Délmagyarország, 1914. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1914-06-07 / 131. szám

igazgatás reformálását illeti, a közigazgatási bizottság utján már kértük a minisztert, hogy mielőtt a törvényt a képviselőház elé terjesz­ti, küidjie ime,g nekünk is és a törvény végle­ges megalkotásánál -vegye figyelembe a mi kívánságainkat, de válasz még -nem jött. Ad­dig tehát, amíg a törvénytervezetet nem lá­tom, nem szállhatok hozzá, mert lehet, ihogy nyitott ajtót dönget nénik. Sok, igen fontos közigazgatási kérdésiben nem is tudunk hatá­rozni éppen azért, mert nem tudjuk előre, hogy az uj törvény fölborít ja-e majd, amit akarunk, vagy kvadrát a mi intenciónkkal. BALOGH KAROLY pénzügyi tanácsos: — Azt se tudjuk imég, bogy mi a kor­mány szándéka. Egy ilyen fontos törvény­javaslatnál múlhatatlanul szükségesnek tar­tanám, hogy azt a magyar városok orszá­gos kongresszusa, de maga a törvényható­ság is, ileltve azok, akik a közigazgatással gyakorlatitag is foglalkoznak, letárgyalja. A most érvényben lévő, 188ő-ban alkotott vá­rosi közigazgatási törvénynek is az a baja, 'hogy a megyékkel egy kaptafára búzta a törvényhatósági városokat, noha a mai tör­vény kizárólag a megyei törvényhatóságok­nak készült. A fejlődő városoknak ez csak hátrányára volt, mert a megyei törvényha­tóság politikai hatóság, mig a fejlődő váro­sok gazdasági alanyok elsősorban és nem politikai hatóságok. Ennélfogva ez a szűkre •szabott régi törvény a városokat szabad mozgásukban, fejlődésükben, gyorsabb tem­pójú előrehaladásukban nemhogy elősegítet­te volna, hanem akadályozta. Ezt belátva, akar a kormány a városoknak olyan tör­vényt hozni, amely a városi éle't fejlődését nemhogy megakasztja, hanem előbbre viszi Azonban nézetem szerint csak akkor lehet helyes törvényt alkotni a városokról, ha elő­zőleg annak vázlatát a közigazgatással gyakorlatilag foglalkozó emberek bírálata alá bocsátják. Nem kívánatos, hogy .az álla­mi felügyelet az egész vonalon biztosittas­sék, mert tarthatatlan és a város fejlődésé­nek rovására való állapot az, hogy minden DÉLMAGYARORSZÁG ügyünk állami gyámkodás alatt legyen. Eb­bői következőleg az összes törvényhatósági szervek újonnan organizálandók. Tehát nagy általánosságban: a közgyűlés, a városi ta­nács és a polgármester jogköre olymódon állapítandó meg, hogy az a .mai életviszo­nyoknak megfeleljen. GAÁL ENDRE Dr. kulturt anácsos: — Elsősorban szükséges, hagy az 'összes vagyonkezeléssel és felelősséggel járó teen­dők ugyanazon fórumon menjenek keresztül és ne legyen különböző hatósága a külön­böző dolgoknak, ami rettenetes konfúzió elé állit bennünket. Példának okáért az iskola ügyek, a kórházi dolgok stb. felebbezési fó­Szeged, 1914. juniufl_ vuma egyszer a közgyűlés, egyszer a to" igazgatási bizottság, egyszer a mitozíír' Ezeknek az eljárásoknak a rendezését én «* hát feltétlenül kiivánatosmak tartom. Sziitó giesnek tartom továbbá azt, hogy a 'főbb tó­viselőket függetlenségük biztosítása értó ben életfogytiglan válasszák. Feltét^ szükséges továbbá a kvalifikáció kérdésM^ rendezése is. Gondoskodnia kell még 82 törvénynek arról, hogy a tisztviselők í® dailimazása progresszív legyen, hogy ^ a fizetése minden körülmények kÖzőtb tositsa megélhetését és függetlenségét, részt lehetővé tegye azt, hogy -csakis sának élhessen. 1 a súgó, hariem aki a helyén ült. Gyárfás, a haramia ültette oda a malacot és a fejébe nyomta a tulajdon bagósüvegét, hátára a direktor kacaibajkáját teritette s lehajtotta szegény fejét a könyvre. Igv hát nem súghatott, de előadás után disznótor volt. Ki keresné a malacot a su gólyukban? A napló hetvenkilencedik lapján egy recept van a külső zúgás és moraj helyes Imiegcsinálására. Egy ötödik László cimü direktoriális férc-műben a direktor játszotta V. Lászlót, de a kulisszák között nem akart sehogysem zúgni a tömeg, holott a direktor váltig ordított odabenn, hogy: Miért zug a tömeg? Kivánja eskümet? Mire a direktor kiorditott: — Holnap egy se kap gázsit, haramiák! Lette erre zúgás olyan, hogy alig lehe­tett elhallgattatni. Most már csöndes ember a direktor, nem törődik zúgással, morajjal, álma örökös. Csak annyit tudok a temetéséről, hogy sen­ki sem kísérte utolsó útjára . . . Még a fe­lesége sem, aki már betegsége alatt vissza­ment az urához, aki jegyszedő valiamelyik fővárosi színháznál . . . Sírköve nincs, nevét ez a napló örökí­tené meg, ha ki merném írni a nevét . . . De nem merem, nehogy a hitelezői megtámad­ják — a hagyatékot. Elázott a turf. — Lóverseny esőben. ­(Saját tudósítónktól.) .Szombat délután hosszú kocsisor indult meg a Petőfi Sándor­sugár u ion kifelé: az első és utolsó tavaszi lóverseny első napja, csalta ki az embereket a vágóhíd melletti libalegelőre. Automobilok és magánfogatok egymiást érték, ,de a villa­mosok is tömve érkeztek. Azt azonban mind­járt elöljárójában meg kell állapítani, hogy a lóverseny távolról sem ért el olyan for­galmat, amilyent más esztendőkben. Ennek oka egyrészt az ujszegedi tornaverseny, másrészt a kora délutáni órákban erőtelje­sen tornyosuló felhőzet volt. A nagytribün nagyon tartózkodóan bon totta ki színpompáját. A hölgyek tavaszi toalettekben jelentek meg és inkább leáztat­ták magukat, minthogy 'köpönyegbe 'kény­szerítsék drága termetüket. Az urak erősen készülődtek a fogadásokra. A közönség so­raiban ott láttuk Cicatricis Lajos dr. főis­pánt, Bokor Pál dr. polgármester-helyettest, Daempf Henrik altábornagyot, Gergely Mik­lós huszárezredest, Fluck Dezső miniszteri tanácsost, Kiss Ferenc főerdőtanácsost ós még sokan másokat az uri társaság vezető tagjai közül. Három órára volt jelezve a verseny kez­dete, die az első futamot már háromnegyed­kor lefutották. Maguk a lovak se túlságosan érdeklődtek az ügy iránt s az első számra benevezett versenyló közül ötnek spleenje le­hetett, mert csak három állt 'ki a star'hoz. Búzás Elek huszárkapitány adja meg a jelt s a következő pillanatban három ravasz lo­vacska már vidáman szökellt a porondon. A hírneves Krause, a legjobb urlovasok egyi­ke ugrott be elsőnek, vagy bedűlt inkább, mert a közönségben erősen tartotta magát a hit, hogy mind a három lovacska csak fi­gurázott s már előre megegyezett a dijra nézve, hogy ne kellessék nekik sokat sza­ladni. A totalizatőr hitványul fizetett: ötre négyet, ami magyarul azt jelenti, 'hogy aki nyert a versenyen, az .végeredményiben egy koronát -veszített. A fene látott ilyen lóver­senyt, — mormogta egy bensziilött csizmás magyar, aki külsejéről ítélve nyilván a he­lyi lókupecek érdemes céhéhez tartozott, A második számihoz (huszáraitisztek áll­tak fel, de még a start ,előtt szakad" ^ ömlött a nyakukba. A közönség ijedten ^ nekült föl -a tribün legmagasabb ) huszárok pedig nekiiramodtak a teres vadászversenynek, vadásztak, ^ nyeztek, akadályoztak, causzongáltak ^ ten őrizte őket valóban a síkos ^^/(íí vége mégis csak az lett, hogy egy 0 ^t beszaladt elsőnek. A tisztek verstóÉ^, megint kisütött a drága im-eleg nap' , lett volna egyéb baj, ha a honvéd!35 ^ akadályversenyében egy kis félreérd ^ történt -volna. A -dolog ugy (esett, ós 3. számú lovak a felkantározd81/ , rélték a szalagjaikat. Igy aztán akl szalagos lovat akarta megtenni, & | szalagosat tette meg ós viszont. A P1 t lagos futott be, de útközben — *t I pech — elveszítette a szalagját. kavarodás, mig (a vélemények és tisztázódtak. Az utolsó előtti szám volt » - ­sebb, ezt szintén az -ördöngös Kra"®6 meg a Mélik-istálló lovával, Nézet volt. Az volt róla a nézet, szal el, A gát Jivelésüg JS Sla la? iack kettőt J** kö: <4 s *Í8 A''x ÍÖÜ! Üt* a y ^ y fu én . ^ p0f. s lovas szerfölött passzoltak egJrQia' g0 mezei gazdák versenyét már ^ • i tornyosuló felhők kisérték ós alig' ^ n futott az első alföldi csikó, " ég csatornái és elindult az ória®1 tam a vildamosok "felé . . . Az első futam sikverseny _ vol}]0l I ^.05' ® ' -y V' O h szt JM Hiou a Ujam siicverseny ' _ ben három ló futott Szeged vár"® yt ronás dijáért. Az 1600 méteres ver y va, ,a Mélik-istálló lova nyerte^ Vet Krause lovagolt. Tiz koronar gyet fizetett. ^ f.tf Az altiszti vadászversenyben .^d// du-lt a Gazdasági Egyesület tisZ pdú -•' A hatezer méteres távolságo-t ® ^ ¥ ben futották le -a lovak, j> Pj\ Dámvad jött be elsőnek, törzsőrmester lovagolta. A Dal p huszonkettőt fizetett. , J, A 3600 méteres honvédhfff^ dályversenyben a szegedi bálfSS^S% négyen versenyeztek: TombácZ ' >> rr- . ~ - " jj gflé. MINDEN NflpAV^^C^ » ' ^r W" W. zados, Kövesi -Ferenc főhadnagy' ^ í > bor hadnagy ós Huberstuwpf jeJu \ l \ nagy. Rendkívül izgalmas startolástál kezdve Tomlbácz 9 $ Haberstumpf hadnagy kőzött, & Flórát, utóhhi a 'kitűnő form^03 ö t»Jt nátot lovagolta. Bár a Flóra magát, Gránát az utolsó pillai/^'Í^J^ MMmimmn mm • • Nagyhatású dráma 3 felvonásban Mozi után \ Nagy Tombolj I remek ngereméníf^ Ma FenslJúfilPO ilgáoq Kíy is x

Next

/
Thumbnails
Contents