Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-07 / 131. szám

1914. junius 7. DÉLMAGYARORSZÁG 5. jjzal elébe került és a ©élnél mintegy lóte^al futott lbe- Tizre huszonegyet fize. A dalversenyben három lé indolt a tföldiTelésii^yl miniszter 1300 koronás dijáért, úick-istálló Renatus-a és Molnár L. szá^es Slap ioefc-ja és W>aste-je. Győztes ®f Jack lett, Reiter lovagolta és tizre ti^Jtőt fizetett. fel ^mv°dhmzárók akadályversenyében tel:3!ó,indult a Gazdasági Egyesület tiszidei r A versenyt Ellen nyerte meg, tam 33'án ihnszár lovagolta. Ez fizette a fu"égyet a .Legtöbbet ma: tizre huszontfltj Sfkverseny-handicapban három ló fuj. a-földmivelésügyi miniszter 1300 koroJet ]laért- A versenyt a Melík-istálló Néaki lova nyerte meg, Krause lovagolta, ialmí dijat is elvitt a maá verseny alva; futamban a mezei gazdák lovai f —üuiamoan a mezei gazaan ioiinfea ttaik- ,Az ölső dijat iNémet István a^ iova .nyerte meg. A totalizatőr [utamban nem adott ki tikettet, ért• ^űrseny első napja szakadó esőben hegedi olympiád első napja. tud<}sitónktól.) Az országos torP €lső naPj|ának nem kedvezett az le az J Délelőtt még simán bonyolították 3 6rak V6rseny,ek számait, hanem délután ""lé ;f-°ir' aniidön a kétezer középiskolai ta*áp0r °'v°müására került a sor, megeredt a S /o t délutan esett, annyira, hogy minW . os verseny vasárnapra maradt. Ha V^A a vasárnap olyan nagyszerű pro% : 0z> amilyenre ez országban talán ^ példa. Sa mbaton a szegedi olympiád atlétái és ' d'etve a masrvar sportélet vezető ^ín *3eérkeztek. Budapest felől közel öt^k«ztek ©sak szombaton délután az ^•W• rs:eviczy 'Alberttal. A szegediek gondoskodtak arról, hogy a A e érezzék magukat. *H v^bati — első nap — eredményei ujoo^l ^ 9 Aiteres> 10-es .csapatverseny: 'Első ' fél. 2.. AATE. % 2 K°szvetés 5-ös .csapatverseny: 1. III. 114.05' Peries. 3. Debrecen 168.14, 158.36, T' f'1beW°!Wfi,rds 5-ös csavatverseny, 6 dndiuló. , íqq r 25.89 gét€res sikfutás, 6 induló. 1. Rajz feiTS 29.03. 2. Eperjes 25.96. 3. Székes400 5l89h Sulv'j (MTK). 'ífj dr'rlJ0dékie'k részére, 7 induló. 1. 0Oo'^övszky (TTVE) 11.44. iet*res sikfutás, vidékiek részére, 9 " ) o §teinfcl|d (ATE) 24.8. 2. IMezey , «00' ' tnáss Sándor (.SzTÖ). "h^ó ftxfc* sikfutás, 7 induló. 1. Mar^ S&) 2.08 és fél. 2. Rajz (MTK). 3. UAtó 55"wt?s síkfutás, 6 induló. 1. Rajz % 4 g®' 2- Racs'kó (MTK). 3. Steinfeld KMüot^ (MTKk W <i ' Ja:l> Vidékiek részére, 7 induló. 1. • 3. ki lDTE) 12.44. 2. .Orbán (SzTK) .> ÍQQ ^urov.eq*^ (nvTTtr,™ ,-i a i 3 baHatéves, 12 lndlllló. 4- Seidl (OTE). --wen o L .Marsohalkó , -/. 4 Ír-1 Bese (MTE). 3. iBenedelv (Btef ®' 9 induló. Döntőbe kerültek , jjDfpg/' ^repuska (MTE), Oláh (DTE), 0 uSü °rbán (SzTK). sikfutás, Í1 induló. DöntőSzalay, Rajz, Helfer, Szenes. V R /?rds- 12 induló Döntőbe kerültek: « UlC/b Knlcsár 6.33. Helfer 5.93. » első és második helyért va%tt üelután döntő: Eperjes és III. ker. k madik lett az MTE. s 0lrnJlrnaVi versenyszámokat a közönség Hté re ^apunkban külön oldalon hozzuk W°0rn e Szerűen használható a pályán m oyanánt. HARCOLNAK! (Az albán fejedelem csapatai harcolnak már a felkelőkkel. — Statárium Durazzóban. — Rémhírek. — Szerbia mozgósit.) (Saját tudósítónktól.) Albániában megkezdődött a döntő hiarc, melyben Vilmos fejedelem koronája és a független Albánia sorsa fog eldőlni. Mai jelentések szerint Durazzó ostroma közvetlenül küszöbön áll s Piskopea mellett nagyobb csata volt, mely a felkelők győzelmével végződött. Durazzóban kihirdették a statáriumot s lázasan folynak az előkészületek a város védelmére. Vilmos fejedelem, ugy látszik, véglegesen elhatározta, hogy helyt áll s megvívja a nagy harcot. Az imár nyilvánvaló, hogy küzdelmében a hatalmak támogatására nem számithat s ha kap is segítséget, későn fogja kapni. A hatalmaik közötlt levő nézeteltérések megakadályozzák az együttes, energikus eljárást. Most újra megnyilvánul a hatalmaknak az a tehetetlensége, mely a balkáni háborúk során olyan sok végzetes bonyodalomnak volt kútforrása. Ezt Vilmos fejedelem is látja s ezért határozta el magát a döntő lépésre. Aggasztó hirek érkeznek egyébként is Albániából. Ehinség, kolera dúl az országban. Fokozza a zavart még Szerbia magatartása, amely legújabb jelentéseink szerint, nagyobb szabású mozgósítást rendelt el. A Grazer Volksblatt a következő dibrai táviratot közli: — Nap-nap után idéhiaililaltszák az albán hiatár túloldaláról az ágyúdörgés és puskaropogás. A katholikus albánok szerb területre menekültek. Falvaikat a fölkelők fölperzselték. Piskopea mellett két napig tartó véres csata volt a fejedelem csapatai és a lázadók közt. A kormánycsapatokat Jussuf bey vezényli és dacára, hogy tüzérsége és gépfegyverei vannak, a véres küzdelem a fölkelők győzelmével végződött. A fölkelők sokakat elfogtak és azt állitják, hogy a foglyok közt két osztrák katonatiszt is van és ennek bizonyítására két osztrák tiszti sapkát és két tiszti-kardot mutogatnak. A lázadók nyíltan Esszad basa híveinek vallják magukat, tőle kapták annak idején az utasításit a harcök megkezdésére és az ő parancsára folytatják az előnyomulás t. Középalbániában borzalmas éhínség van. Egyes helyekről rémhírek érkeznek kolera- és tífuszjárványról. Esszad basa forradalmár csapatai gyülekeznek, hogy koncentrikusan nyomuljanak elő Durazzó ellen. Vad fanatizmustól eltelt muzulmán forradalmár csapatok ezek, amelyek nem azonosak azokkal a csapatokkal, amelyek pár nap előtt Durazzó közelébe jutottak. Szerb körökben arról beszélnek, hogy ha a helyzet tovább komptiikálódik, mozgósitani fogják az egész Morava hadosztályt, amire minden előkészület megtörtént. Napról-napra ujabb katonavonatok érkeznek. A Lokalanzeiger jelenti Durazzóböl: — Az ostromállapoton kivül a statáriumot is kihirdették Durazzóban. A város védelmére már minden intézkedés megtörtént. A nagyszabású katonai akció előkészületeit befejezték. A középalbániai lázadókat három oldalról akarják megtámadni és pedig a mirditák .északról, Ari.f basa csapatai délről, Durazzó helyőrsége nyugatról. Ugy látszik, hogy Prenk Bib Dóba, Issza Boljetinác és Beiram Sur hatezer embere, kétezer beráti délalbániai és ezer mirdita a koszovoi osapatokikai együtt fog részt venni a lázadók bekerítésében. Nagykikinda városfejlesztése (Saját tudósítónktól.) Kikindáról készülök cikket irni és én magaim elé sorakoztatom a környékbeli városokat. Itt látom előttem Szegedet, az izmos, kultura-szomjas, mohón terjeszkedő várost, a szinte villamossággal telitett, ideges gyorsasággal élő Temesvárt, a mindig szemes, örök stréber Nagybecskereket, a kisebbek közül a fürgén fejlődő Zsombolyát, a kedvezőtlen konjunktúrákkal küzdő és 'mégis szemlátomást gyarapodó Nagyszentmiklóst — és végül Nagykikindát. Ugy képzelem valahogy, hogy iskolába járó életre készülő, sok vággyal és sejtéssel teli, erős fiukat látok magam, előtt, valamennyinek 'künn, virágos életmezőfcön, pompázó jövendőn kalandozik elevenen szeme, csak Kiíkindát nem látom ilyennek. Kikin'da ugy áll a csinos városi fiuk közt, mint a messzi faluról jött, bárgyú, tagbaszakadt, de petyhüdt képű és esetlen ruháju kamasz. Nagykikinda! Egy nagy darab föld a legszebb és legdúsabb Alföldön, hol csodába hajt a rögök ajándéka, hol a természeti előnyöket hatványozó közlekedési utak sokágú gócpontja fut össze, hol tehát a föld és a földi hatalom szinte összejátszik, hogy emberek fejlődésének és boldogulásának tanyája támadjon, — s ez a nagy darab föld petyhüdten, esetlenül lapul a körötte száguldó, forrongó világban. És igy lapul hosszú évtizedek óta imár s az ébredés milyen pici sugára lopódzik most erre a nagy bánáti falura. Kevesen, keveset foglalkoztak eddig velünk. A csöndes bánáti falun csöndesebb emberek élnek, akik boldogan, hogy csodabőséggel ontja a város kövér földje a termő életet, kifelé is valami megnyugvásos csöndben éltek. És ringatóztak hiu álmokban, kicsi élet dobbanásokból már a magyarság fejlődésének hatalmas lendületét vélték felismerni s várták, hogy esztendők múlva magyar szó és magyar sziv lesz itt a parancsoló. Vágyak és ábrándok tarka pipafüstje mellett teli lett az+m a falusi urak lelke is illúziókkal és amit o/ivárványosan láttak igy itthon, ilyennek is festettük falunkat másfele is. Pedig megérdemeltük volna, hogy figyeljenek ránk. Hogy lessiék mások is azt az évek óta itt lepergett, csöndes, titkos, hosszú harcot, amit az ittlevő kevés kis magyarság folytatott a szerb omladinás álmokkal a maga álmaiért. Kikmdával a magunk hibája folytán alig törődtek eddig, pedig ide csoportosul minden erő, mely a nagy szerb propaganda fantasztikus terve körül szövődik és e fanatikus faji érzés trinden megdobbanásának itt volt mindig a szive Nagvkikidán. Katonás fegyelemmel s ravasz apróléiíossaggal vannak a szerepek kiosztva s egy ugyes rendező szemvilU- 'sára már kesz vo t mindig a magyar földön játszó keserves komédia, melyben dacosan ágálva megtagadtak eddig mindent, ami magyar.