Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-10 / 162. szám

Szeged, 1914. julius 10. DÉLMAGYARORSZÁG 5. Megerősítjük a szerb határt. - Megszűnik a baráti viszony Szerbiával. — (Saját tud ősit ónktól.) Bizonyos az. bogy a szerajevói merénylet dolgában eddig diplomáciai lépés nem törtém. A monarchia eddig nem terjesztett a szerb korniáuy elé semmiféle 'követelést, viszont a belgrádi ikormány sem tudattá hivatalos "ton, hogy milyen mértékig hajlandó a monarchiáit a bűnösök üldözésében támo­gatni. Berciit old gróf tegnap este tizen­egy órakor utazott el IscMlbe és ma dél­előtt tizenegy óraikor jelent meg kihallga­sson 'a királynál. Dijplomáciai 'körökben na£y nyugtalanságot kelltett az a Belgrád­ul érkezett híradás, hogy a szerb keres­kedők bojkottot akarnak kezdeni az osz­trák és magyar áruk ellen s már eddig is ^ámos osztrák és magyar ügynököt el­"t'asito'ttiak. Kétségtelennek tartják, hogy a belgrádi démars ezekkel a kérdésekkel ls foglalkozni fog. Bécsből jelenti még tudósítónk: Azok a liirek, mélyek azt jelentették, liogy a monarchia démarsra késziül Belgrádban, a%hia feleinek meg a valóságnak. Ez az egyszerii diplomáciai fellépés nem szerez­né meg az elégtétélt a szerajevói gaztett­et, sokkal erélyesebb és nagyobb jelent ö­Jfetf fellépésre van szükség, liogy végre "'örjék a nagyszerb álmodozók hihetet len vakmerőségéit. Berchtolil Lipót gróf fei audienciája ezekkel a lépésekkel volt jfetófüggésben. A kihallgatásról1 legmér­?kadóbb helyről a következő információt amák a Délmagyarország tudósítójának: Berchtold grófot a király délelőtt h Hl, enegy óraikor másfél óra hosszat tartó ^Ugatáson fogadta. A külügyminiszter [.tegnapelőtti minisztertanács hátározatá­fe tett jelentést az uralkodónak. Beava­ttak ugy tudják, hogy a király ezekhez határozatokhoz minden tekintetben hoz­tárult. A minisztertanács .tudvalevőleg e fegyszerb propaganda korlátozására te­intézkedésekkel foglalkozott. Ezek fe intézkedések egyrészt Boszniára és t^egovinára, másrészt azokra a terüle­fere vonatkoznak, ahonnan a merénylet Wetét vette, lia ezék a területek a mon­^ cília határain tul fekszenek is. Boszniá­sfe ős Hercegovinában személyi változá­o filncsenek tervbe véve, ellenben a há­. fogják szigorúbban őrizni és az is­Qh terén várhatók reformok. ^ Minthogy a vizsgálat kétséget kizáró lje[ n kiderítette, hogy az összes szalak fádban futnak össze, a monarchia a tepzás befejezése után az összes kom­Jhitíált emberek nevét közölni fogja d /,0or" kormánnyal s fel fogja szólítani, ej y azok ellen saját hatáskörében járjon szerb kormány magatartásától fog ^p afe függni, hogy a monarchia élhet-e k^iával tovább is, mint lojális szom­jai, barátságban. i'^ felavatott bécsi forrásból telefonálja ^feitónik: A demarche kérdése befeje­kt ,do!°ggá vált Berchtold kül'ügyminisz­feai kihallgatásával. A monarchia a \' kormány elé terjeszti a szerajevói KJ^at adatait, amelyekből látnivaló, az összeesküvés szálai Belgrádba neb. Garanciát kér a monarchia, vájjon a jövőben Szerbia miként kíván ef­járni, liogy a monarchiával való jogvi­szonyt lehetővé tegye. Az entente hatalmai bizalmas felszó­lítást intéztek Szerbiához, amelyben ta­nácsolják, hogy teljesítse a monarchia kí­vánságait. Belgrádból jelentik: A szerb sajtó most már nemcsak a monarchiát támad­ja, hanem a Habsburg-dinasztia ellen is igen élesen ir. Vilmos császár ellen is terveztek merényletet. — A szerajevói merényletből. — (Saját tudósítónktól.) A boszniai szer­bek körében óriási megdöbbenést keltett az a hír,- hogy a szábort a legközelebbi jövőben fel fogják oszlatni. Kétségtelennek tartják ugyanis, Ihogy a szábort csak azért oszlat­ják fel, bogy ezzel a tartománygyülés tag­jainak mentelmi joga megsziinjöm s a szerb párti képviselők egész sora felelősségre von­ható legyen. A nyomozás ugyanis erősen kompromittálta a Narod-osoport tagjainak egy részét, akikről kiderült, hogy nemcsak előzetes tudomással birtak a merénylet ter­véről s nem leplezték le, hanem bizonyos er­kölcsi támogatásban is részesítették a bor­zalmas tett elkövetőit. Szerajevó szerb lakos­sága, melyben igen sok a lojális elem is, na­gyon el van keseredve a merénylet ügyében nyomozó vizsgálóbírók eljárása miatt. A vizsgálóibirák ugyanis a nyomozást kizáró­lag a boszniai szerbek ellen vezetik s egyál­talában nem terjeszkednek ki azokra a rész­letekre, melyek Belgrádot kompromittálják. Még egyre folynak a letartóztatások. Na­ponta a megbilincselt foglyok egész soráf kisérik csendőrök a kormányzósági épület felé. Hire jár, bogy a szerajevói rendőrség egy másik összeesküvést is fedezett fel, mely Vilmos némái császár ellen irányul. Távira­tilag értesítették a berlini rendőrséget, mely a német egyetemeket látogató szerb ifjak egész soránál házkutatást 1tartott és többet kiutasított a németi birodalom területéről. Megállapította a szerajevói rendőrség azt is. hogy a berlini egyetemi ifjúság szerb komi­téja élénk összeköttetést Űártott fenn a zág­rábi és-szerajevói túlzókkal. A berlini rendőrségnek a nagyszerb pro­paganda ügyében folytatott vizsgálatról a következőket jelentik: — Az idén áprilisban névtelen levél ér­kezett a berlini rendőrségihez Szerajevóból. A levél irója figyelmeztette a rendőrséger, hogy egy szláv bizottság működik Berlinben és az a célja, hogy merényletet kövessen el Vilmos császár ellen. A névtelen levélre most lettek figyelmesebbek, a szerajevói merény­let után és a berlini' szerb diákok közt vizs­gálatot indítottak. Fölfedezték, bogy több szerb diák, szerb jelvényekkel, sokat Jár egy házba, aihol Tasiís Jordán nevü diáktársuk lakik. Tasits lakásán a rendőrség lefoglalt J több iratot, amelyekből kitűnik, hogy a diá­kok élénk részt vettek a nagyszert) propa­gandában és tagjai az Omladinának. A diá­kok kihallgatásuknál azt vallották, hogy az ő egyesületüknek tisztán társadalmi céljai vannak, ami persze nem felel meg a való­ságnak. A szegedi adóprés. — Közszemlén vannak a lajstromok. — (Saját tudósítónktól.) Már hónapok óta visszhangos az ország az adókivető bizott­ságok működésétől és a polgárság megszo­kott panaszaitól, melyek a bizottsági tár­gyalásokat rendesen nyomon követik. Mert ki látott már valaha olyan embert, aki iné! lányosnak és mérsékeltnek találta volna az adóját? A felzudu'lús ilyenkor szinte hagyo­mányos. A szegedi pénzügyigazgatóság, ugy látszik, nem túlságosan sietett a kivetési munkálatokkal, mert az 1914—6. évekre szó­ló adókiszámitási lajstromokat csak most tet­ték ki közszemlére a városi adóhivatalnál. A tárgyalások, mint már jeleztük, julius hó 16­án kezdődnek a Jerney-házban. Átböngésztük ezeket a lajstromokat egy­részt kíváncsiságból, másrészt pedig azért, hogy saját becses nevünket felfedezzük ben­ne. Hála a gondviselésnek, nem volt-benne. Némi kárörömmel fedeztük fel azonban ösz­szes jó ismerőseink nevét és szakszerű ta­nulmányokat gyűjtöttünk polgártársaink jö­vedelmi viszonyairól. A lajstromok meglepő eredményeket szolgáltatnak. A törvény sze­rint a III. osztályú keresetadó az évi tiszta kereseti nyeremény tiz százalékában határoz­tatok uneg. Már most ugyancsak nagyot néz a jámbor közpolgár, ha azt találja, hogy ez, vagy amaz a keresett orvos, vagy fiskális évi 2000 korona tiszta jövedelem után van adóztatva. Pedig ez a legmagasabb tételek egyike. Ki hiszi el vájjon, hogy egy-egy frek­ventált iifwéd nem keres többet évi 2000 koronánál? Más dúsgazdagnak ismert keres­kedők évi 3—4000 korona tiszta kereset után vannak megadóztatva. Ez is furcsa egy ta­pasztalat. A dolognak a nyitja az, hogy Ma­gyarországon nemcsak divat, hanem valódi virtus az igazi Jövedelem eltitkolása; ezt már számításba veszi a törvény is és ezért állapit meg aránylag tultmagas* kulcsot, a tiszta jövedelemnek tiz százalékát. A kirá­lyi kincstár képviselője tehát, mikor adóki­számitási javaslatát megteszi, mfór tisztá­ban van vele, hogy az alapul vett tiszta ke­reseti nyeremény nem felel meg a valóságos viszonyoknak; az életben körülbelül 3-4­szer akkora jövedelmet kell feltételezni, mint­ámén nyi az adókivetési lajstromokban fel­tüntetve -van. Ha már most azt nézzük, hogy az el­múlt évi adózással szemben a folyó évi ja­vaslat tartalmaz-e valamiféle változást, ugy arra a tapasztalatra jutunk, hogy bizony'tar­talmaz, még pedig nem túlságosan kedvQr zőet. A folyó évi javaslatok állag 20—30 százalékkal magasabbak az előző évi tételek­nél. Érdeklődtünk a dolog iránt az illetékes tényezőknél és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a kincstári előadóként szereplő pénz­ügyi titkárok ugy tesznek, mint az óvatos kereskedő: azért szabnak magasabb árat a portékájuknak, hogy legyen mit engedni be­lőle. Nem kelt tehát megijedni az itt-ott kis­sé borsosaknak látszó tételektől; kellő élel­messég és siránkozás mellett adja majd az állam olcsóbban is. Hogy pedig a panasz és siránkozás elég őszinte legy.en, arra, azt hisszük, az elmúlt rossz esztendők után sen­kit sem kell túlságosan biztatni. Felhivjuk tehát a polgárság figyelmét a közszemlére kitett lajstromok megszemlélé­sére. Ma már igen sokan böngészték a ter­jedelmes munkálatot. Tízezernél több tétel van az adóhivatalnál kitett füzetekben egy­más ufán sorakoztatva. A lajstromoknak legnagyobb baju'k, hogy szerfölött nehéz ben­nük eligazodni. Egy kis ravaszsággal azon­ban mindenki megtalálja azt, ami érdekli. Mindenekelőtt tisztában kell lenni azzal, hogy melyik bizottsághoz tartozik az em­ber? A (kiskörúton belül lakók az első bizott­sághoz, a két 'körút közöttiek a másodikhoz és a nagykörúton kívül levők a harmadik bi­zottsághoz tartoznak. Azután kikeresi az ember a tárgyalási értesítőből (a Délma­gyarország csütörtöki száma az egészet tar­talmazza) a saját foglalkozását és megnézi

Next

/
Thumbnails
Contents