Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-10 / 162. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 10. tette, hogy néhány nap .múlva elmegy az ő Mirditaországába. A vezér nem tagadhatta le, hogy emberei loptak-raboltak s most min­denáron a malisszorokat szeretné bemártani. Szkutariíban és egész Malissziá.ban leveleket osztatott szót, amelyekben árulással vádol­ja a imalisszorokat. Az albán káosz nem le­hetne teljesebb. Malisszoro-k a mirüiták el­len, szkutari-i muzulmánok a kaitholikusok ellen, nacionálisták a fölkelők ellen, osztrá­kok a németek ellen, epirolák az .albánok el­len és viszont. Megbukott négy színigazgató — Még néhány színtársulat feloszlás előtt.— (Saját tudósilónktól.) A vidéki színészet életének még sohasem volt olyan válságos fázisa, mint ez az esztendő. Már az elmúlt nyáron megérzett ez a krizis, a szinészek százai maradtak szerződés nélkül és amikor tavaly szeptemberben a szinészeti esztendő kezdődött, Budapest tele volt vidéki sziné­szekkel. A szkeccsben bizakodtak, mint nieg­mentőjükben, mialatt a .vidéken az igazga­tók megkezdték a szomorú harcot a gazda­sági nyomorúsággal, olcsó helyárakkal, drá­ga színészekkel, kicsinyes szimügyi bizottsá­gokkal. Igy indult a szinészeti esztendő ta­valy szeptemberben. A tél .még csak elmúlt nagyobb bajok és nagyóbb megrázkódtatások nélkül, de mire tavaszra fordult az idő és a társulatok kimozdullak jobb állomáshelyeid ről, kezdődött, a válságok sorozata. Egy am­biciózus, talentumos vidéki igazgató, Márffy Károly dr. kezdte, akire Sopronban, a vi­déki szinészet vesztőhelyen sújtott le a vég­zet. Néhány hét előtt Halász Alfréd, a Víg­színház volt tagja, a legkitűnőbb vidéki ki­sebb igazgató volt kénytelen elhagyni tár­sulatát. Az idegeit annyira megviselték az anyagi zavarok, hogy most egy külföldi sza­natóriumiban gyógykezelteti ímlagát. Hid­véghi (Ernő vidéki színigazgatóit, akinek drámai staggioneje volt, felülről buktatták, sok okon és cimen a kultuszminiszter be­vonta 'a koncesszióját. A leghíresebb bukás Heves .Béla szat­mári direktoré, aki Erdély Sopronjában: Marosvásárhelyen jutott nyomorúságba. He­tek óta tart már a társulat válságos ikiizkö­dése, megpróbálkoztak minden szanálási esz­közzel a megszokott recipe szerint: átalakul ta'k konzorciummá, folyamodtak a közönség nemes jóindulatához, ide semmise használt. A társulat végül a Szinészegyesülethez és a kultuiszminiszteriuimilioz fordult segítségért, A nyomorgás segélyt kérő szavát nem hit­ték el, az egyesület leküldte Faludi Jenő dr. ügyészt Marosvásárhelyre, aki nagyon szó­rnom képet festett az ottani helyzetről, mire sürgős segélyt utaltak ki a társulatnak. Ez a pénz persze hamar elfogy és a társulajt. tag­jai a legnagyobb kilátástalansággal várhat­ják az uj színházi esztendőt és vele a régi nyomorúság folytatását. De ez .még nem is minden, amit a vidéki színészet mostani éle­tében válságnak lelhet nevezni. A Szinész­egyesülethez beérkezett jeléintések alapján tartani lehet attól, hogy a közel jövőben még néhány társulat fel fog oszlani. iEzt a szomoru perspektívát a .Színész­egyesület hivatalos kommünikéje adja a vi­déki szinészet jövendő kilátásairól. Illetékes helyen érdeklődtünk, vájjon olyan kilátásta­lan-e a helyzet, ahogyan a hivatalos kommü­niké jelenti. Válaszul az érdeklődésre meg­döbbentő adatokat kaptunk. Alig van négy­öt. színtársulat az egész országban, mely ne KORZÓ MOZI i nyári helyisége i • Igazgató | 4 VAS SÁNDOR |tl Telefon 11 -85 • B Nyári helyiség B Y 13-96. V Ma pénteken M nagy s!áger fi megtorlás Dráma 3 felvonásban. fi kazán­házban. Szociális dráma 3 felvonásban. Valamint a írás Unj mfisor! Előadás este 9 órakor. Az előadáson a 46. gyalogezred zenefcara játszit Rendes hely árak Rossz idő esetén az elő­adás a Korzó moziban küzdene a bukás állandóan fenyegető rémé­vel. Most, az utolsó órában, nem rideg iga2' ságosságra volna szükség, hanem megérté szeretetre. Ahol ekkora nyomorúság van és ilyen válság fenyeget, ott segíteni kell, pénz­ze.l és jóakarattal. Igaz: az állam nem arra való, hogy vidéki színigazgatókat eltartson. De viszont az a feladata, hogy válságba dön­tött polgárain, különösen ha azok a kultúra szolgálatában véreztek el, segítsen. Nyári szórakozás. — Pofonok a kártyaszobában. — (Harctéri tudósítás egy dardli-játékról) A kártya-kodex szerint a dardli a le£31' tatlanabb kártyajáték, minden különös íZg3' lom nélkül szokták játszani az árnyas kis­korcsmák asztalai mellett. Előkelő kártya­szoibáklból a hazárdjátékok száműzték a. dard­lit, amely unalmas és nem kelt oly vonzó ér­deklődést, mint « bakkál-át. Néhány lclenu" nyes szegedi játékos azonban felemelte 3 dardlit arra a magas piedesztálra, amely1'™ a hazárd kártyapartik integetnek íe 0,Z beriség felé. Ai egyik szegedi elitkávéhá2 kártyaszobájában, mivelhogy a hazárdjáté: .kok tiltva vannak, a partnerek a szóm dardli'ban mérkőznek egymással. De hogy 3 játék izgatóbb, érdekesebb legyen, olyan ösz­üZegbe játszák, .hogy egy bakkaratbánk pénz­forgalma is szégyenkezhet a nevezetes, dfl® lijáték pénzforgalma mellett. IWmészetes hogy ott, ahol ilyen hatalmas pénzek kerül­nek ütközetbe, a zöld csatatéren, felvonul a kibicek, „a tevék" serege és csak ugy sZ°" váisból fogadnak a partikra. Fogadnak, ny®f" nek, vesztenek, sápadoznak, kahaiáznak káromkodnak, mert hát veszteni nem kelle­mes. Nagy az izgalom, hogy melyik játékos tábláján. íródik le előbb római számjegye3' kel az 500 point és köziben nem csoda* j13 megtörténik az .ilyen affér, áméíyet haréten tudósit-ónk jelent a következőkiben: Á liiiSes dardíijátékot a diszkrét- kértté1' szobában egy kereskedő és egy ihiVaiahP;13' két igazi dardli inátador űzte. KöriUött" letelepedett a kibicek .kara, a'kik kö.zül &okan nemcsak néma szemlélői voitak á küzdőié1"' nek, hanem két barira szakadva fogadtak n^ert partikra. A kibicvilág összes Ism^ nagyjait érdekelte az izgalmas játék, tűk elsősoihan Sch. H. öreg, de tisztes ty^lÉ sitási ügynököt, akit röviden kártyakor0 % lioii Tisztelendő úrnak neveznek; iA Tisztelendő ur szorgalmasan rakta 3 téteket és szorgalmasan egymás után 10 Pfll tit vesztett el. iA Tisztelendő nron már ' csüggedés jelei mutatkoztak és iboSzüsaü ey lyezte el a dardli oltárait a tizenegyedik 10 lét; a I — Ha ezt nem nyerem meg, akkor 110111 játszom, — szólt Sch. H. — Nem ugy van, — szólt némi maHclí! val és ugratási szándékkal egy nyertes 3 bic. K. M. szegedi kereskedő. — .Mit goü"0 Tisztelendőséged, hogy minden pártit fog nyerni? Ez már több volt, iniiit amennyit a telendő üi' .béketűrése -ellbirt, Utévégr0 1 •.••.« pártit vesztett és a tizenegyediket a vi00®. kibictársa elriasztja tőle. _ I '0Pi, — Nem engédettt -magam hékulázni­váalszolt szigorúan és egy germán héber 3 kot szórt K. M. fejére: -- Augen heraus, Magén lnineinl A kereskedő erre fölugrott az aszta'1, és a következő pillanatban két. hatalmas ll! csattant el a. Tisztelendő ur arcán. -A Tisztelendő ur sem volt rest, f«1JtJ pott egy poharat és K. M. fejéhez vágta, kit elborított a vér. ,A kártyaszobában nagy riadalom tám3J ' A Játékosok nyomban bemondották a w reltet és a kereskedő sietett a sérülésével °r vashoz. Látleletet vétetett tél ' iiL'' most a bíróság elé kerül. és az a! S*y rji ap( % > >

Next

/
Thumbnails
Contents