Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-10 / 162. szám

4. DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1914. julius 10. tette, hogy néhány nap .múlva elmegy az ő Mirditaországába. A vezér nem tagadhatta le, hogy emberei loptak-raboltak s most mindenáron a malisszorokat szeretné bemártani. Szkutariíban és egész Malissziá.ban leveleket osztatott szót, amelyekben árulással vádolja a imalisszorokat. Az albán káosz nem lehetne teljesebb. Malisszoro-k a mirüiták ellen, szkutari-i muzulmánok a kaitholikusok ellen, nacionálisták a fölkelők ellen, osztrákok a németek ellen, epirolák az .albánok ellen és viszont. Megbukott négy színigazgató — Még néhány színtársulat feloszlás előtt.— (Saját tudósilónktól.) A vidéki színészet életének még sohasem volt olyan válságos fázisa, mint ez az esztendő. Már az elmúlt nyáron megérzett ez a krizis, a szinészek százai maradtak szerződés nélkül és amikor tavaly szeptemberben a szinészeti esztendő kezdődött, Budapest tele volt vidéki szinészekkel. A szkeccsben bizakodtak, mint niegmentőjükben, mialatt a .vidéken az igazgatók megkezdték a szomorú harcot a gazdasági nyomorúsággal, olcsó helyárakkal, drága színészekkel, kicsinyes szimügyi bizottságokkal. Igy indult a szinészeti esztendő tavaly szeptemberben. A tél .még csak elmúlt nagyobb bajok és nagyóbb megrázkódtatások nélkül, de mire tavaszra fordult az idő és a társulatok kimozdullak jobb állomáshelyeid ről, kezdődött, a válságok sorozata. Egy ambiciózus, talentumos vidéki igazgató, Márffy Károly dr. kezdte, akire Sopronban, a vidéki szinészet vesztőhelyen sújtott le a végzet. Néhány hét előtt Halász Alfréd, a Vígszínház volt tagja, a legkitűnőbb vidéki kisebb igazgató volt kénytelen elhagyni társulatát. Az idegeit annyira megviselték az anyagi zavarok, hogy most egy külföldi szanatóriumiban gyógykezelteti ímlagát. Hidvéghi (Ernő vidéki színigazgatóit, akinek drámai staggioneje volt, felülről buktatták, sok okon és cimen a kultuszminiszter bevonta 'a koncesszióját. A leghíresebb bukás Heves .Béla szatmári direktoré, aki Erdély Sopronjában: Marosvásárhelyen jutott nyomorúságba. Hetek óta tart már a társulat válságos ikiizködése, megpróbálkoztak minden szanálási eszközzel a megszokott recipe szerint: átalakul ta'k konzorciummá, folyamodtak a közönség nemes jóindulatához, ide semmise használt. A társulat végül a Szinészegyesülethez és a kultuiszminiszteriuimilioz fordult segítségért, A nyomorgás segélyt kérő szavát nem hitték el, az egyesület leküldte Faludi Jenő dr. ügyészt Marosvásárhelyre, aki nagyon szórnom képet festett az ottani helyzetről, mire sürgős segélyt utaltak ki a társulatnak. Ez a pénz persze hamar elfogy és a társulajt. tagjai a legnagyobb kilátástalansággal várhatják az uj színházi esztendőt és vele a régi nyomorúság folytatását. De ez .még nem is minden, amit a vidéki színészet mostani életében válságnak lelhet nevezni. A Szinészegyesülethez beérkezett jeléintések alapján tartani lehet attól, hogy a közel jövőben még néhány társulat fel fog oszlani. iEzt a szomoru perspektívát a .Színészegyesület hivatalos kommünikéje adja a vidéki szinészet jövendő kilátásairól. Illetékes helyen érdeklődtünk, vájjon olyan kilátástalan-e a helyzet, ahogyan a hivatalos kommüniké jelenti. Válaszul az érdeklődésre megdöbbentő adatokat kaptunk. Alig van négyöt. színtársulat az egész országban, mely ne KORZÓ MOZI i nyári helyisége i • Igazgató | 4 VAS SÁNDOR |tl Telefon 11 -85 • B Nyári helyiség B Y 13-96. V Ma pénteken M nagy s!áger fi megtorlás Dráma 3 felvonásban. fi kazánházban. Szociális dráma 3 felvonásban. Valamint a írás Unj mfisor! Előadás este 9 órakor. Az előadáson a 46. gyalogezred zenefcara játszit Rendes hely árak Rossz idő esetén az előadás a Korzó moziban küzdene a bukás állandóan fenyegető rémével. Most, az utolsó órában, nem rideg iga2' ságosságra volna szükség, hanem megérté szeretetre. Ahol ekkora nyomorúság van és ilyen válság fenyeget, ott segíteni kell, pénzze.l és jóakarattal. Igaz: az állam nem arra való, hogy vidéki színigazgatókat eltartson. De viszont az a feladata, hogy válságba döntött polgárain, különösen ha azok a kultúra szolgálatában véreztek el, segítsen. Nyári szórakozás. — Pofonok a kártyaszobában. — (Harctéri tudósítás egy dardli-játékról) A kártya-kodex szerint a dardli a le£31' tatlanabb kártyajáték, minden különös íZg3' lom nélkül szokták játszani az árnyas kiskorcsmák asztalai mellett. Előkelő kártyaszoibáklból a hazárdjátékok száműzték a. dardlit, amely unalmas és nem kelt oly vonzó érdeklődést, mint « bakkál-át. Néhány lclenu" nyes szegedi játékos azonban felemelte 3 dardlit arra a magas piedesztálra, amely1'™ a hazárd kártyapartik integetnek íe 0,Z beriség felé. Ai egyik szegedi elitkávéhá2 kártyaszobájában, mivelhogy a hazárdjáté: .kok tiltva vannak, a partnerek a szóm dardli'ban mérkőznek egymással. De hogy 3 játék izgatóbb, érdekesebb legyen, olyan öszüZegbe játszák, .hogy egy bakkaratbánk pénzforgalma is szégyenkezhet a nevezetes, dfl® lijáték pénzforgalma mellett. IWmészetes hogy ott, ahol ilyen hatalmas pénzek kerülnek ütközetbe, a zöld csatatéren, felvonul a kibicek, „a tevék" serege és csak ugy sZ°" váisból fogadnak a partikra. Fogadnak, ny®f" nek, vesztenek, sápadoznak, kahaiáznak káromkodnak, mert hát veszteni nem kellemes. Nagy az izgalom, hogy melyik játékos tábláján. íródik le előbb római számjegye3' kel az 500 point és köziben nem csoda* j13 megtörténik az .ilyen affér, áméíyet haréten tudósit-ónk jelent a következőkiben: Á liiiSes dardíijátékot a diszkrét- kértté1' szobában egy kereskedő és egy ihiVaiahP;13' két igazi dardli inátador űzte. KöriUött" letelepedett a kibicek .kara, a'kik kö.zül &okan nemcsak néma szemlélői voitak á küzdőié1"' nek, hanem két barira szakadva fogadtak n^ert partikra. A kibicvilág összes Ism^ nagyjait érdekelte az izgalmas játék, tűk elsősoihan Sch. H. öreg, de tisztes ty^lÉ sitási ügynököt, akit röviden kártyakor0 % lioii Tisztelendő úrnak neveznek; iA Tisztelendő ur szorgalmasan rakta 3 téteket és szorgalmasan egymás után 10 Pfll tit vesztett el. iA Tisztelendő nron már ' csüggedés jelei mutatkoztak és iboSzüsaü ey lyezte el a dardli oltárait a tizenegyedik 10 lét; a I — Ha ezt nem nyerem meg, akkor 110111 játszom, — szólt Sch. H. — Nem ugy van, — szólt némi maHclí! val és ugratási szándékkal egy nyertes 3 bic. K. M. szegedi kereskedő. — .Mit goü"0 Tisztelendőséged, hogy minden pártit fog nyerni? Ez már több volt, iniiit amennyit a telendő üi' .béketűrése -ellbirt, Utévégr0 1 •.••.« pártit vesztett és a tizenegyediket a vi00®. kibictársa elriasztja tőle. _ I '0Pi, — Nem engédettt -magam hékulázniváalszolt szigorúan és egy germán héber 3 kot szórt K. M. fejére: -- Augen heraus, Magén lnineinl A kereskedő erre fölugrott az aszta'1, és a következő pillanatban két. hatalmas ll! csattant el a. Tisztelendő ur arcán. -A Tisztelendő ur sem volt rest, f«1JtJ pott egy poharat és K. M. fejéhez vágta, kit elborított a vér. ,A kártyaszobában nagy riadalom tám3J ' A Játékosok nyomban bemondották a w reltet és a kereskedő sietett a sérülésével °r vashoz. Látleletet vétetett tél ' iiL'' most a bíróság elé kerül. és az a! S*y rji ap( % > >