus testeeskéket. Egy köbméterben 100 milliárdot olvasott meg. A pof tehát meg van terhelve mikro­bákk-al, csiralények'kel, amelyek korántsem mind ártatlanok. Ama gyapj ufónál ka, mely a levegőben szállingózik, talán egy difteri­tisz beteg ingéből való, a hajszálacska pedig egy tífuszos fejéről kerülhetett a por közé és igy a tüdőnkbe. Egy grammnyi porban Montsouris külváros parkjából 750,000 mik­roba, egy demoiigtí-űtcai Szobalevegőíben pe­dig 2,100,000 találtatott. Csák hegycsúcsokon és a nyílt tengeren van csaknem teljesen pormentes levegő. Természetes, ihogy a jár­müvek és a gyalogosoknak örökös ide-oda mozgása következtében a levegő folyvást porral keveredik. E szempontból a legrosz­szabb utcaburkolat az ügynevezett makadám, aminővel Páris néhány utcáját burkolták. A gránit ugyanis hamar -lekopik, -finom ideg­izgató -porrá válik, melyet többször -meg kell öntözni, miáltal egész póppocsolyák képződ­nek. De még ennél is hitványabb a faburkó­lán, mivel az könnyen rothadó folyadékokat átereszt és Utídoritó bűzt terjeszt. És mit szól a statisztika a közlekedés biztonsága szem­pontjából az ilyen (burkolatról? Mióta a Montnidrtré és a Boulevard Poissoniere köz­ti ut fával vall hurkolva, -azóta a gyalogjá­rók halesetei megháromszorozódtak. Bármennyire portartalmú ís a levegő, a párisi embernek azért osak van rá Szüksé­ge. Azért az állam gondoskodott arról, hogy a lakásokba minél több fény és levegő nyo­muljon. Párís építési szabályrendelete a ház magasságát az utca szélességéhez szabja. Igy a 9.75 méterig terjedő széles -utcákban a leg­nagyobb megengedett magasság DL5 méter, 9.75-től 20 méter szélességig a [házmagasság 18 méter. Még ezt is sokolják és most azon vannak, hogy a házak magassága és az ut­cák szélessége egyforma legyen. A széles ut­cáknak a nagyobb levegőszolgáltatás is nagy előnye. Tapasztalati tény, hogy azok az em­berek, akik sötétben dolgoznak, elcsenevésze­sednék, vérszegényekké válnak, sáp'kórosok­ká lesznek. Világosság vagy fény szempont­jából Páris egyik legszerencsésebb nagyvá­ros. Nem olyan világos ugyan, mint Kairó, de kétszer olyan mint Pétervár és másfél­szer olyan, mint Berlin. (Folytatjuk.) KÖZOKTATÁS 0000 Tallózás a szegedi iskolák értesitöiböl V. Szeged szab. kir. város felsőkereskedelmi iskolája és női felsőkerieskedelmi iskolája. (Saját tudósítónktól.) Alig van -Szeged­nek iskolája, -melyet ne ért volna gyász a lefolyt iskolai évben. Igy ennek a két isko­lának a közös értesítőjét is nekrolog nyitja meg: Perjéssy Lászlóról emlékszik meg ten­ne Katona Dávid 'dr. Sőt erre egy második nekrológ is következik: Jászai iGléza püspö­köt búcsúztatja ebben Danavell János. Mind­két elhunytnak nagy érd-e me volt e két inté­zet megalapítása körül. Az intézet céljával, tantervével, a felügyelettel, a tanulók felvé­telével, az intézet képesítésével ismertet meg bennünket a tájékoztató. A -gondosan meg­szerkesztett igazgatói jelentés figyelemre­mél-több adatai: Jankoviah Béla kultuszmi­niszter junius 22-én megtekintette az inté­zetet és végighallgatott az ép akkor folyó érettségin néhány feleletet, amelyekkel a legnagyobb mértékiben meg volt elégedve. Az 'intézet tanulódnak az egészségi állapota jónak iminősíthető. Az iskola elhelyezése az­által, /hogy a teljesen renovált és átalakított régi polgári leányiskola helyére került, ugy a higiénikus, mint a pedagógiai követelimé­nyieknek minden tékintetiben meg/felel. Tel­jesen uj és Ízléses berendezést is kapott az iskola. Igen -helyes dolog, hogy az osztályfő­nökök -gyakran rendeznek osztályaikkal he­lyi kirándulásokat, nemcsak azért, mert a város környékének alaposaiul) ismeretére tesznek igy szert a riövendékék, -hanem azért is, mert ezáltal tanár és tanítvány között l>i­zal-omteljesebb viszony is fejlődik ki. Beszá­mol továbbá az értesítő az intézet kötelében megalakult és működő körökről és egyesü­letekről, nevezetesen a Lázár György dr. gyorsirókörről, a fiuk /Széchenyi-, a leányok Lórántffy-őnlképzőköréről, az ifjúsági segítő egyesületekről. A maga egészéhen és más iskoláknak ,i<? követendő például közöljük az értesítőnek az Iskolai takarékpénztárra vonatkozó jelenté­sét: A takarékosságban rejlő nagy erkölcsi erőt 'ifjúságiink felismerte és megvalósítani igyekezett az iskolai takarékpénztár intéz­ményét. Céljául tűzte k-i az érettségi vizs­gálat letétele után rendezendő tanulmány­úton való -részvételt, ami egyébként a rossz gazdasági viszonyokat tekintve, megvalósít­ható nem volna. A jelentkezők anyagi ere­jükhöz képest Iheti 50 fillér, 1—2 korona be­fizetésére kötelezték magukat, -ugy azonban, hogy a.jegyzett 'összeg minimális összegül szolgál, -melynél többet befizethetnek a ta­gok, hogy ezáltal őket a takarékosságra szok­tassuk. A fiúiskola növendékei köziül 30-an, 4 í: A íí I Perzsa szőnyegek, több szoba bútor, konyha bútor ELADÓ Kárász-utca 9. I. EMELET.

Next

/
Thumbnails
Contents