Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-10 / 133. szám

Szegednek nincs 6000 koronája hangár építésére. Az a Szeged, amelynek vagyona meghaladja a félszáz milliót, ne tudna 6000 koronát áldozni a modern teknika legnagyszerűbb vívmányának, a repülőgépnek fejlesztésére? Az Aero-Szövetség kérésének teljesítése erlkölcsi és anyagi érdeke és kötelessége lett volna Szegednek. A tanács — nem tudni miért, mert az az indok, hogy pénz nincs, nem állja meg a helyét — nem akart vagy nem tudott tudomást venni ezekről az érdekekről és kötelességékről. Akikor, mikor külföldön állam és város mi ti iákat áldoz a repülés tökéletesitéseért. Igy sorakoznak egymás mellé ezek a kicsi és jellemző események, amelyek ka leidoszkopszerü rendje bizony azt mutat ja, hogy még mindig nem vagyunk az uj utakon. Tapogatódzás, szép, de ötletsze IÜ nekilendülések történnek. Mert ha egy séges kormányzati rendszernek lenne kicsi mellékhajtása az a gondolat, hogy a gyékény termélést honosítsuk meg, akkor a tanács aligha utasította volna el az Aero-Szövetség kérését. A svéd király Konopistban. Stockholmból táviratozzák: /Már jelentették, hogy a svéd király ugyanakkor, amikor II. Vilmos meglátogatja Ferenc Ferdinánd trónörököst Konopistban, szintén odeérkezik. Ezt a jelentést most Stockholmból újra megerősítik. E szerint Gusztáv svéd király e hónap 12-én érkezik Konopistba. DÉLMAGY ARORSZÁ G Uj nemzeti ideál. — A hatszáz milliónyi turánság gazdasági szövetkezése. — A .Délmagyarország" számára irta: Sassi Nagy Lajos. (-V.) Csak pár szóval emiékezeim meg oroszországi tiesfiviéreiinkről, aki kinek 17—120 .millió a sízámuk. Ezek a ifinn-tugor, török-talár törzsek. Legműveltebb a 4 milliónyi finn, ujabban aa egy milliónyi ószt-ek. A tatárok Í9 szépen civilizálódnak, anyagiakban ,máris nagyon megerősödtek s a 'kiulbura terén is bámulatosan gyorsan nő a tőkéjűik. A rokonságot a finn ápolja legjobban* Bár Oroszországiban a külföldi cikkekre nagy vámot vetnek, kereskedelimi 'kapcsolatot itt is teremthetnénk. Lisztből, gépekből, háztartási cikkekből stb. épp ugy lehetne exportot teremteni, mint Oro)sz|-Lein gyei országban,, pedig a lengyeléit neim rokonaink. Itt csak a magyar-lén,gyei rolcontórzós van scigitségü, ükre, továbbá a német-orosz ipari bojkott s a nagy vámok ellenére a magyar-lengyel barátság mégis gazdasági kapcs-cllatot -tudott teremteni. Oroszországi ,faj-testvéreinkkel, is törődnünk kell -niemcsalk gazdasági, hanem kulturaii célzattal is. 17 [millió rokoniélek mindenképen megér,demlii a vellie való komoly foglalkozást. Most pedig nézzük, mit mond a statisztika keleti forgalmunkról. ,A következő hiteles táblázatból tisztán látható keleti kereskedelmünk 1,907-lik évi helyzete. iSzeged, ,1914. junius^ (Straits iSettlement), Holland-Indiával, pánnal, Kínával teljesen passziv. I910befflf; vittünk ez államokba .23.132,000 K ért®" árut s. behoztunk 67.568,000 K értékűit, a P?' szivuian tollát 44.-436,000 K. lEn-nek az -az ff] mert a távoli Kelettel eddig keveset 0 tünk, pedig itt a forgalom évről-évre iein«/ lcedik; a faj rokonságot és egyéb kedvevo w árul Ország neve: Behozatalunk Kivitelünk K K Bosznia-Hercegovina 24.296,000 37.351,000 Románia 13.131,000 23.289,010 Szerbia 6.273,000 9.529,000 Bolgárország .... 1.739,000 8.997,000 Görögország .... 1.267,000 2.252,000 Montenegro .... 1,270 208,000 Európai Törökország 5 131,000 11.671,000 Ázsiai Törökország . 2 613,000 6.413,000 Egyiptom 2.455,000 5.855,000 ni, moziba még többször és virágot akarnak, meg brilliáns jegyajándékot? Én pedig nem mondtam meg neki, hogy csak havi száz koronám van, ép ellenkezőleg! Nem is tudnám neki soha megmondani az igazat, mert jéghidegen hátat fordítana nekem! Mit, tegyek, mit tegyek?" — „Kedves öcsém" — irom a választ — „legjobb az egyenes ut! Mondja meg az imádott nőnek, -hogy habár most -még nem méitó a szerelmére, de reméli, hogy hamarosan olyan helyzetbe jut, amely mindent megváltoztat. ígérje meg, hogy ő érte ugy fog dolgozni, mint egy igásló, lemond a dohányzásról, italról, mindenről, csak azért, hegy egykor a magáévá tegye a földkerekség legszebb lányát. Ha valaki emnél szebb beszédet tud kivágni a menyasszonyának, az már csal. Áldásom rátok!" Mabel: A felsorolt tünetek, vagy kezdődő szerelem előjelei, vagy emésztési zavaroktól erednek. Ha az orr piros, akikor inkább az utóbbi-. Jsabel: Örülök, hogy hozzám 'forídult vigasztaiásért kis húgom. Megsebzett kis szive be fog gyógyulni csakhamar és én aki a jövőbe látok, megjósolom, hogy sokkal magasabb, sokkal délcegebb szerelmesre talál még ebben az évben, mint az előbbi hűtlen volt. Ha újra ir, -ne felejtsen el bélyeget tenni a levelére. • Készen vagyok! Gyula hozz gyorsan a Hetén néninek egy korsó sört! Kiv. többlet K 13.055.000 10.158,000 3.250,000 7.258,000 985,000 206,730 6.540,000 3.800,000 3.400,000 összesen: 56.906,270 105.565,000 48.658,730 A .közeli keletre '(Bosznia, Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország, európai, ázsiai Törökország, Egyiptom) kivitelünk egészben véve egyre emelkedik. Kivittünk 1906-ban 103.904,000 K értékű árut* 1907-ben 105.357,000 K „ 1908-ban 106.010,000 K „ 1909-ben 106.762,000 K „ 1910-ben 122.923,000 K „ Míg e 8 államból behozat állunk egyre csökken, kivévén az 1909-iki évet, amikor kereskedelmi mérlegünk it>t is passzív volt. Behoztunk e 8 államból 1906-ban 82.166,000 K ért. árut 1907-ben 56.905,000 K „ „ 1908-ban 54:582,000 K „ „ 1909-ben 148.609,000 K „ „ 1910-ben 77.851,000 K „ „ Országonként már más ta helyzet, fokozatosan, szépen emelkedik kivitelünk európai, ázsiai Törökországba, Bulgáriába, Montenegróba, Görögországba, Egyiptomba; relatíve emelkedik kivitelünk Boszniában is; ellenben Szerbiában, Romániában kivitelünk a m-ultihoz képest un-nyira visszaesett, bogy Romániával két, Szerbiával egy év óta paszsziv a kereskedelmi mérlegünk. Egészben -véve azonban ezzel a Kelettel szemben aktivek vagyunk. 1907-ben 48, 1910-ben 45 millióval. Sokkal rosszabb kereskedelmi forgalmunk .a távoli Kelettel, ahol fajrokonaimk élnek. Hátsó-India kivételével kereskedelmi mérlegünk Oroszországgal, Britt-In,diával * E számokban Montenegro nem szerepel. rülményt szépen lőhetne kamatoztatni egy pár adat: Kina bevitt 1910-ben 1.372.600,070 márka értékű kivitt 1910-ben 699.616,160 „ » E nagy forgalomból reánk esett. Behoztunk 1910-ben Kínából D'/y K értóklwm s kivittünk Kínába 490,000 ? tékben papírárut, technikai zsiradékot, F raflfint, szappant, kaucsukárut, vasárut, bútort, enyvet, asbestárut stb. •Nagy forgalmat csinálhatnánk ipari gépekből, lámpákból, üvegáru? j konyha- ós házicikkekből. Ezekből inag,y „'. kereslet, mert Ki-na most -kezd gőzuik ^ kat, petróleumlámpákat s más európa1 rendezéseket használni. 0|( Britt-lndia kivitele 1910-ben 2.415.800,000 M ért. ár® it behozatala 1910-ben 1.859.000,000 Mér.a". t kivittünk ide 1910-ben 10.445,000 K érteau Ebből 9 millió cukorra, a többi vasár® ra, fabútorra s más apróságra esett. Behoztunk Britttlndiából l91°' 39.774,000 K értékű árut: rizsét, jutát, pamutot, bőrt, kávét, olajos magva sot, repcét, nyers fémet stb. Oroszország bevitele 1910-ben 2.235. 324,600 M édv kivitele 1910-ben 3.345.530,000 „ » 0 Beh. ez évben Oroszországból 16.028,000 K eu Kivittünk ez évben Oroszországba 11.607,000K . Ki vittünk mezőgazdasági gépeket jut, cukrot, nyersbőrt, villamos iz®*' vasárut, bőrt, gyümölcsöt, főzeléket, /LM-V NYERS akait. borÚI' „ÁFÁK iiet emuiul, 1 aa.LLiJ elittől L, iJJ.LttSZerett.ei, i.Qj, stb. Nagy forgalmat csinálhatnánk jb°r Pálinkából, mügyöngyből stb. Szakértők, zók állítása szerint a nisnii-novgorodi v képes volna hazánk egész szilvapálink®.' , i.ix ,, ... , .„Jr.. , V' nének Oroszországgal. * Hátsó-India behozatala 1910-ben 64.343,984 M r» kivitele 1910-ben 63.447,000 , Japán kivitele behozata ^ xwAküv0" 1906-ban 423.755,000 418.784,000 yen* éne ^ 1907-ben 432.413,000 494.467,000 „ » , 1907-ban 378.246,000 436.257,000 „ » ^j. Japán kereskedelmi mérlege 1908- "^os2 la.ndóan emelkedik. Az 1908-iki esés/? ^ háború után .bekövetkezett gazdasag1 szalhatásnak 'tulajdonitható. , 0 Kivittünk Japánba 1906-ban 774,402 Kéf' , 1907-ben 388,793 K . ^ 1908-ban 568,854 K , Viszont behoztunk japánból 1906-ban 1.694,44J r , 1907-ben 919,241 K, , 1908-ban 520,547 * Egy yen = 2-64 korona. y Szász alelnök a Ház pénteki ÜléJ^J. A képviselőház oem állapította meg lebbi ülésének idejét és napirendjét, nem tudták, mikorra végeznek 10' utalt munkával a bizottságok. A ország fővárosi tudósítója ezért t ^ ej Szász Károlyt, a képviselőház a'leln^pifer .megkérdezte, hogy mikor és milyen a irt del ül össze a -képviselőház. Az a-lein vetkező nyilatkozattal válaszolt: Veszprémben voltaim a vár®eg5 gyűlésén s igy csak ma tudtam m®- ^ távollétem ideje alatt a minisztereid Vendéglőben KÁVÉHÁZBAN MINDENÜTT KÉRJEN HATÁROZOTTAN w FOszerkereskedésben Csemegeüzletben ^J (J SZT. ISTVÁN so • ÓVAKODJÉK ' az UTÁNZATOKTÓL