Délmagyarország, 1914. július (3. évfolyam, 153-182. szám)

1914-07-10 / 162. szám

Szeged, 1914. julius 10. DÉLMAG YARORSZAG i ÍPl. (Saját tuáósitónktól.) Gerliezy Ferenc báró halálával — mint köztuidoimásu — uj választási harc kényszere nehezedett a vá­ros első képviselőválasztó kerületére. A nem­zeti munkapárt érthető és örvendetes egy­hangúsággal Rósa Izsó dr.-t, a pártnak érde­mekben gazdag és ritka bölcsességü vezérét jelölte. A hivatalos jelölés még meg sem történt, máris olyan hirek szállingóztak a városban, hogy a szegedi katiholilkus körben elégedetlenséget keltett Rósa jelöltetése, mert nagyobb bűnnek tartották azt, hogy a zsidó hitközség elnöke, mint amilyen érde­meseknek azokat a szolgálatokat, amiket a városnak hosszú évtizedeken át tett. Utána­jártunk a dolognak és megtudtuk, hogy a kat'holikíus kör tényleg foglalkozott választási dolgokkal. Teljesen mellékesnek tartjuk, hogy a nevezetes tanácskozáson megjelent urak szerint magánbeszélgetés, vagy érte­kezlet keretében történt-e a kérdéses meg­beszélés. Ezek a hírek azóta is állandóan kisértenek, szükségesnek ¥ tartottuk tehát, hogy — amennyire lehet, — megállapítsuk, hógy komolyan programjába vette-e a kato­likus kör azt, hogy a vallási viszályokat Sze­tteden állandósítani kivánja. Ép ezért Dobay Uyula dr.-hoz, a kör elnökéhez fordultunk, akit eddig politikailag intranzigens, társadal­mi és vallási kérdésekben türelmes ember ­• uek ismertünk. Az elnök ur szives volt nyi­'utkozni, alább nyilatkozatát egész terjedel­mében közöljük és csak azt jegyezzük meg, hogy a nyilatkozat szavai valóban liberáli­sak, a tartalma azonban nekünk olyannak tet­szik, mintha aranyhidat akarna készíteni arra az esetre, ha a régi harcot, — tetszetősebb termában — még fel újítanák. De mi bizur.k Fobay komolyságában és egyelőre örömmel "Vágtázzuk nyilatkozatát, 'hozzáfűzvén per­sze, hogy résen leszünk és várjuk a tetteket. A kérdések, amiket Dobay Gyula diá­hoz intéztünk és a válaszok szórói-szóra a következők: 1. Állítólag van egy frakció Szegeden, a melynek az élén az ügyvéd iur áll és amely hakeió Rósa Izsó dr.-ral szemben, mert a zsidó hitközség elnöke, jelöltet akar állítani. — Ez nem igaz — mondotta Dobay Qyula dr. Egyet mondok csak, hogy megért­senek. Ha van személy Szegeden, akit tisz­tl'lek és becsülök, ugy Rósa Izsó dr. az, aki­jei hosszú évek óta együttműködtem. Leg­kevésbé lehet kifogásom ellene, mint zsidó eÜen, mert én a vallást politikai küzdelem­nél, sőt más téren se tekintem irányadónak. ?e méltóztassanak azonban elfeledni, hogy ró ellenzéki politikát vallok és az én néze­ten az. hogy a politikai ellenfélnek — ha 'kazán ellenzékiek vagyunk — kardcsapás nélkül nem szabad átengedni a győzelmet. Tehát jelöltet kell állítanunk. Természetesen ellenzéki jelöltet első sorban, de ha ilyen •nincs, akkor itt-ott kell ártani a hivtalos kormánypárti jelöltnek és magának a párt­nak, ahol ártani tudunk. — Én tehát, ha ellenzéki jelölt nincs, hajlandó vagyok még a munkapárti jelöltet is támogatni, ha az nem hivatalos jelölt, mert a főszempontot, hogy a pártot mint el­lenzéki, gyöngitsem, megbontsam. Ha tehát a munkapártban nem hivatalosan például egy másik zsidót jelölnek, én azt fogom támo­gatni Rósa Izsó dr.-ral szemben. És, nogy még világosabban megértsék az én felfogá­somat: ha a munkapárt hivatalos jelöltje nem Rósa Izsó dr volna, 'hanem más, a párt azonban Rósa Izsó dr.-t is fölléptetné, akkor ón Rósa Izsó dr.-t támogatnám a hivatalos jelölt ellen. Ez az igazi ellenzéki politika sze­rintem s ennek somimi köze ahoz, hogy én katholi'kus hitvallású vagyok-e, vagy sem. Különben én ezt kifejtettem a függetlenségi párt legutóbbi gyűlésén, amikor azt mondot­tam, hogy ép az ellen kell a függetlenségi pártnak fölvenni a harcot, aki a munkapárt­nak a szemefénye, hivatalos jelöltje, tehát Rósa Izsó dr. ellen. 2. Tekintettel arra, hogy Rósa Izsó dr. egy hitközségnek és nem egy vallási ala­pon szervezett társadalmi egyesülésnek az elnöke, üdvösnek tartja-e az ügyvéd ur, hogy az ő 'felléptetésével kapcsolatban ujbóí vallási harcok szikráját vessék bele a köz­hangulatba? — Á legnagyobb mértekben elítélném ezt — volt a válasz — akár az egyik, akár a másik oldalról tört.énne, mert az csak esetleges dolog, hogy akár a hitközség, akár a katholikus kör elnöke valaki. Szeged külön­ben is igen rossz talaja az eféle vallási vil­longásoknak, ami pedig engem illet, hogy mennyire távol állnék az ilyesmitől, arra csak egyet emilitek fel,- azt, hogy én minden­féle pártállásu ellenjelöltet támogatnék, csak éppen néppártit nem és túlzó szociálistát. Néppártit azért nem, mert elveimmel ellen­kezik ennek a pártnak a programja, túlzó szociálistát pedig azért nem, inert Szeged választópolgársága komolyságához nem vol­na méltó. Miondomi pusztán az a célom, mint függetlenségi érzelmű embernek, hogy küzdjünk a munkapártnak az elten az oszlo­pa ellen, akit hivatalos jelöltnek kiáltottak ki. küzdjünk azért, hogy a kormánypárt ez­zel is meggyöngüljön, mert az csak a mi javunkra válik. A választási kámpány krónikájához tar­tozik még, hogy a függetlenségi párt jelöl­tet állit az első kerületben. Szerdán délután és este tárgyaltak Budapesten a (képviselő­házban és a tárgyalások Sághy Gyulával és Andrássy Gyula gróffal való véglegezése után annak van a legnagyobb valószinüsége', hogy Széchényi Aladár gróf a szegedi első­keriileti mandátumért függetlenségi párti programmal harcba száll. Széchenyi Aradon Tisza István gróffal szemben nagy kisebb­ségben maradt. Jelöltetése természetesen más elbírálás alá esik, mint egyéb kombiná­ciók, mert tisztára politikai színezete van és az érthető, Iha egy párt hódítani akar, vagy egy mandátumért sikra száll. Az aztán más kérdés, ihogy épen Szegeden és épen az első kerületben dehet-e győzni függetlenségi pár­ti programmal, vagy, hogy Széchenyi egyé­nisége van-e annyira súlyos, hogy a siker legkisebb reményében vehesse fel a harcot a népszerű és nagytekintélyű Rósa Izsóval, akit vallás- és pártkülönbségre való tekintet néikiil Szegeden nagyrabecsülne'k és feltétle­nül tisztelnék. A nemzeti munkapárt I. közigazgatási kerületének intéző bizottsága az Európa­szálloda éttermében csütörtökön délután öt órakor választási nagy értekezletet tartott. Pénteken délután öt órakor az értekezlet új­ból összeül. Az első pártvacsora mindén va­lószínűség szerint hétfőn este lesz az Euró­pában. A párton nagy a lelkesültség, külö­nösen nagy örömet okozott, hogy a jelölt személyére vonatkozó tekintettel olyanok is bejelentették csatlakozásukat, akik a munka­pártnak nem tagjai. ua •••••••••••ufiRnasaaaRaaaa a Szerb püspökök Tiszánál. Budopeströl jelentik: Ma délelőtt Tisza Istvánt a magyar­országi szerb egyházak képviseletében Le­tics, Nikolics és Zobkovics püspökök keres­ték fel. Letics kérte a miniszterelnököt, hogy tolmácsolja felsőbb helyen a magyarországi szerbek loyális hűségét és megbotránkozását a merénylet felett. Tisza kijelentette válaszá­ban, hogy ezt a hűséget soha kétségbe nem vonta senki és a szerb ügyeket jóindulattal fogja elintézni. Az albán káosz. Pétervárról jelentik : Mérvadó helyen azt mondják, hogy Turkhan pasa itteni missziója nem fog sikerrel járni. Turkhan pasának az a feladata, hogy az orosz kormányt rábírja, hogy Albániát pénz­zel és katonai erővel fámogassa. Az orosz kormány erre csak akkor volna hajlandó, ha Anglia és Franciaország Albániának hasonló támogatást ígérnek. Operettszerü dolgokat jelent Durazzó­ból a Corríere delin Sem tudósítója: IAZ osz­trák és 'német önkénteseik többször bajba­kaptak ós véres csetepatékat rendeztek. A nacionalisták mozgó hullánál>• nevezték el a fejedelmet, aki előtt szerintük csak két ut van: — Vagy a tenger felé, vagy Rastbnl fe­lé, a fölkelők ellen. De semlmi esetre sem sza­badna itt tétlenkednie Dnrazzóban. Vasárnap éjjel Durazzó védelmezői ijed­tükben ágyúzni kezdtek tizenöt ifölkelőre, a kik balásszerszámaikat keresték a. laguna mellett. A mirdita előőrsök megláttak né­hány íosendőrt, akik a laguna llikljánál ba­rátságosan beszélgettek a fölkelőkkél. — Jó viszonyban vagyunk velük, — ma­gyarázta a mirditáknak egyik csendőr, rej­telmesen mosolyogva, Bib Doda még Durazzóhan van. Kijelen­Grand Cirkusz Schmidt M. Szegeden a Mars-téren. nagy díszelőadás. pénteken iulius 10-én Jcgyek előre válthatók: Pető Ernő dohánytőzsdéjében, Széchengi-tér 3. szám, a Tisza-szálloda mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents